Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét eltelt egy újabb év, és ismét tavasz van, és ismét Magyarország 2018-as, következő évi költségvetéséről van lehetőségünk vitát folytatni itt az Országgyűlésben. Az a tény pedig, hogy a korábbi évek hagyományait követve a jövő évi büdzsé elfogadására már a tavaszi ülésszakban sor kerülhet, azt gondolom, mindenféleképpen növeli a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget, a családok, a vállalkozások, az önkormányzatok s éppen az állami hivatalok számára is ugyanígy. Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy a tervezett június közepi elfogadástól számítottan több mint fél éve lesz a magyar embereknek, a gazdaság szereplőinek és az önkormányzatoknak, valamint az államigazgatásnak, hogy felkészüljenek az adózásban bekövetkező, szerencsére ismét csökkenő tendenciát mutató kedvező változásokra, illetőleg a 2018. évet érintő jogszabályi módosulásokra egyaránt.

Az elmúlt 3-4 esztendő távlatából, azt hiszem, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a központi költségvetés tervezésénél vagy az éppen a tegnapi nap során tárgyalt 2017-es költségvetés módosításánál is szerencsére már nem arról kell beszélnünk, hogy honnan, hogyan és mennyi pénzt von el a kormány, mint ahogy ezt annak idején, a szocialista kormányok idején megszokhattuk, hanem arról, hogy kinek, kiknek, mire és mennyivel jut több.

Tisztelt Képviselőtársaim! A számok láttán, azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük azt is, hogy Magyarország költségvetése, gazdasági pozíciója stabil és jól áll, ennek pedig alapvetően két oka van. Egyik oka, hogy a kormány eredményes gazdaságpolitikájának köszönhetően a gazdaság jól teljesít, így a vártnál több bevétele keletkezik az államháztartásnak.

A másik ok, és azt hiszem, hogy erről talán nem mindig vagy nem mindig sikerül eleget vagy elég hangsúlyosan beszélnünk, hogy a kormány igen sokat tett az elmúlt években a szürke-, illetőleg a feketegazdaság visszaszorítása érdekében.

Az adóbevételek hatékony beszedése nemcsak a kormányzat, hanem azt gondolom, nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész ország érdeke is egyben. Az elmúlt hét évben a kormány számos intézkedést tett annak érdekében, hogy az adócsalók mozgásterét szűkítse, valamint hogy olyan adózási feltételeket teremtsen meg, amelyek nem teszik érdekeltté az adózókat az ügyeskedésben. Nem is olyan régen, a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok csupán tétlenül nézték az adócsalásokat, sőt talán az sem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az így kieső és elmaradt adóbevételekből a tisztességes adózóktól, a magyar emberektől és a családoktól próbáltak meg minél több adót behajtani. Mert ugye, mindannyian emlékszünk még Bajnai Gordon, egykori baloldali miniszterelnök fenyegető szavaira, miszerint úgy kezdte a kampányát, hogy „fájni fog”. Ezzel szemben a jelenlegi kormány stratégiai intézkedéseket hozott, amelyek az adó- és azon belül is az áfacsalások általános visszaszorítását és a gazdaság fehérítését, tisztítását hivatottak elősegíteni.

Ha megengedik, a továbbiakban természetesen a teljességre való törekvés igénye nélkül megpróbálok néhány olyan konkrét kormányzati intézkedést felsorolni, amelyeknek köszönhetően sikerült határozott és hatékony lépéseket tenni a feketegazdaság visszaszorítása, csökkentése érdekében.

Talán az egyik legfontosabb ilyen intézkedés a 2014. szeptember elejére megvalósult, a pénztárgéppel történő nyugtakibocsátás online adóhatósági felügyelete. Egyedül ennek az intézkedésnek köszönhetően az államnak mintegy 180-190 milliárd forinttal több áfabevétele keletkezhetett. Ezzel kapcsolatban ma már ott tartunk, hogy a gazdasági élet szereplői is elismerik az online pénztárgépek fehérítő hatását, hiszen a tiszta verseny nekik is érdekük. Sőt, vannak olyan szektorok, ahol kifejezetten kérték is az online kasszarendszer bevezetését annak érdekében, hogy csökkenhessenek az ágazatban az adóelkerülések, ezeknek a mértéke.

