Készült: 2024.09.25.11:42:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

337. ülésnap (2013.12.16.),  51-60. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:33


Felszólalások:   45-51   51-60   61-67      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Képviselő úr nem fogadta el a választ, kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház a választ 203 igen szavazattal, 52 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Vas Imre, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Megmenekült az ország a házi őrizetes gyilkosoktól?" címmel. Képviselő úré a szó.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyiunk számára ismert az elmúlt időszakban nagy port felkavaró ároktői banda ügye. A vád szerint hat büntetett előéletű, jobbára szoros családi kapcsolatban álló férfi 2008-2009-ben tucatnyi alkalommal támadt maszkban, éjszaka 70-80 éves emberekre az otthonukban, és súlyosan bántalmazta, megkötözte őket, hogy értékeiket megszerezze. A bűncselekmény-sorozatnak sajnálatos módon két halálos áldozata is volt, de a vádhatóság szerint több más esetben is megállapítható az emberölés kísérlete. Az ároktői banda tagjainak büntetőügyében 2009 tavasza óta folyik büntetőeljárás, két vádlott tavasszal házi őrizetbe került, mert letelt az előzetes letartóztatás törvényben megszabott 4 éves felső határa, s ezért meg kellett szüntetni fogva tartásukat. A két férfi október 4-én szökött meg Ároktőről, majd október 9-én fogták el őket Svájcban. A bíróság október 23-án helyezte ismét előzetes letartóztatásba őket.

A régi törvényi szabályozás szerint az előzetes letartóztatás 4 éves felső határának elérését követően, 2013. november 22-én a banda egy másik tagját előzetes letartóztatásból házi őrizetbe kellett volna helyeznie a bíróságnak, ami szinte egyenértékű a szabadlábra helyezéssel. A férfit az ügyészség nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett, valamint több rendbeli súlyos testi sértéssel vádolja, akinél szintén fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Magyarország Kormánya, figyelembe véve az Európai Unió több országának gyakorlatát is, kezdeményezte a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítását. Az Országgyűlés által november 11-én elfogadott, a Magyar Közlönyben november 18-án kihirdetett törvényjavaslatban a kiemelkedő tárgyi súlyú, vagyis a 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetőivel szemben indult büntetőeljárások során az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát megszüntette.

Az ároktői bandával kapcsolatos sajnálatos események rávilágítottak arra, hogy nem minden esetben elegendő négy év az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatalára. Az előzetes letartóztatás feltételeinek fennállása esetén az előzetes letartóztatás megszűnése súlyosan megnehezíti, veszélyezteti a büntetőeljárás befejezését, ezért indokolt, hogy az előzetes letartóztatás intézményének (Az elnök csenget.) ezekben az esetekben ne legyen időkorlátja. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból: Letelt az idő!) A november 19-én hatályba lépett jogszabály értelmében, illetve a várható súlyos ítéletre tekintettel (Az elnök csenget.) a Fővárosi Törvényszék...

ELNÖK: Képviselő úr, 3 perc, lejárt az időkeret. (Közbeszólások az MSZP soraiból: 3 perc!)

DR. VAS IMRE (Fidesz): Elnézést! (Felzúdulás az ellenzéki sorokban.)

ELNÖK: A kérdését kérem, fogalmazza meg, le kell zárjam.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Kérdezem államtitkár úrtól, megmenekült-e az ország a házi őrizetes gyilkosoktól.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. (Dr. Józsa István: Neked mit írtak, Bence?)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az a különbség az MSZP napirend előtti hozzászólása és az interpelláció között, hogy az MSZP csak arra képes, hogy a problémákat elsorolja, mi pedig azt tudjuk elsorolni, hogy milyen megoldásokat kínáltunk a valós társadalmi problémákra és helyzetekre. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Így van! Úgy van!) Hiszen az ároktői ügy kapcsán nem csupán arról volt szó, hogy egy döntést hoztunk, amivel a legsúlyosabban büntetendő bűncselekmények elkövetőinél, gyanúsítottjainál meghosszabbítottuk az előzetes letartóztatás időtartamát, megvédtük azoknak az embereknek a szomszédait, akikhez ezek az emberek hazamentek volna, és ott féltek volna a szomszédságukban, vagy megszökhettek volna, hanem nagyon sok más intézkedést is hoztunk, olyan intézkedéseket, amelyek nem egy éve, két éve, három éve, hanem 10-15 éve a büntetőeljárás nehézségeit jelentik, és nagyon sok területen avatkoztunk be. (Zaj, moraj az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.)

