Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A közelmúltban napvilágot látott a Nyitott Társadalom Alapítvány vizsgálata, amely szerint már-már a demokráciát is veszélyezteti az európai tévék elbutulása. A legfrissebb jelentésük szerint Magyarországon az intézményes keretek nem biztosítják a média sokszínűségét és függetlenségét. Rendkívül aggasztó, ha ez így van, hiszen 1996-ban pont az volt a megszületendő médiatörvény célja, hogy a műsorszolgáltatói piac megnyitása mellett a pluralizmus és a sokszínűség jegyében biztosítsa a közszolgálati értékek fennmaradását, megteremtve ennek intézményi, anyagi hátterét.

Mindez azonban csak és kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a médiahatóság hatékony működését szilárd költségvetési háttérbázis segíti. Ez jelenleg nincs így, és amíg tavaly a hatékonyság fenntartása volt a legfontosabb cél, idén már maga a működés válik egyre inkább kétségessé.

Az ORTT 2006. évi költségvetéséről szóló törvénytervezetben meghatározott főösszegek szűkösen, de biztosítják az ORTT működőképességét, de utoljára. Hiszen a jelenlegi állás szerint 2007-re nem tervezhető költségvetés. A testület már évek óta különböző átcsoportosításokkal és tartalékok felhasználásával próbálja teljesíteni törvényi feladatait, és ahogy várható volt, ha minden így marad, 2007-re már nem lesz tartalék, ami átcsoportosításra kerülhet.

A helyzet annyiban súlyosbodott tavaly óta, hogy nem változott semmi, vagyis a tavaly megkongatott vészharangokat valahogy senki nem hallotta meg. A probléma ott kezdődik, hogy a fentiekben említett kiszenvedett működőképességnek súlyos ára van, hiszen csak úgy tartható fenn az, hogy évről évre egyre nehezebb, sőt egyre inkább kilátástalanabb a törvény által előírt feladatok ellátása.

Abból kell kiindulni, hogy ha a jogalkotó kötelezően ellátandó feladatokat vagy kifizetési kötelezettségeket ír elő a közszolgálati műsorszolgáltatók, a közalapítványok, az ORTT vagy a Műsorszolgáltatási Alap számára, akkor gondoskodnia kell arról a pénzmennyiségről is, amely ezek teljes fedezetét is költségvetési biztonsággal tervezhetővé teszi.

(18.00)

Az ORTT költségvetése az üzemben tartási díj bázisára épül, amelynek összegét évenként a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg, a médiatörvény szerint a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével.

Mint ismeretes, 2002-ben a kormány átvállalta a díj fizetését egy évről évre a költségvetésben tervezett fix összeggel, az átvállalt összeg megállapításának alapja azonban csak az utolsó üzemben tartási díj fizetésére kötelezett 2001. évi, ténylegesen beszedett és a fogyasztói árindexváltozás mértékével növelt üzemben tartási díjbevétel volt, melynek növekedése 1996-tól lényegesen elmaradt az infláció növekedési ütemétől.

Fentiekre tekintettel a pótlásként meghatározott összeg nagyságát tekintve jelentősen elmaradt a finanszírozási célokban megfogalmazottaktól, a költségvetési fedezet tehát nem biztosított, illetve nincs arányban a testület törvényi vállalásaival, így az ORTT évek óta kénytelen az alap céltámogatási keretének terhére egyre nagyobb tételeket átcsoportosítani működésének biztosításához, ami a jövő évre nézve is közel félmilliárd forintot jelent, pontosan 444 millió forintot.

Az átcsoportosítás során nyilvánvalóan hiány keletkezik, ami közvetve leginkább az értékes közszolgálati műsorok, az egyetemes nemzeti kultúra támogatását, a tájékoztatás sokszínűségét, ezáltal a rádióhallgatót, a televíziónézőt, vagyis az állampolgárt érinti, aki igenis igényt tart a kereskedelmi konzumtermékeken kívül valami másra - nevezzük kultúrának, hagyománynak vagy akár olyan információnak, amely a mindennapjait, életvitelét szorosan érinti vagy érintheti. Ezt az igényt elvileg a törvény biztosítani hivatott, ezért is van többek között az ORTT, a Műsorszolgáltatási Alap, hogy megfeleljen ezeknek a társadalmi elvárásoknak, hogy biztosítson egyfajta értékjelenlétet az audiovizuális szektorban, tehát értékeket közvetítsen, és ebből következően igényt is teremtsen.

