Felszólalás adatai

ELNÖK: Kis türelmét kérem, az előbb sikerült visszacsalogatni az előterjesztőt, most... (Varga Zoltán: Biztosan hallgatja valahol.) Nem, az ön liberalizmusa jó értelmű, de az nem mentesít engem attól, hogy az előterjesztő nélkül nem tárgyalhatjuk a javaslatot. (Sebestyén László: Bocsánat elnök úr, én is előterjesztő vagyok.) Nem. Bocsánat, nem akarok vitát nyitni, azt tudom mondani... (Bánki Erik, belépve a terembe: Elnézést kérek, elnök úr.) Igen, de akkor jelezze a technikai szünetet, mert úgy látszik - az előbb is hiányzott -, hogy egy olyan probléma van, ami gyakran jelentkezik, és ezt abszolút méltányolom, csak akkor mindig egy rövid technikai szünetet rendelek el. Nagy örömmel fogadjuk, hogy visszajött.

VARGA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nem szükséges visszaállítani az órát, köszönöm szépen elnök úr.

Tehát szeretném folytatni, hogy nem támogatja az MSZP képviselőcsoportja a törvényjavaslatot. Azt kell mondanom, itt többen, akár bizottsági véleményként, de vezérszónokként is történelmi léptékű törvényjavaslatnak tartják, én azt gondolom, hogy sajnos ez a törvényjavaslat sok kérdésre nem ad választ. Például többen mondták itt képviselőtársaim is, hogy hazánk milyen komoly adottságokkal rendelkezik vízbázis, természetes vizeink dolgában. Semmilyen módon nem reagál erre a törvényjavaslat.

Nem foglalkozik az ivóvíztermelésre alkalmas felszín alatti vízkészletek védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos kérdésekkel, mert legalább ilyen fontos lenne ez a dolog, mint az üzemeltetési kérdések. És hát ugyan szó volt itt az uniós kötelezettségekről, ebben az előterjesztőnek van részigazsága, mert nyilvánvalóan például az egészséges ivóvíz biztosítása dolgában vannak lemaradások. Békés megyeiként tudom, hogy a dél-alföldi ivóvízminőség-javító program is nagyon komoly lemaradásban van, de hát ez bizony időnként az önkormányzatok és a hatóságok párbeszédének a hiányára is visszavezethető.

Úgy látjuk, hogy a benyújtásnak ez a módja, valamint e javaslatnak a tartalma tovább csökkenti a vízgazdálkodásért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai kompetenciáit, ezt nagyon sajnáljuk. A háttértanulmányok nélküli és egyéni képviselői módosító indítványnak épp az a lényege, hogy minden társadalmi egyeztetést kikerülő indítvány került a parlament elé, amelyben a Magyar Energia Hivatal mint szakhatóság fog megjelenni, és nyilvánvalóan, aki végigolvasta a törvényjavaslatot, ennek a szakhatóságnak azért majd különböző igazgatási szolgáltatási díjai lesznek, amelyek - gondolom - be fognak épülni a fogyasztók által fizetendő vízdíjba. Tehát azt gondoljuk, hogy mivel úgy tudjuk, nincsenek megfelelő háttértanulmányok, bizonytalan, hogy ez az új típusú hatósági díj mennyiben segíti, hogy azok a szolgáltatási szintek, amelyek ma megvannak, meg is maradjanak, és a különböző fogyasztóknál pedig, ahol a kompenzáció idáig volt, azok megmaradnak-e, vagy nem, hogyan alakulnak majd a díjak.

Azt gondolom, ez a törvényjavaslat nemcsak arról szól, hogy egy méretgazdaságos struktúrát kell létrehozni, hanem - mint ahogy Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor itt a parlamentben azt mondta, hogy a rezsidíj emelkedését meg kell állítani - elérkezett az időszak, hogy most valamit kezdeni kell a vízdíjakkal is. Azzal, hogy az energiahivatalhoz rendelték, és hatósági árszabás alá rendelték a vízdíjat - ugye, a törvény szerint majd valamikor 2013 szeptemberétől fogja először megállapítani az energiahivatal a hatósági díjat -, hát közben rájöttek, hogy azzal a több mint 400 szolgáltatóval szemben ezt a hatósági díjszabást elég macerás megtenni.

(1.20)

Nyilvánvalóan ennek is nagy költsége lett volna, és azt gondolom, hogy sajnos ez is latba esett, hogy egy ilyen centralizáció elindult a vízgazdálkodási társaságok üzemeltetése tekintetében. Mert még egyszer mondom, hogy vannak nagyon jó példák. Persze most már lehet azon elpolemizálni, hogy a rendszerváltáskor, amikor önkormányzati alapfeladatként lett deklarálva az egészséges ivóvíz-szolgáltatás, hogy az jó döntés volt-e, vagy nem. De az akkori parlament így döntött.

Nyilvánvalóan az önkormányzatok elindultak abba az irányba, hogy ahol egyénileg tudták, mert normális vízbázisuk volt, egyénileg oldották meg ezen a vízbázison ennek a vízbázisnak a kezelését, ahol pedig nem, mások voltak a viszonyok, ott persze más megoldások születtek. Remélem, meg tud erősíteni két Békés megyei képviselőtársam, aki ott ül velem szemben. Békés megyében ma is egy 100 százalékig önkormányzati tulajdonban lévő vállalat üzemelteti a vízbázist, több mint ötvenvalahány önkormányzat tulajdonosa ennek a cégnek.

