Felszólalás adatai

DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az emberi fejlődés motorja a szellemi tevékenység, amelyet a jogtalanul felhasználók elől védeni kell. Erről szól ez a módosítástervezet. A szellemi tulajdonra vonatkozó európai közösségi szabályozás alapvető célja az egységes belső piac megteremtése, illetve zavartalan működésének előmozdítása. A tagállamok szerzői jogi és iparjogvédelmi jogszabályai közötti különbségek különösen az áruk szabad mozgásának képezhetik akadályát, és torzíthatják a belső piacon folyó szabad versenyt. Ezeknek az akadályoknak a felszámolását célozta az a jogharmonizációs folyamat, amely az 1990-es évek elején indult meg. E jogharmonizációs folyamat alapvetően az anyagi jogi jogszabályok egységesítésére irányult. Mindez az iparjogvédelmi oltalmi formák tekintetében különösen az oltalmazhatósági feltételeknek, az oltalom tartalmának, korlátjainak és időtartamának a meghatározását jelentette. A szerzői jogi irányelvek szintén elsősorban az anyagi jogi kérdések egységesítésére irányultak.

A tagállami jogszabályok közelítésével párhuzamosan az Európai Közösség - élve az irányadó hatásköri szabályokkal - megteremtette a közösségi védjegy, a közösségi formatervezési minta, a közösségi növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány és egyes termékek tekintetében a közösségi földrajzi árujelző oltalom intézményeit. A közösségi szabadalom létrehozására pedig időről időre kísérletet tettek. Az ezeket az intézményeket szabályozó közösségi rendeletek azonban az irányelvekhez hasonlóan szintén jórészt a tagállamokra hagyják a jogérvényesítésre vonatkozó szabályozás kialakítását.

Az 1990-es évek végére világossá vált, hogy önmagában az anyagi jogi jogszabályok közelítése nem elégséges ahhoz, hogy a belső piacon fennálló, a szellemi tulajdonra vonatkozó tagállami szabályozások közötti különbségekből eredő akadályokat teljes mértékben felszámolják. A szellemi tulajdonjogok megsértésére vonatkozó statisztikai adatok is cselekvésre serkentették az Európai Bizottságot. A Bizottság a helyzet orvoslására 2000-ben egy cselekvési tervvel állt elő, az e tárgyban alkotott, úgynevezett Zöld könyvre alapított, széles körű konzultáció előzte meg ezt az akciót. A cselekvési terv azonnali intézkedést igénylő feladatként jelölte meg különösen a jogérvényesítésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésére irányelvjavaslat kidolgozását, a jogérvényesítéssel érintett hatóságok képzését és tájékoztatási szolgáltatások bevezetését, a jogsértésekre vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtésére és elemzésére szolgáló módszertan elkészítését.

E cselekvési terv végrehajtásának első fontos eredménye a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-én fogadott el. Az irányelv célja az egységes belső piac zavartalan működésének a megteremtése, valamint az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele az e jogok érvényesítésére irányadó tagállami jogszabályok közelítése útján.

Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv 20. cikke értelmében a tagállamoknak 2006. április 29-ig kell az irányelvnek megfelelő jogszabályaikat hatályba léptetniük. Az irányelv tárgyi hatályát rögzítő 2. cikk kapcsán fontos kiemelni, hogy az irányelv hatálya a szellemi tulajdon valamennyi, a tagállami jogokban és a közösségi jogban szabályozott formájára kiterjed. Az irányelv preambulumbekezdése is leszögezi: a tárgyi hatályát a lehető legszélesebb körben kell megállapítani.

Az Európai Bizottság 2005. április 13-án az Európai Unió hivatalos lapjában nyilatkozatot tett közzé, amelyben meghatározta, hogy melyek azok a szellemi tulajdonjogok, amelyeket mindenképpen az irányelv hatálya alá tartozónak tekint. A nyilatkozat a következőket sorolja fel: a szerzői jogok, a szerzői joggal szomszédos jogok és az adatbázis-előállítókat megillető jogok, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának szerzőjét megillető oltalom, a védjegyoltalom, a formatervezési mintaoltalom, a szabadalmi oltalom - ide értve a kiegészítő oltalmi tanúsítványokat -, a földrajzi árujelző-oltalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, valamint kereskedelmi nevek, amennyiben azokhoz kizárólagos jogok fűződnek az irányadó nemzeti jogszabályokkal összhangban.