A másik szintén fontos lépés a 2015. március 1-jétől működő EKÁER, az úgynevezett elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer felállítása volt, amely a fuvarozással megvalósuló termékértékesítések nyomon követését hivatott hatékonyan megvalósítani. Ismeretes, hogy az EKÁER rendszer útiránytól függően bejelentési kötelezettséget ír elő az útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre.

A bevezetett rendszer révén éves szinten több tízmilliárd forint bevétele származik a költségvetésnek, és hogy ez mennyire így van, ez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatásából is kiderül, ugyanis a rendszer alkalmazása csak a 2016-os számadatok alapján mintegy 60 milliárd forint többletbevételt eredményez.

A gazdaság fehérítése érdekében fontos célkitűzés volt a fiktív cégalapítások visszaszorítása is. Ennek érdekében született meg az a jogszabályi változtatás, hogy 2015. január 1-jétől havi áfabevallási kötelezettség vonatkozik az újonnan alakult vállalkozásokra. Ennek köszönhetően lényegesen hamarabb felderíthető és kiszűrhető az adócsalási szándékkal megalapított vállalkozás már hazánkban, Magyarországon. Továbbá ugyanezen időponttól kezdődően mintegy 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnt az éves áfabevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallás bevezetésére került sor, hogy már év közben kiszűrhetők legyenek az esetleges visszaélések.

Bár annak idején sok ellenzéki kritikát kapott az adó- és a vámhatóság integrációja, az idő mégiscsak ennek a fuzionális döntésnek a célszerűségét és hatékonyságát igazolta vissza, ugyanis az adó- és vámhatóság integrálásával lehetővé vált a két szerv ügyfélnyilvántartásának egységesítése, amely így nagyban elősegítette az adó- és vámszervek közötti információáramlást, valamint az ügyintézési folyamatokban is jelentős gyorsulást eredményezett.

A költségvetési bevételek kedvező alakulásában je­lentős szerepe volt annak is, hogy 2013. január 1‑jé­től bevezetésre került az úgynevezett belföldi áfaösszesítő, amelyet az eladónak és az áfalevonási jogot gyakorló vevőnek is ki kell töltenie minden olyan számla esetében, amelynél az áthárított általános forgalmi adó összege az egymillió forintot eléri vagy meghaladja. A NAV a számára így keletkező adatokat akár kockázatelemzéshez, akár a számlázási láncok gyorsabb felderítése érdekében is hatékonyan tudja hasznosítani.

A gazdaság fehérítését szolgálta az az intézkedés is, amelynek eredményeképpen bevezetésre került, hogy 2013. január 1-jétől az adóalanyok havonta legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek készpénzben termék vagy szolgáltatás ellenértékeként. Ezenkívül jó döntésnek bizonyult az úgynevezett fordított adózás lehetőségének a megteremtése több szektorban is, amellyel az áfacsalások visszaszorítása érdekében sikerült eredményes és hatékony lépéseket elérni. Fontos kiemelni még az elmúlt években elindított áfacsökkentési folyamatot is, amelynek köszönhetően számos, csalással fertőzött ágazat kifehérítése érdekében sikerült érdemi lépést elérnie a kormánynak.

Bizonyára emlékszünk még rá, hogy 2014. január 1-jétől az élő és félsertés, 2015. január 1-jétől pedig további nagy testű állatok, nevezetesen a szarvasmarha, a juh és a kecske, valamint ezek vágott értékesítése esetén is, továbbá 2016. január 1-jétől a sertéstőkehús, majd 2017. január 1-jétől a tojás és a baromfi esetében csökkent, 2018-tól pedig a hal esetében is csökkenni fog az áfa kulcsa a korábban alkalmazott 27 százalékos mértékről 5 százalékos szintre.

Az elmúlt évek adócsökkentő tendenciáját látva egyértelműen kijelenthetjük, hogy a kormány az érzékeny ágazatokban folyamatosan vizsgálja az általános forgalmi adó csökkentésének lehetőségét, és évről évre bővíti azon termékek körét, amelyek esetében az áfacsökkentés hatékonyan hozzájárulhat a magyar gazdaság tisztulásához, és mindemellett még a lakossági kiadások mérséklődését is szolgálhatják ezek a lépések.