Beavatkoztunk például a szakértői intézetek területén, hiszen ott a korábbi közalkalmazotti státus helyett köztisztviselői státusba soroltuk át a szakértőket, ezáltal megemelkedett az illetményük is, és gyorsabb, hatékonyabb munkavégzést várhatunk tőlük. Módosítottuk a bíróságok illetékességi szabályait, hiszen a fővárosi bíróság, az ítélőtábla volt a leginkább leterhelt - ez történelmi hagyomány már Magyarországon -, éppen ezért egyrészről az ítélőtábla illetékességéből kivettünk bizonyos bíróságokat, hogy gyorsabb legyen a döntéshozatal, másrészről pedig hatáskör tekintetében is csökkentettük a fővárosi bíróság leterheltségét, hiszen például a külföldi ítéletek érvényességét most már nemcsak a fővárosi bíróság, Fővárosi Törvényszék, hanem a vidéki törvényszékek is el tudják dönteni, ezáltal csökkent az ügyszám itt Budapesten.

Nagyon fontos volt új bírói, új bírósági, új ügyészi, új ügyészségi státusok biztosítása. Éppen ezért vállaltuk azt az anyagi áldozatot, hogy többtucatnyi új bírósági munkahely jött létre, és arra is törekedtünk, hogy ne pusztán csak új bírói helyek jöjjenek létre, hanem az ő kezük alá dolgozó különböző szakértők, munkatársak, titkárok számára is biztosítsunk státust, hiszen ezáltal érdemben gyorsulhat az ítélkezés. Jól tudjuk, régi hibája a magyar igazságszolgáltatásnak, hogy bírókból nem állunk rosszul, ha arányokat nézünk, népességi arányokat, de a bírók stábjában dolgozók száma sokkal kisebb mértékű, mint más, gyorsabban működő igazságszolgáltatással rendelkező nyugat-európai országokban; itt is igyekeztünk beavatkozni.

Ezen túlmenően a kiemelt ügyek tekintetében pontosítottuk a különböző büntető jogszabályokat, pontosan azért, hogy csak a valóban kiemelt ügyek legyenek kiemelt ügyek, s azok gyorsítása valósuljon meg minél hatékonyabban a bíróságokon. A bírók minősítésével kapcsolatban olyan szabályt vezettünk be, amely pontosan arra törekszik, hogy azok a bírók, akik indokolatlanul késlekednek bizonyos tárgyalások kitűzésével, indokolatlanul húzódnak el náluk az ügyek, és nem a leterheltség ennek az oka, hanem esetleg az ő nem megfelelő odafigyelésük, azoknál a minősítésre soron kívül kerüljön sor a bíróságok szervezetén belül.

Ezzel tehát jól láthatjuk, hogy sok területen vállaltunk anyagi és más áldozatot is, arra fordítottuk a figyelmünket, hogy jogszabályokat módosítsunk, akár, ha csak a szakértői intézetek új berendezéseit nézzük, több 10 millió forint egy darab, és 100 milliós nagyságrendben biztosítunk erre forrást; összességében öt év alatt 6 milliárd forint pluszforrás jut a teljes igazságszolgáltatási folyamatnak a szakértői intézetektől a felső bíróságokig új, gyorsító intézkedések létrehozatalára. Ezen túlmenően közismert az az intézkedésünk, hogy most már elektronikus nyomkövetővel nemcsak azokat a bűnözőket lehet ellátni, akik ezt kérik vagy akik ehhez hozzájárulnak, hanem akik a legveszélyesebbek, és indokolt náluk ennek a felszerelése.

Fontos az előzetes letartóztatásnál a fokozatosság, hiszen nem mindenkinél lépett életbe ez a szabály, hogy határozatlan ideig bent lehet őket tartani előzetesben, hanem csak a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinél, a 15 év vagy annál hosszabb börtönbüntetésre vagy életfogytiglani börtönbüntetésre várók esetében. (Az elnök csenget.) Ebből is látható, hogy most már a jogszabályok, tisztelt képviselő úr, nem a bűnözők jogait védik, hanem a törvénytisztelő polgárok jogait.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Vas Imre képviselő urat, elfogadja-e a választ.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Igen. Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm államtitkár úr válaszát, elfogadom, mert ahogy államtitkár úr is felsorolta, nagyon sok területen tettünk lépést, itt jelen esetben a büntetőeljárások gyorsítása érdekében, tekintettel arra, hogy mind a bíróságnál, mind az ügyészségnél létszámemelés történt, mind hatáskör-módosítás történt, és mindegyik ügy abba az irányba hat, hogy minél előbb be tudjuk fejezni, illetve a bíróság be tudja fejezni a büntetőeljárásokat.

Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(14.50)




Felszólalások:   45-51   51-60   61-67      Ülésnap adatai