Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Remélem, hogy nem fogok kiváltani teológiai típusú vitát a mondandómmal, és talán a bekiabálás is kevesebb lesz, mert egy olyan ágazatról szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel, amely most már egy ideje egyre meghatározóbb a magyar gazdaság tekintetében: turizmus, idegenforgalom.

Az elmúlt időszakban jól látható, hogy Magyar­ország hogyan került fókuszába az idelátogató külföldieknek, és hogyan alakult a belföldi turizmus az évek során egyre emelkedőbb mutatókkal, hogyan járul hozzá a hazai GDP alakulásához: jelen pillanatban meghaladja a 10 százalékot az ebből származó bevétel.

’17-ben már a korábbiakhoz képest is rendkívüli források álltak rendelkezésre, a ’18-as költségvetés pedig tovább szeretné erősíteni ezt az ágazatot. Jól látható, hogy már nemcsak Budapest, hanem a Budapesten túli kiemelt desztinációk mellett azok a vidéki kistelepülések, városok is egyre frekventáltabbakká válnak és egyre inkább célpontjaivá válnak a belföldi turizmusnak, amelyek korábban talán nem fogadtak ennyi vendéget. (Folyamatos zaj az MSZP soraiban.)

Úgy gondolom, hogy egy másik fontos aspektusa is van a területnek, hogy beért az a politika, amelyet a magyar kormány évek óta folytatott. Segíti a családokat adókedvezménnyel, segíti rezsicsökkentéssel, és segíti számtalan olyan eszközzel, amellyel föl lehet pörgetni a belföldi turizmust, a szállások igénybevételét, a vendéglátás igénybevételét, és segített hozzájárulni mindahhoz, ami a hazai látnivalók, attrakciók körét bővíti.

Egypár nagyon fontos mutatót szeretnék önöknek elmondani, ami talán egy kicsit előrevezeti, hogy miért fontos ez a kiemelt terület, és miért kiemelt terület a költségvetésünkben. (Folyamatos zaj az MSZP soraiban.)

(17.00)

Elnök úr, a szocialista képviselőtársaim majd a szemináriumot vagy kint folytassák, vagy fejezzék be, mert engem bizony zavar. Lehet, hogy önt nem.

A 2007-13-as uniós költségvetési időszakban mint­egy 1239 turisztikai projekt több mint 336 milliárd forint támogatást nyert el, amely ‑ vonzásaival együtt ‑ közel 500 milliárd forintot mozgatott meg hazai turisztikai típusú befektetési körben.

A 2020-ig tartó ciklusban összesen több mint 500 milliárd forint csak a hazai és az ezt kiegészítő uniós forrás, amely nyilván ettől lényegesen magasabb összeget fog majd végeredményként hozni hazai turisztikai fejlesztésekben két területen. Az egyik elsősorban a turisztikai feladatok ellátása, a másik pedig az attrakciók, illetve a beruházások bővítése.

Három olyan kiemelt terület van, amellyel a kormány külön is foglalkozik részben uniós, részben pedig hazai forrásból kiegészítve. Az egyik ilyen a balatoni program, amely 365 milliárd forintos uniós és hazai forrással együtt szeretne egy nagyot lépni előre, tovább erősíteni mindazon vonzerejét, ami már eddig is közkedveltté tette. Közel 570 projekt indul el a Balatonnál 17 milliárd forintból, amely több helyszínen európai színvonalú attrakciókat, szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket segít fejleszteni.

A másik ilyen fontos terület a Sopron-Fertő turisztikai térségben rendelkezésre álló mintegy 60 milliárd forint, amelyből mintegy 39 milliárd magyar költségvetési, a többi pedig uniós forrásból megvalósuló, a soproni Várkerületet, a Lővéreket és a Fertő tó partját megerősítő fejlesztés.

101 milliárd forintot kap Tokaj-Hegyalja, a Felső-Tisza és a Nyírség turisztikai együttműködése, amelynek közel fele hazai forrás. Ilyenből épülhet meg Sátoraljaújhelyen a világ leghosszabb, mintegy 700 méter hosszú üveghídja a Szárhegy és a Várhegy között, és ebből fog megújulni Tokaj belvárosa, a kisvárdai vár és a Várfürdő is.

A kormány a magyar turizmus fejlesztését több lábon képzeli el az uniós források mellett is. A lábak a következők. Az egyik a turisztikai célelőirányzat, amely az éves költségvetés függvényében közvetlenül is finanszírozza a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül a projektek, programok megvalósítását. A másik ilyen forrás az idegenforgalmi adó, amely ugyan helyspecifikus, hiszen a területi önkormányzatok vagy a helyi önkormányzatok maguk állapíthatják meg, de hozzájárul a költségvetési bevételével azokhoz az attrakcióbővítésekhez vagy pedig szálláshelyek és vendéglátóhelyek bővítéséhez, amelyek abban a körben kiemelten fontosak.

De ugyanolyan lényeges harmadik lábként a „Modern városok” programja, amely a megyei jogú városokat igyekszik fejleszteni, többek között turisztikai vonatkozásban is, elsősorban az attrakciók, de emellett pedig azoknak a beruházásoknak a segítségével, amelyek az infrastruktúrát, illetve azt a kört teszik teljesebbé, ami a komfortérzetét javítja az odalátogatónak.