(20.20)

A gazdaság tisztulása érdekében tett lépések között említhetjük azt a jogszabály-változtatást is, hogy az élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automatapiac hatékony ellenőrizhetőségének érdekében 2015. január 1-jétől az ilyen tevékenységet végzőkre egyfajta regisztrációs kötelezettség vonatkozik. És további előrelépésnek tekinthető az is, hogy az utóbbi években bővült azon hatóságok köre, mint például az Élelmiszerlánc-felügyeleti Hatóság vagy akár az idegenrendészeti hatóság, amelyek az adatszolgáltatásukkal hatékonyan tudják segíteni az Adó- és Vámhivatal tevékenységét. Mindezen kormányzati intézkedéseket azért tartottam fontosnak kiemelni, tisztelt képviselőtársaim, mert azt gondolom, hogy e sok aprónak tűnő lépés mindegyike hozzájárult ahhoz, hogy az adóbeszedés rendszere hatékonyabb és igazságosabb lehessen Magyarországon.

Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, egy mondatban talán úgy is fogalmazhatunk, hogy jó költségvetéshez sikeres gazdaságpolitikára, a sikeres gazdaságpolitikához pedig eredményes adópolitikára van szükség. Nos, Magyarország Kormánya 2010 óta egy jól átgondolt, tudatos, a realitásokhoz, valamint a piaci környezethez alkalmazkodó, és ami talán még ennél is sokkal fontosabb, eredményes gazdaságpolitikát folytat.

A polgári kormány sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően szerencsére ma már csak rossz emlékként köszön vissza bennünk a szocialistáktól megörökölt, államcsődközeli állapotban lévő, a végletekig legyengített magyar gazdaság képe, az IMF-től pánikszerű gyorsasággal felmarkolt gigahitel, a maastrichti kritériumokat folyamatosan túllépő államháztartási hiány és az emiatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás, vagy a vészjóslóan magas munkanélküliség, a gazdasági recesszió, valamint az állam, az önkormányzatok és a magyar családok kilátástalan eladósodása is. A szocialista kormányok alatt sajnos azt is megtapasztaltuk, hogy nem tudták vagy nem akarták felvenni a harcot a feketegazdaság ellen, és például 2006-2007-ben a magyar GDP mintegy 7 százalékát tette ki az adóbevétel-kiesés.

2010 előtt ezek a gazdasági problémák nehezítették Magyarország, a magyar gazdaság, a magyar családok és a magyar emberek mindennapjait. Szerencsére azóta egy merőben másfajta, új szemléletű gazdaságpolitika eredményeképpen sikerült az utolsó centig visszafizetnünk az IMF-hitelt, az államháztartás hiánya immáron hét esztendeje minden évben az elvárt 3 százalékos szint alatt van, több mint 12 százalékról 4,3 százalékra csökkent a munkanélküliség, bővül a gazdaság, elég, ha csak a tegnap megjelent kedvező hírekre, a 4,1 százalékos negyedéves GDP-növekedésre gondolunk, ismét csökkenő pályán az államadósság, bővül az export és a kiskereskedelem, szélesedő család- és otthonteremtési lehetőségek, valamint csökkenő adók és növekvő bérek jellemzik ma Magyarországot.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, ahogy az elmúlt hét esztendőben mindig, úgy most is a kormány egy felelősségteljes, megalapozott költségvetést nyújtott be, ami további adócsökkentést tartalmaz, de ennek ellenére nem veszélyezteti sem a hiánycélt, sem pedig az államadósság csökkentését.

Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a 2018-as büdzsé egyfelől a munkából élők költségvetése, amely a teljes foglalkoztatottságot célozza meg, továbbá lehetőséget kíván teremteni arra is, hogy minden magyar ember tehessen egy lépést előre, ezért tovább csökkenti a munkát terhelő adókat és emeli a béreket. De éppúgy a családok költségvetése is, hiszen a családi adózással, a családi adókedvezmény bővítésével, az első házasok adókedvezményével, adócsökkentésekkel és az otthonteremtési támogatások kiszélesítésével újabb lehetőségeket teremt a magyar családok számára. És természetesen a biztonság költségvetése is, ugyanis mintegy 25 százalékkal, közel 100 milliárd forinttal fordít többet a közbiztonságra és határaink védelmére.

Éppen ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a vita lefolytatását követően szavazataikkal támogatni szíveskedjenek a jövő évi költségvetés elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)