Az irányelv 2. cikkének (1) bekezdése alapján lehetőség van egyfelől a hatályos tagállami szabályok fenntartására, másfelől pedig az irányelvtől eltérő szabályok megalkotására, feltéve, ha azok mindkét esetben kedvezőbbek a szellemi tulajdonjogok jogosultjaira nézve. E szabály a javaslat több rendelkezése kapcsán is jelentőséghez jut.

Az irányelv hatálya kapcsán meg kell említeni az irányelv alapelvi jellegű bekezdését is. Ennek alapján az irányelv szerinti eljárásokat, intézkedéseket és jogkövetkezményeket az egyes oltalmi formák sajátosságait figyelembe véve kell alkalmazni.

Fontos kiemelni az irányelv 2. cikke (3) bekezdésének c) pontját, amely szerint az irányelv rendelkezései nem érintik a szellemi tulajdonjogok megsértése esetére irányadó tagállami büntető-, anyagi és eljárásjogi szabályokat.

Az Európai Bizottság cselekvési tervének részeként 2005. július 12-én terjesztett elő két jogszabálytervezetet: egyfelől javaslatot a szellemi tulajdonjogok érvényesítését célzó büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre, másfelől pedig egy kerethatározat-tervezetet a szellemi tulajdont sértő bűncselekmények elleni küzdelem büntetőjogi kereteinek megerősítéséről. Elfogadásuk esetén e két uniós jogszabály indokolttá teheti majd büntető jogszabályaink áttekintését és a büntető törvénykönyvről szóló, jogharmonizációs célú módosítást.

Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv 3. cikke előírja, hogy a tagállamok által bevezetendő intézkedéseknek, eljárásoknak és jogkövetkezményeknek tisztességesnek és méltányosnak kell lenniük, nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak, költségesek vagy indokolatlanul hosszadalmasak. Már ezeknek az alapelvi jellegű rendelkezéseknek való megfelelés kapcsán szükséges rögzíteni, hogy az ilyesféle alapelvek nem szorítkozhatnak pusztán a szellemi tulajdonjogokat szabályozó jogszabályokra. Olyan általános követelmények ezek, amelyeket a polgári peres eljárásokban alapelvi jelleggel érvényesíteni kell. Ennélfogva az ezeknek az előírásoknak megfelelő szabályok a polgári perrendtartás általános rendelkezései között találhatók.

Az irányelv 4. cikke állapítja meg a szellemi tulajdonjogok megsértéséből származó igényeket érvényesíteni jogosult személyek körét. Az igényérvényesítésre jogosultak mindegyike esetében alapvető szabály, hogy e jogukat az irányadó jogszabályok keretei között, azokkal összhangban gyakorolhatják. Ebből következően e cikk nem nyújt valós harmonizációt az igényérvényesítésre jogosultak körét illetően, hanem pusztán megerősítő, deklaratív jellegű.

Tisztelt Országgyűlés! E tervezet alapján módosul a bírósági végrehajtásról szóló törvény, például végrehajtási lap kiállítása helyett a bíróság végrehajtást elrendelő határozatot hoz a fenti tárgykörökben. Módosul továbbá a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény, a szerzői jogról szóló törvény, a formatervezési minták oltalmáról szóló törvény. A módosítások közös eleme: a jogbitorlókkal szembeni polgári jogi igények tételes felsorolása, a termékpályák vizsgálata, a gyorsított eljárások lehetősége, a biztosítási intézkedések lehetősége és megtétele bírósági segítséggel. A törvénytervezet széles körű jogvédelmet nyújt a szellemi termékek tulajdonosainak, ezért javaslom a tervezet megtárgyalását és elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)