Felszólalás adatai

Azzal szeretném kezdeni, mielőtt az érdemi törvényjavaslatról szólok, hogy többször elhangzott az egyeztetés, ötpárti megbeszélés kifejezés. Szeretném mondani, hogy mivel jelenleg semmilyen bizottságban nem tudunk részt venni az Országgyűlés tevékenysége következtében, ezért nyilvánvalóan sem a nemzetbiztonsági, sem a honvédelmi bizottságban nem voltam jelen. Ugyanakkor ameddig én vezettem az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, addig egészen biztosan nem volt érdemi egyeztetés erről a törvényjavaslatról. Mert azt a legkevésbé tekintjük érdemi egyeztetésnek, hogy valaki közöl valamit, hogy esetleg ez talán majd így lesz.

Az egyeztetés másik részéhez szeretném hozzátenni, hogy az elmúlt másfél évben nagyjából megtanulhattuk az ellenzéki oldalon, hogy már elkészült és nagyjából lejátszott törvényjavaslatokat hoznak az Országgyűlés elé, és tulajdonképpen az itt folyó általános és részletes vita egy kifelé talán jól mutató, de valóban a törvényjavaslat érdeméhez hozzá sokat nem tevő tevékenysége az országgyűlési képviselőknek, mert a kormánypárti kétharmados többség ezt a kérdést már eldöntötte. Jelen esetben a törvényjavaslat kapcsán olyannyira, hogy Juhász képviselőtársam utalt arra, hogy talán már meg is van ennek az új szervezetnek a vezetője. Hát valóban megvan ennek az új szervezetnek a vezetője, még a helyettesei is megvannak. Nyilvánvaló tehát, hogy az itteni általános vitában elhangzott érveink a legkevésbé fognak beépülni ebbe a törvényjavaslatba.

Az érdemi törvényjavaslatot illetően szeretném elmondani, legitimnek tartjuk azt a felvetést, hogy bármelyik kormány azt mondja, úgy kívánja hatékonyabbá tenni az állam működését, hogy közben költségvetési csökkentést hajt végre. Azt gondolom, hogy ez igen támogatandó eljárás. Szeretném hozzátenni, hogy jelen esetben erről nyilván nem beszélhetünk. A miniszter úr és maga a törvényjavaslat indoklása is még a sorrendjében is először a költségvetési elvet veti fel, majd aztán a hatékonyságot.

Ami a költségvetést illeti, előttem már többen elmondták, hogy nyilvánvalóan érthető, hogy ilyen honvédelmi költségvetés mellett az utolsó forintokat, vagy ahogy a miniszter úr mondta, az adófizetők utolsó fillérjét is össze kell kaparni annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség működőképességét meg lehessen őrizni. Őszintén, én már úgy gondolom, hogy jelen pillanatban a jövő évi költségvetés a harckészültség veszélyeztetésének szintjére viszi az egész honvédelmi politikát, és azt gondolom, hogy e tekintetben nem kormánypárti és ellenzéki kérdésről van szó, hanem sokkal inkább elkötelezettségről a Magyar Honvédség ügyei iránt. Úgy gondolom, hogy igenis kell ebben az országban, még a legnehezebb helyzetben is találni forrást arra, hogy egyébként a Magyar Honvédség alaprendeltetését el tudja látni.

A 2012. évi költségvetésben, ahogy többen is elmondták előttem, egyértelműen a honvédelmi tárca egy nagy vesztes. Ezen belül is világosan látszik, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal költségvetése jelentősen csökken. Ugyan pár héttel ezelőtt, amikor a nemzetbiztonsági bizottságban az általános vitája volt a költségvetésnek, akkor még e két szervezet költségvetését külön tárgyaltuk, de tudjuk, hogy itt a parlamentben majd gyorsan le lehet rendezni ezt a problémát a költségvetés vitája során.

