Felszólalás adatai

DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Megrendülten értesültünk Beke Kata haláláról. Katát magam is jól ismertem, évekig egy gimnáziumban dolgoztam vele. Szerb Antal-i ihletettségű irodalomórái legendaszámba mentek, és életre szóló ajándékot adtak a tanítványoknak.

Pedagógiai munkája, a "Jelentés a kontraszelekcióról", kultuszkönyvvé vált a nyolcvanas évek elejére. Művészi érzékenységével és szakmai látásmódjával ő már ekkor világosan érzékelte, hogy nagy baj van az oktatásban, és még nagyobb lesz a baj, ha a pedagógusokat a politika nem fogja megbecsülni érdemeik szerint. És mivel ez nem történt meg, lemondott államtitkári székéről, erkölcsi példát mutatva ezzel a későbbi politikusoknak. De talán ő maga sem gondolta volna, hogy a jelentésében foglalt jajkiáltások harminc év múlva is érvényesek lesznek. Mert hol is tart ma az oktatás, az után, hogy múlt hétfőn a parlament többsége megszavazta minden idők leglesújtóbb költségvetését? Ott, hogy a kontraszelekció tovább folytatódik, és iskolák, óvodák és fenntartók hajmeresztő technikákat próbálnak ki annak érdekében, hogy kivérzett állapotukban valahogy túléljék a következő évet.

Ugyancsak múlt hétfőn a Szocialista Párt egyik oktatáspolitikusa nem átallotta azt bizonygatni egy reggeli tévévitában, hogy az oktatásból voltaképpen nem is vettek el pénzeket, és hogy a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz hazudik, amikor ezt állítja. Voltaképpen ugyanezt mondta itt most az előttem szóló szocialista képviselő napirend előtti felszólalásában. Ezért kénytelen vagyok itt a legnagyobb nyilvánosság előtt kijelenteni, hogy márpedig pénzkivonás többszörösen is megtörtént. Erről tanúskodik az Állami Számvevőszék jelentése is. Továbbá a 2002-es őszi 50 százalékos béremelés után számított, egy tanulóra jutó költségvetési hányad átlagban egyharmadára-egynegyedére csökken 2010-re. A forráskivonás már 2002 őszén megindult, amikor a költségvetési törvényben 10 százalékkal csökkentették a tanulók kötelező heti óraszámát és ennek arányában a tanórán kívüli foglalkozásokra szánható időkeretet. A történet az osztálylétszámok megemelésével, a pedagógusok óraszámának növelésével, a kikényszerített iskola-összevonásokkal, majd a tételes normatívacsökkentéssel folytatódott a közoktatás minden ágában. Ezek tények, amelyek alátámasztják a KDNP és a Fidesz érvelését.

De motoszkált bennem a kérdés, hogy vajon nem téved-e az ellenzék mégis. Ezért a múlt hétfői tévévita után megkérdeztem néhány intézményt, vajon ők hogyan készülnek a jövő évre. Az eredmény megdöbbentő volt. 110 ezer lakosú megyeszékhelynek jövőre 570 millió forinttal jut kevesebb az oktatásra, mint eddig; egy-egy iskolára számítva ez 20-50 millió forint hiányt jelent. 32 ezer lakosú közepes város 199 milliós mínusszal számol; havonta 16,5 millió forinttal lesz kevesebb, mint amennyit eddig csak a bérekre fizettek. 15 ezer lakosú kisebb város általános iskolájában több mint 40 millió forint hiányzik, és nincs honnan áttenni, mert az önkormányzat lehetőségei kimerültek. Hogyan fogják ezek a települések és iskolák finanszírozni a jövő évi feladataikat?

Az eredmény elég megdöbbentő - néhány példa. Ahol lehet, összevonják az osztályokat, és elbocsátanak újabb pedagógusokat. Összevonják a napközit egy mamutcsoporttá. Megszüntetik a gyermekvédelmi és az osztályfőnöki státust. Egyetlen szakkört sem működtetnek; nem fizetnek túlórákat, helyettesítéseket, utaztatást, s a korábbi kötelezettségvállalás ellenére a továbbképzéseket. Megszüntetik a sajátos nevelési igényű gyerekek segítését szolgáló fejlesztőpedagógusi munkát; mind-mind a sokat emlegetett minőség nagyobb dicsőségére. Nem fizetik továbbá a közüzemi számlákat, vagy lemondanak egy-két havi bérről, és kényszerű éhségsztrájkba kezdenek, és így tovább.

Tisztelt képviselők, akik megszavazták a költségvetést: tudták önök, hogy mihez adják a nevüket? Felteszem, hogy igen. Ám elgondolkodtató, hogy nincs önök között egy sem, aki fel tudna nőni a múlt héten eltávozott Beke Kata kollégánk erkölcsi nagyságához.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, ne mondja azt válaszában, hogy a nemzetközi válság miatt véreznek el az iskolák! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Hiszen ön is tudja, hogy milliárdok folytak és folynak-folynak el, értelmetlen pályázatokra, egyebek mellett.

Köszönöm, hogy elmondhattam. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)