Felszólalás adatai

Éppen ezért különösen üdvözlendő az a politikai mértéktartás, ami az előttünk fekvő 2014-es költségvetés tervezetét jellemzi. Felelősségteljes hozzáállással tervezett, a magyar emberek számára stabilitást jelentő költségvetésre van szükség, amely kiszámíthatóságot teremt, amelyben a kiadási és a bevételi oldal egyenlege megegyezik egymással, amely könnyebbé teszi a mindennapi megélhetést Magyarországon. A 2014-es költségvetés tervezete éppen ezt célozza meg, továbbra is fenntartva a kormányzás elmúlt években követett irányelveit. A fő célok most is az államadósság csökkentése, a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása, a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása.

Idén Magyarország visszafizette a szocialista kormány által 2008-ban felvett IMF-hitelt. Ez a teljesítmény elsősorban a válság leküzdésében elért eredményeknek, a megfelelő szintű tartalékoknak, a kedvező befektetői megítélésnek és a fegyelmezett költségvetési politikának köszönhetően valósulhatott meg. Idén először sikerült hazánknak kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól is, és a kormány nem kíván lazítani azon a költségvetési fegyelmen, amely az uniós alapszerződésben megkövetelt 3 százalékos hiánycélt továbbra is tartja, akárcsak 2011 óta minden évben.

Összességében a 2014. évi költségvetésben nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén. Ezek közül szeretnék két területet kiemelni.

Az elmúlt évek egyik legfontosabb, a magyarság egésze számára jelentőséggel bíró fordulata a megelőző nyolc évhez képest a nemzetpolitika terén történt. Az elmúlt három és fél év szimbolikus és gyakorlati politikájában kiemelten jelent meg a magyar nemzet országhatárokon átívelő egységének alapelve.

(13.40)

A 2011-ben elfogadott alaptörvény, amelynek szemlélete szintén mérföldkő hazánk történetében, így fogalmaz: "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért." A határokon átívelő nemzetpolitikai kérdések iránti, a politika és a közvélemény részéről tapasztalható figyelem rendkívüli mértékben megnövekedett. A magyar állampolgárság egyszerűsített megszerzésének lehetőségével a korábbiaknál is szorosabb közjogi kapocs alakul ki közöttünk.

A 2010-ben kormányra lépő Fidesz-KDNP-pártszövetség első intézkedésként teremtette meg a külhoni magyarság számára a kettős állampolgárság lehetőségét, amely a magyar állampolgárság jogos visszaadását jelentette a történelem viharaiban elszakított nemzettársaink számára. Az egyszerűsített honosítási eljárás lehetősége mérföldkövet jelent az elmúlt 23 év politikai intézkedéseinek sorában és hazánk nemzetpolitikájában is. Ezt igazolja, hogy 2013. szeptember végi állapotok szerint közel 510 ezer fő adta be honosítási kérelmét, és az esküt tett külhoni magyar állampolgárok száma már elérte a 430 ezret. A határon túli magyarság helyzete tehát kiemelt jelentőséggel bír a kormányzó pártszövetség számára. Különösen fontos tehát, hogy a kormány mind az oktatásra, mind a kint élő magyar közösségek támogatására egyaránt figyelmet fordítson.

A 2014-es költségvetés ennek figyelembevételével a Sapientia Egyetem támogatására 1 milliárd forint, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola számára 350 millió forintnyi támogatást kíván elkülöníteni. A határon túli oktatási intézmények, valamint a magyar közösségek közötti kapcsolatfelvétel segítésére a Bethlen Gábor Alap a tavalyi támogatással megegyező 11,5 milliárd forint összeget kap, segítve ezzel az oktatási intézmények nevelési és oktatási tevékenységét, tankönyv- és taneszközellátásukat, valamint a hallgatói támogatások biztosítását. Fontosak ezen intézmények a közösségeink közötti élő kapcsolatok kialakításában, megtartásában és megerősítésében is.

A nemzetpolitika szempontjából kiemelt fontosságú programok, partnerek és fejlesztések támogatására a 2014-es költségvetés több mint 4,1 milliárd forintot különít el, 600 millió forinttal többet, mint 2013-ban; ahogy a kormány figyelmet szentel a nemzeti és kiemelt jelentőségű ünnepeinkre, így az első világháború centenáriumi évfordulójára, illetve a magyar rendszerváltás 25. évfordulójának méltó megünneplésére, amelyre 800 millió forint került elkülönítésre a költségvetésben.

Tisztelt Ház! Röviden szeretnék említést tenni ezen felül még egy témáról, a kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok költségvetési tételeinek fontosságáról is. A 2014. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetben szereplő előirányzat célja a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti drogellenes stratégia gyakorlati megvalósítása, a droghasználat megelőzése univerzális, célzott, prevenciós programokkal, ideértve az egészségfejlesztés különböző színtereit is, mint a család, iskola, gyermekvédelmi intézményrendszer, internet, büntető igazságszolgáltatás és munkahely.

A nemzeti drogellenes stratégia, amely az egészségtudatos magatartás elősegítését, a kábítószer-használat megelőzését és terjedésének mérséklését szolgálja, a fennálló droghelyzetet a klasszikus drogpolitikai eszközökön túlmutató új módszerekkel is megpróbálja javítani, a társadalom széles rétegeit is bevonva a probléma megoldásába. A nemzeti drogellenes stratégiához kapcsolódó cselekvési tervet január közepéig kell benyújtania a kormánynak. Ennek a végrehajtására fordítható összeg nagy részét európai uniós források teszik majd ki, a 2014-től 2020-ig terjedő emberi erőforrás operatív programtól várhatóak ezek, ugyanakkor szükség van ehhez hazai forrásokra is, amelynek támogatásaként megjelenő összeg 50 millió forinttal emelkedik.

Tisztelt Ház! Ennek a két területnek a kiemelésével is azt kívántam érzékeltetni, hogy ez az előttünk fekvő költségvetés egy felelősségteljes hozzáállással tervezett, a magyar emberek számára stabilitást jelentő költségvetés, amihez kérem a képviselőtársaim támogatását is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)