Felszólalás adatai

ERDŐS NORBERT, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ennek az országgyűlési határozatnak az a neve, hogy „ A közszolgálati média-részvénytársaságok struktúraátalakításának támogatásárólö, miközben, ha részletesen elolvassuk a javaslatot, amelyet bizottságunk tárgyalt, abból világosan kiolvasható, hogy egyedül a Duna Televízió az, amelyik szervezeti és struktúraátalakításra, valamint műszaki fejlesztésre kapta meg az előterjesztésre kerülő 800 millió forintot. A másik két részvénytársaság esetében ez nagyon nehezen igazolható.

Régóta tudjuk, hogy a Rádiónál komoly problémát jelentenek a bér jellegű kifizetések, a Televízió esetében pedig szintén régóta tudjuk, hogy komoly gazdasági nehézségek adódnak évről évre. Ez részben a médiatörvény hiányosságaira vezethető vissza, másrészt személyi ügyek voltak a háttérben, valamint az a felelőtlen gazdálkodás, amely a háttérben folyt az elmúlt nyolc év során, amióta részvénytársasággá alakult át a Magyar Televízió.

Mindezek mellett elég furcsának tűnik, hogy egyik percről a másikra a kulturális bizottság elé került ez a költségvetési és pénzügyi bizottsági javaslat, és mind a két fél, többek között a kormánypártok képviselői is elmondták, hogy szakmailag nem állja meg a helyét ez a javaslat, és felelősséggel gondolkozva a részvénytársaságok sorsáról, az igazságosság oldaláról vizsgálva sem áll meg a lábán ez a javaslat.

(20.10)

Ez a tervezet ezer sebből vérzik, a bizottsági ülésen mindenki elmondta, még a kormánypárti képviselők is. Nem kétséges, hogy ez a pénz, amit most a Magyar Televíziónak kívánnak adni, nem lesz elég ebben az évben. Kétség nem fér ahhoz, hogy most is igazságtalan az elosztás.

Még azt a médiatörvényben egyébként más dologra érvényes, de bizonyos normatív módon jelen lévő elosztási arányt, miszerint 40 százalék MTV, 28 százalék Magyar Rádió, 24 százalék Duna TV, 8 százalék tartalék, ezt sem próbálják meg követni ebben a finanszírozási előterjesztésben. Fel sem merült igazán, hogy mennyire alaposak azok az igények, amiket az érintettek leírtak.

A Duna Televíziónál egyértelműen szerepel, hogy honoráriumkifizetésre, egyebekre, struktúraátalakításra, műszaki fejlesztésre kérnek 2,4 milliárd forintot. A Magyar Televíziónál ennél lényegesen finomabban fogalmaznak. Ott csak paragrafusszámok szerepelnek. Úgy is mondhatnánk, hogy így próbálják ködösíteni a valódi helyzetet. Ha konkrét összegek és konkrét célok lennének leírva, akkor világosan látható lenne a helyzet, hogy egyszerű életben tartása folyik a Magyar Televíziónak, és egy költségvetési adakozáson keresztüli kézben tartás történik.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ülésen több alkalommal tettünk kísérletet arra, hogy megtudjuk, mennyi is az a keret, amennyit összességében akarnak csepegtetni. Még mindig 10 milliárd forint, vagy Draskovics úr esetleg elvont már ebből 3 milliárd forintot, és csak 7 milliárd forint? Mi az igazság? Talán most választ kaphatunk erre a kérdésünkre is.

Ez a kérdés már csak azért sem mellékes, mert a Magyar Televízió 4,8 milliárd forintot, a Magyar Rádió 1,2 milliárd forintot, a Duna Televízió 800 millió forintot kap ezen előterjesztés szerint. Az a kérdés, hogy marad-e még ebből az említett keretből. Ez a finanszírozási rendszer így törvénytelen. Ez az előterjesztés véleményünk szerint sok minden miatt tartalmilag, eljárásjogilag általános vitára nem alkalmas.

Ugyanakkor azért, hogy például az olimpiai közvetítés ügye ne sérüljön, hogy jobban hasznosuljon a rendelkezésre álló keretösszeg, és több pénz jusson a Magyar Rádiónak, a Duna Televíziónak, olyan módosító javaslatot terjesztünk be, ami még az MTI-t is beemeli ebbe a sorba.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)