Tehát én úgy gondolom, a költségvetési hatékonyság mindenképpen dicsérendő dolog, hozzátéve persze, hogy azt gondolom, például a költözéssel járó költségek rövid távon feltétlenül pluszkiadást fognak jelenteni. Erről kell beszélni, hiszen itt a képviselőtársaim az objektumokról beszéltek és azoknak az eladásáról, de azért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezekben az objektumokban olyan technikai eszközök vannak, amelyeket egy helyre kell telepíteni. Ezeknek az áttelepítéseknek bizony lesz költsége, és ha lesz költsége, azt valahonnan meg kell finanszírozni.

Az ingatlaneladáshoz, amely - nyilvánvalóan világos - a honvédelmi tárcának fontos, hozzáteszem, hogy inkább azokat az ingatlanokat kellene eladni, amelyek hosszú évek óta üresen állnak, és erre kellene valamilyen megoldást találni ahelyett, hogy valóban ilyen értékes ingatlanokat adunk el. Ennél én sokkal nagyobb problémának tartom azt, hogy ez az ingatlaneladás a jelenlegi világgazdasági helyzetben valószínűleg hamar nem fog realizálódni, miközben egyébként az új objektum, a közös objektum felszerelésével, áttelepítésével kapcsolatosan pedig komoly költségek fognak jelentkezni a honvédelmi tárcánál.

Hozzáteszem még a költségvetés kapcsán, és itt elhangzott, hogy a GDP 0,8 százaléka lesz körülbelül az az összeg, amit a hadseregre fog költeni az Orbán-kormány a jövő évben. Nézzék, ahogyan jelenleg a Magyar Honvédség létszáma áll, hozzátéve, hogy itt sokszor elhangzik mindenféle létszámemelés, de az valójában egy virtuális létszámemelés, lassan olyan alacsony szintre süllyed a Magyar Honvédség létszáma, hogy lehet, hogy még ez a katonai szolgálat is túl nagy lesz, tehát hogy lassan megszűnik a Magyar Honvédség, hiszen az idén ezer embert bocsátanak el a háttérintézményekből, jövőre nyilvánvalóan nem töltik fel a hiányt, sőt a hírek szerint, de ezt majd a miniszter úr megcáfolja, a katonai alakulatokat is eléri a létszámcsökkentés, miközben az önök által oly sokat hangoztatott önkéntes tartalékosok... - pedig hát ez egy virtuális szerveződés, erről sok vitát lefolytattunk itt.

Ami a hatékonyságot illeti, azzal kapcsolatosan annyit szeretnék elmondani, hogy az elmúlt másfél év miniszteri döntései megmutatták, hogy a hatékonyság tekintetében nem volt túl sikeres a honvédelmi tárca. Próbálkoztak új vezetőkkel, akik rendkívül proaktívak voltak, akik rendkívül civilek voltak, hiszen volt közöttük civil is. Igazából, amikor a nemzetbiztonsági bizottság kihelyezett ülésen volt, amiről Németh Szilárd képviselő úr is mesélt vagy beszélt itt a parlamentben, az egyetlen olyan ügy, amelyet be tudtak mutatni a bizottság tagjainak, ami realizált ügy volt, az egyik szervezet, az az előző ciklusban keletkezett. Tehát új ügyet nem tudtak nekünk bemutatni. Nyilvánvalóan a hatékonyságot, az új szervezet hatékonyságát a jövő fogja megmondani, de az elmúlt másfél év történelmi tapasztalata azt mutatja, hogy ebben nem volt túl sikeres a honvédelmi tárca.

Ami a konkrét javaslatot illeti, három típusú módosító javaslatot, módosítást lehet látni az új katonai nemzetbiztonsági szolgálat tevékenysége kapcsán. Az első, ahol kritika és köztársaság nélkül veszik át az előző törvényjavaslatból az ott leírtakat. Egyetlenegyszer szerepel a KFH és a KBH tevékenységében a Magyar Köztársaság. Ezt gyorsan ki kell irtani, nyilván átírni Magyarországra. Azt gondolom, ezzel tulajdonképpen nincsen gond.