A 2005. esztendei hiány már olyan jelentős, hogy a céltámogatási keret terhére történő átcsoportosítás után is közel 1,5 milliárd forinttal maradtak el a folyó bevételek a kiadásoktól. Ezt a fennmaradó összeget olyan kényszerintézkedések révén tudja biztosítani a testület, amelyekkel alapvetően sérül az ORTT-nek a jogalkotók által eredetileg tervezett mozgástere, ugyanis a testületnek a 2005. évi tervezett szabadkeret-maradványát szükségszerűen át kell csoportosítania. Ezáltal például a beérkezett egyedi támogatási kérelmeket forráshiány miatt kénytelen elutasítani, így számos jelentős kulturális esemény, konferencia, művészeti alkotás megtámogatása, megrendezése veszélybe kerül.

A 2006. évben a szabad keret hiánya óvatos bevételi és kiadási tervezés mellett is 1 milliárd 274 millió forint hiányt mutat. A fennmaradó hiányt a testület a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 78. §-ának (2) bekezdése, a 84. § (2) bekezdése és a 131. § (3) bekezdése által meghatározott támogatási keretek terhére rendelt átcsoportosítással kezelte.

Mit is jelent ez? Csökken a nem nyereségérdekelt és köz-műsorszolgáltatók részére nyújtandó támogatásra, a közszolgálati műsorok, filmek, tévéjátékok támogatására, a kábelhálózatok, műsorszórók fejlesztésére szánt összeg. Az ORTT törvényi lehetőségeihez képest mindig is támogatta a magyar játék- és dokumentumfilm-gyártást, amely támogatás persze messze nem oldja meg ezt a közel 15 éve tartó problémát, ami a magyar film finanszírozási nehézségeit illeti, viszont ideig-óráig orvosolni tudta azt.

De mi lesz ezután? A most októberben elbírálásra került, az ORTT és a Magyar Mozgókép Közalapítvány által kiírt tévéfilmpályázat során számos értékes alkotást forráshiány miatt kénytelen volt elutasítani a testület. A médiatörvény 78. §-a (2) bekezdése szerinti bevételt ezeknek a műsorszolgáltatási díjaknak a kapcsán, aminek egy része, mint említettem, a közszolgálati műsorszámok támogatására fordítandó, tovább csökkenti az a tény, hogy a műsorszolgáltatók az országok közötti műsorszolgáltatási díjeltérésekből adódó előnyöket kihasználva külföldre települnek át, és ott fizetik a díjat. A díj hazai csökkentése lehet, hogy visszacsalogatná őket, azonban ebben az esetben ugyanúgy hiány keletkezne a bevételi oldalon, tehát ez egy ördögi kör. A szabad keret hiánya a többi keret terhére történő átcsoportosítással teljes egészében nem fedezhető, mivel a többi keretből annyi forrást vonna el, hogy a Műsorszolgáltatási Alap alapvető tevékenységét nem tudná ellátni, ezért szükséges a hiányt, amennyire lehet, az előző évek maradványaiból pótolni. A 2007-es évre azonban a költségvetés valószínűleg nem készíthető el, tehát 2006 augusztusában nem lesz a parlamentnek benyújtható költségvetés, ami nemcsak a Műsorszolgáltatási Alapnak, hanem a testületnek is komoly pénzügyi nehézséget jelent, mivel az üzemben tartási díj 3 százalékos pótlására nem lesz pénzügyi fedezete.

Az ORTT megfelelő működésének folyamatos ellehetetlenülése, a források átcsoportosítása, a jog mögött meghúzódó társadalmi igény kielégítésének hatékony kezelése szempontjából is igen aggályos, hogyan lépjen fel a testület hatékonyan és ésszerű időn belül az erőszakot, a durvaságot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) öncélúan bemutató műsorszámok, trágár kifejezések használata ellen.

Köszönöm, elnök úr; majd egy kétpercesben befejezem, ha mód van rá. (Taps az MDF padsoraiban.)