A turisztikai célelőirányzatban 2010-ben még mintegy 7,6 milliárd forint volt, amelyet a költségvetés közvetlenül biztosított. 2017-ben az eddiginél jóval nagyobb volt, hiszen a hazaiból 10,9 milliárd forintot tett ki, amelyhez további 10 milliárd forint volt, amelyet külső forrásból támogatott meg.

2018-ban a turisztikai célelőirányzat és a hozzákapcsolódó turisztikai fejlesztési célelőirányzat tovább fog növekedni, mintegy 12 milliárd forintot kiegészítve 25 milliárd forinttal, így ez a csomag együtt áll majd rendelkezésre a jövő évben a turizmus szereplői számára részben közvetlen, részben pedig közvetett úton.

Segíti a turizmus fejlődését az adójogszabályok valamelyes módosulása, amely a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértékét 4 százalékban állapítja meg, ennek pedig a forrása az étkezőhelyi vendéglátásban, az étel és a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital forgalmából származó bevételekből kerül ki. A hozzájárulásból származó bevétel a központi költségvetés bevétele, amelynek megfelelő összeget a külön jogszabályban meghatározott turizmusfejlesztési feladatokra kell fordítani a központi költségvetés turisztikai célelőirányzata útján. Az idegenforgalmi adó kiegészítése, illetve kivetése, mint mondtam, hely­specifikus, de ez 2017-ben azt jelentette, hogy minden 1 forint bevétel mellé ugyanennyit tett hozzá a kormányzat, és ez ’17-ben mintegy 10,5 milliárd forint bevételt jelentett.

A „Modern városok” program a harmadik alláb, amiről említést tettünk. Ez 2336 milliárd forintot biztosít az érintett települések számára. Ebből mintegy 135 milliárd forint lesz az a fejlesztési érték, amelyet a turizmus területén szeretnének majd a jövő időszakban befektetni a „Modern városok” programja résztvevői. A hazai forrás ki fogja egészíteni az uniós forrásokat, természetesen a jogcímnek való megfelelőség figyelembevételével.

A kormányzat nem titkolt célja, hogy a turizmus versenyképességének további növelésével igyekszik hozzájárulni a területi kiegyenlítődéshez, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű térségek, amennyiben rendelkeznek turisztikai attrakcióval, vagy olyan környezettel, amely önmagában természeti szépség, vonzerő, látnivaló, be tudnak kapcsolódni most már abba a nagy országos körforgásba, amely egyre inkább teljessé válik Magyarország területén.

Márciusban jelentek meg azok a támogatások, amelyek a balatoni strandok minőségi, családbarát fejlesztését célozták meg mintegy 1,8 milliárd forinttal, amelyből 55 önkormányzati strand fog megújulni a közeljövőben.

Említést szeretnék még tenni arról, hogy a korábbi időszakban, addig, míg a támogatásokat ez a terület egy jogcímről, a regionális operatív programoktól kapta, a jövő időben, tehát az ebben a tervezési időszakban négy operatív program segítségével fogja majd megvalósítani, a gazdasági és az innovációt segítő operatív programból, a vidékfejlesztésből, a területi operatív programból és a „Versenyképes Kö­zép-Magyarország” program segítségével, azokkal a dedikált forrásokkal, amelyek erre a területre rendelkezésre állnak. A 2014 februárjában elfogadott ope­ratív programok alapján ez körülbelül 304 milliárd forintnyi uniós forrás, amely a különféle OP-k­ban rendelkezésre áll.

Egy kicsit szeretnék a szűkebb hazámba is eljutni, Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, annál inkább, mert a 2007-13-as lezárt időszaknak egyik fontos eredménye volt, hogy a legtöbb támogatást, mintegy 33 milliárd forintot Borsod-Abaúj-Zemplén megye kapta. Ez után következett Hajdú-Bihar, majd azt követte Baranya megye, közel ilyen nagyságrenddel, ami igazolja azt, hogy az ország egyik olyan területéről vagy több olyan területéről beszélünk, ahol a hátrányok leküzdéséhez bizony az idegenforgalom járult hozzá. Hozzájárult ez Ózd esetében is, szülővárosomhoz, ahol közel 5 milliárd forintos fejlesztést valósított meg az elmúlt időszakban részben az állam, az állam háttérintézménye és Ózd városa is, ahol két, kohászati szempontból már sajnos halálra ítélt épületet ‑ amelyek ipartörténeti besorolást kaptak és örökségvédett besorolást a kormányzat szerint ‑ si­ke­rült helyrehozni és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum segítségével kulturális és informatikai tartalommal megtölteni. Így be tudott kapcsolódni a tér­ségünk, Ózd városa is abba a bükki-aggteleki nemzeti parki nagy körforgásba, amelyből talán majd a jövőben egyenlőbb létszámban tudja a város is kivenni a maga részét, hiszen egyik nem titkolt szán­déka a térségieknek, hogy azokkal a természeti adottságokkal és most már egyre inkább meglévő turisztikai attrakciókkal igyekezzenek fölvenni a lé­pést az ország azon részeivel, amelyek korábban lép­tek, illetve amelyek kiemelt desztinációk.

A költségvetés a területet, mint említettem, kiemelten támogatja, éppen ezért javaslom önöknek elfogadásra a költségvetésnek már csak ezen tételei miatt is. A többieknek meg azt kívánom, hogy azon mérsékelt hangnemben, amit ez a téma is kiváltott, próbálják meg folytatni a polémiát.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)