Felszólalás adatai

Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy annak a háromszáz bejegyzett vagy bíróságok által regisztrált egyháznak, felekezetnek, amely működhetett vagy működik még a következő egy hónapban is, a fele körülbelül nem működött, egy jó része pedig visszaélésre használta ezt a státust. Ebben kívántunk valamiféleképpen rendet, rendszert tenni, ezzel kívántuk elismerni azoknak a munkáját, akik valóban fontos tevékenységet végeznek.

Az eddigiek során is már hetven különböző vallási közösség küldött kérelmet minisztériumunk felé, amelynek kétfajta sorsa lehet. Az egyik az, hogy előbb-utóbb ezeket a kérelmeket megvizsgálásra meg fogja kapni az Országgyűlés illetékes bizottsága, január 1-jét követően pedig a törvényben lefektetett eljárás szerint a kormány előbb megvizsgálja, majd valamiféle alapos véleménnyel átküldi az Országgyűlésnek ezeket a kérelmeket, amelyekben körülbelül az említett hetven közösség kívánja magát egyházként regisztráltatni.

Ennek az útja-módja teljesen világos és nyilvános mindenki számára. Ez egy jogállami eljárás, törvényben van rögzítve, a szükséges garanciák benne szerepelnek, így minden egyház pontosan tudja, hogy mire számíthat. Azok helyzete pedig, akik január 1-jétől kezdve nem működnek egyházként, hanem civil szervezetként vagy vallási közösségként működnek tovább, teljességgel jogfolytonos, hiszen ugyanúgy folytathatják a tevékenységüket, ugyanúgy szervezhetik a vallásos eseményeket, ugyanúgy végezhetnek mindent, mint korábban, és az intézményfenntartásaikkal sincs problémájuk, hiszen ugyanazokat az intézményeket fenn tudják tartani, a különböző ágazati törvények, ahol pedig nem az ágazati törvények, ott az egyházi törvény rendezi az ő pontos státusukat.

A három közösségből van, amelyiknek felsőoktatási, közoktatási vagy szociális intézménye van. A felsőoktatási törvényjavaslatunk rendezi azoknak az egyházi felsőoktatási intézményeknek a helyzetét, amelyeknek korábban egyházi fenntartója volt. Itt kifejezetten a vallási egyesületeknek intézményfenntartási jogot biztosít, így például a hitéleti képzést folytató egyesületeknek is, és az állami finanszírozás kérdését is rögzíti a felsőoktatási törvényjavaslat.

A közoktatási intézmények esetében maga az egyházi törvény tartalmazza ezt. Itt teljes állami finanszírozást garantál 2012. augusztus 31-ig, és utána természetesen további megállapodások köthetők. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy tizenkét egyházzal és felekezettel még a nyár folyamán az 1262/2011. (VIII. 4.) kormányhatározat alapján már együttműködési megállapodást aláírt a kormányzat. Ebben van az ön által említett felekezetek jó része, de sok más is. Ebben szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátására egyaránt biztosított az állam számukra fedezetet, hiszen nekünk az a fontos, hogy a gyerek, a szociális ellátott bárhol is legyen, bármilyen intézményben, államiban vagy egyháziban, mindenképpen kapjon támogatást. Így az ön által említett Magyar Evangéliumi Testvérközösség is 150 millió forintot kapott ebben az intézményben, s amellett külön szociális intézmények működtetésére 150 millió forintot kapott ezen megállapodás alapján.

Úgyhogy semmi nem indokolja a törvény hatálybalépésének az elhalasztását. S azt is hadd mondjam el, hogy akár a Krisna-tudatú híveknek is a földtulajdonlásával kapcsolatos jogi helyzetét a mai napon az emberi jogi bizottság megoldotta, ha ott lett volna, képviselő úr, ismerné is ezt a megoldási javaslatot. Módosító javaslatként itt lesz a parlament előtt az a javaslat, amely tisztázza az ő földtulajdonlásukat is. Tehát az a helyzet is rendeződött a hét folyamán.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)