Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr felvetéseire nyilván a jogszabályok által meghatározott keretek között áll módomban tájékoztatást adni, hiszen a képviselő úr olyan kérdést is feltesz, amire nem áll módomban válaszolni - erre később visszatérnék.

Az Egészségbiztosítási Alap munkáltatói és biztosítotti járulékbevételei 206,2 milliárd forintot tettek ki az első negyedévben, ez 12,1 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekmény, a következő hónap teljesítését is figyelembe véve, magasabb; tehát az első-negyedik havi adatok figyelembevételével 13 százalékos a növekmény a 2003. évi bázishoz viszonyítva.

Úgy tűnik, hogy a bevételek ennek megfelelően, a bérben bekövetkezett változásokat is figyelembe véve, arányosan alakultak a 2004. év első negyedévében a 2003. évhez képest. A kintlévőségek alakulásáról részletesen a 2003. évi zárszámadás keretében fogunk kimerítő tájékoztatást adni. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában a 2003. évi kintlévőség a 2002. évhez hasonlóan alakul, tehát nincs lényegi eltérés a két év kintlévőségei között.

A képviselő úr a kérdésében a MÁV, az MTV, valamint a költségvetési szervek, és ezen belül a Belügyminisztérium adótitoknak minősülő adataira kérdez rá. Ezen kör járulékfizetésével kapcsolatban egy hatósági eljárás elindításáról érdeklődik, illetve kérdez rá. Erre azt kell mondjam, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza, hogy kik és milyen módon juthatnak hozzá adótitoknak minősülő információhoz, illetve milyen esetben kell és lehet az adóhatóságnak adózói adatokat közzétenni.

(14.20)

A törvény taxatív módon felsorolja azt, hogy mikor van lehetőség és mikor van kötelezettség, és a törvényi szabályozás értelmében csak rendkívüli esetben, szigorú feltételekkel lehetséges az adótitkot képező adat közzététele. Adótitoknak minősül az Art. szabályai szerint minden, az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, s a többi, s a többi. Ez alapján azt kell mondjam, hogy a képviselő úr kérdésére nem tudok választ adni, ami a konkrét szervezetek - még ha ezek költségvetési intézményeket jelentenek is - befizetési adataira vonatkozik, mert ez jelen pillanatban adótitoknak minősül, és nem áll módomban nyilvánosságra hozni.

Ugyanakkor szeretném megnyugtatni a képviselő urat a tekintetben, hogy ha ezen szervezeteknél fennállna a képviselő úr kérdésében feltételezett nemfizetési helyzet, akkor van egy olyan kötelezettség, mely szerint nem a Pénzügyminisztérium, hanem az állami adóhatóság - szintén az adózás rendjéről szóló törvény 57. § (3) bekezdése alapján -, amennyiben 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapít meg, közzéteszi az adózók nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, a megállapított adóhiányt és a jogkövetkezmény összegét a negyedévet követő 30 napon belül. Tekintettel arra azonban, hogy ilyen közzététel nem látott napvilágot az ön által megnevezett interpellációban szereplő adózói kör kapcsán, ezért azt kell mondanom a képviselő úr kérdésére, hogy ilyen nagyságrendű járuléktartozása az interpellált körnek bizonyosan nem áll fönn, mert nem szerepeltek a közzétett listán, hiszen ilyen lista ma is közzé van téve.

Kérem a képviselő urat, illetve a Házat is, hogy az elmondott tények alapján - egyrészt a hiány nagyságára vonatkozó tájékoztatás tényszerűségére, másrészt az ön által megnevezett körre vonatkozó, a jogszabályok által lehetővé tett információ megadására tekintettel - fogadják el a válaszomat.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)