Aztán vannak a módosított részek, amelyek azonban már annál izgalmasabbak, hiszen van benne olyan, mint például a b) pont, ahol a törvényjavaslat az írja, hogy "felderíti és elhárítja a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvését és tevékenységeit". Szeretném azt mondani, hogy ez nyilvánvalóan túllépi azt a keretet, amit eddig a katonai titkosszolgálatok végeztek, hiszen kimaradt a "külföldi katonai", tehát kimaradt a "katonai" szó ebből. A külföldi titkosszolgálatok innentől kezdve mindenkit jelentenek, tehát itt komoly hatásköri probléma lesz akár az Alkotmányvédelmi Hivatallal, akár az Információs Hivatallal.

(10.20)

A javaslat 6. § d) pontja kimondja, hogy: "működési területén felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket." (Többször köhög.) Elnézést kérek, tisztelt elnök úr, képviselőtársaim.

ELNÖK: Beszámítjuk az idejébe.

DR. VADAI ÁGNES (független): Ez a változtatás azért érdekes, mert az eredeti törvényjavaslatban még az alkotmányos rend szerepel és nem a törvényes rend. Nyilvánvalóan az alkotmányos rend egy kicsit tágabb és alaposabb fogalom, úgyhogy biztos a miniszter úr majd választ ad arra, hogy mi az indoka annak, hogy az alkotmányos rendet... - amely alkotmányos rend egy kicsit szélesebb kategória, és abba nyilván beletartoznak olyan, önök által sokszor figyelmen kívül hagyott elképzelések is, amelyek az európai jogtörténetben mégiscsak az alkotmányos rend részét képezik.

Számos esetben van módosítás, például a h) pontban, ahol ugyan leírják, hogy a működési területet illetően a terrorcselekmények elkövetésére irányuló törekvéseket megpróbálják felfedni, de itt külön említik azt, hogy információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetekről.

Itt már többen felvetették, de szeretném azt megtudni, mi az indoka annak, hogy létrehoznak egy szervezetet Terrorelhárítási Központ néven, aminek a feladata az, ami, majd ezek után az új katonai nemzetbiztonsági szolgálatok feladatává teszik azt, hogy a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetekről gyűjtsön információt. Én úgy gondolom, alapvető problémaként fog jelentkezni ezeknél a módosításoknál az, hogy ezek a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok - és sok más ok mellett ez az egyik alapvető ok, amely miatt a Demokratikus Koalíció nem fogja ezt a javaslatot támogatni - túl fognak lépni a működési területükön, és én azt gondolom, hogy egy jogállamban, még akkor is, ha én magam rendkívüli módon támogatom a Magyar Honvédség tevékenységét, ez elfogadhatatlan.

Megjegyzem, ez a folyamat nem most kezdődött, hiszen már korábban láttunk arra legalábbis próbálkozást, hogy a Magyar Honvédség szerepét megpróbálják megváltoztatni Magyarország demokratikus berendezkedésében. Például az új honvédelmi törvény ki fogja azt mondani, hogy a Magyar Honvédség alakulatait úgy kell majd felhasználni, hogy a kirendelt erők a honvédség állományába tartozó kijelölt parancsnok vezetésével hajtják végre a feladatot. Magyarul, a honvédelmi tárca vezetése fogja kijelölni, hogy egy-egy ügy kapcsán, egy-egy kirendelés kapcsán ki irányítsa az adott erőket. Érthetetlen ebben a honvédelmi törvényben, és már a vitájakor is elmondtuk, hogy miért nem az éppen meglévő, az adott alakulat parancsnoka hajtja végre ezt a feladatot. De a miniszter úr majd egészen biztosan tud erre választ adni.

A harmadik típusú módosító része ennek a törvényjavaslatnak az új részek beemelése. Én azt gondolom, az, hogy a cybertevékenység bekerül, ez nyilvánvalóan azért van, mert miniszter úr számára ez a terület fontos, ahogy a NATO számára is nagyon fontos. (Köhög.) Ez egy új feladatot jelöl meg, én mégis úgy gondolom, hogy... - bocsánat, elnök úr, egyszerűen nem tudom befejezni.

Ne haragudjon, majd nyomok egy kétpercest.

Köszönöm.