Nyilvánvalóan mindig voltak viták arról, hogy hogyan, mi módon van a tulajdon arányában a különböző bérleti díjak megállapítása, de azért alapvetően ez egy normálisan működő társaság volt. Itt tehát vannak jó példák is ebben a tekintetben. Szarvas város azért kivétel, mert mindig ki akart lépni ebből a társaságból, de most már azt gondolom, hogy ezzel a szerződéssel ma már ő is meggondolja majd, hogy mi módon történjen ez. (Babák Mihály: Rossz volt a vezetés.)

Azt kell hogy mondjam, hogy ha - bízom benne, hogy nem fog így maradni, hogy ez a 2000 egyenértékű, akik nem érik el ezt az egyenértéket - azoknak az energiahivatal majd visszavonhatja a (Közbeszólások: 200 ezer!) - bocsánat, köszönöm szépen a helyesbítést -, 200 ezer lakosegyenérték alatt az energiahivatal visszavonhatja majd a szolgáltatók üzemeltetési engedélyét, ez módosulni fog, mert ha valaki belegondol, például egy nagyobb városnál sem biztos, talán Budapestet biztosan eléri, de mondjuk, az összes többi városnál már nem biztos, hogy ez a 200 ezer egyenérték megmarad.

Én tehát azt kell hogy mondjam, hogy nem támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását már csak azért sem, mert ha visszaemlékeznek a képviselő urak, akkor már régebben kellett volna tárgyalni, aztán valamilyen érdekes dolog folytán csak nem készült el a törvényjavaslat szövege, le kellett venni. Tudom, hogy az önkormányzati bizottság napirendjén az általános vita megállapítása már kétszer volt kitűzve, és a törvényjavaslat hiányában mindig elmaradt a tárgyalás. Sejteni lehetett tehát, hogy a kormánypárti sorokban sem biztos, hogy osztatlan örömet okoz ez a dolog.

Persze az államtitkár úr azt mondta, hogy a keresztfinanszírozás tilalma is belép ebbe a törvénybe. Azt kell hogy mondjam, hogy persze ez, ha egy kicsit messziről nézzük, ezzel azt is lehetne mondani, hogy miért van keresztfinanszírozás. Ez egy nagyon csúnya dolog.

De azt gondolom, hogy ahol ezek a dolgok működnek és régóta működnek ezek a keresztfinanszírozási dolgok az elmúlt 20 évben, pontosan azért, mert az önkormányzati rendszerünk olyan, amilyen, ezek a keresztfinanszírozások azért szerintem a helyi közösségek egyetértésével mennek. Én például tudom békéscsabai példaként, hogy a békéscsabai fürdő üzemeltetése bizony benne van a vízművek költségében, máshol ugyanígy benne van, és ezeket a költségeket, azt gondolom, inkább elviselik a fogyasztók, mert ha ezt kivesszük a rendszerből és az önkormányzatok finanszírozása marad így, ahogy van, akkor bizony azt kell mondjam, hogy szembe kell nézni azzal, hogy azok az ügyek, ahol az ilyen típusú keresztfinanszírozások működnek, és erre alapozva különböző beruházásokat elindítottak, akkor ezek be fognak dőlni. Ezek tehát nagyon kemény dolgok lehetnek, akár például pályázati pénzekből megvalósult fejlesztések is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy nem fognak tudni később működni.

Azt gondolom, hogy ez így ilyen módon elfogadhatatlan, nagyon durván beleavatkozik az önkormányzatok döntési mechanizmusába, mert ha már így gondolkodik, és ennyire centralizálni akarja a kormányzat ezt a dolgot, akkor akár meg is tehette volna, hogy az ellátási felelősséget is kiveszi az önkormányzatok részéről. Mert ma gyakorlatilag bent van, tehát ez a törvény is arról nyilatkozik, hogy az államnak és az önkormányzatoknak van ellátási felelősségük. Az ármegállapítást kiveszi az önkormányzatok kezéből. Azt gondolom, hogy ennek súlyos következményei lehetnek, mert ennek az is következménye lehet, mert tudjuk azt is, hogy viszonylag nagy intervallumban van ma Magyarországon a vízdíj, akár 100 forinttól 400-500 forintig, de lehet, hogy még magasabb áron is vannak vízdíjak az országban, és persze nyilvánvalóan ahol csökkenni fog a vízdíj, az ott élő polgárok örülnek, de ennek az lesz a következménye, hogy máshol meg drasztikusan nőni fognak, és ennek a problémája nyilvánvalóan majd később fog jelentkezni.

Még egy dolgot vetnék fel, államtitkár úr, megint Békés megyei képviselőtársaimra nézek. A dél-alföldi ivívózminőség-javító program Békés megyei része nagyon komolyan foglalkozik a határon túli vízbiztosítással. Magyarul ez azt jelenti, hogy az aradi vízbázisról venne a Békés megyei vízművek vizet, egy közös gazdasági társaság létrehozását tervezik, annak is, úgy tűnik, hogy ennek komoly a támogatottsága, mert az az ivóvíz, ami ott van, megfelel az uniós követelményeknek, tehát nem kell tisztítani.

Ezt azért mondom, mert ha erre van alapozva az egész dél-alföldi és Békés megyei ivóvízprogram, ezen törvényjavaslat kapcsán szerintem nem lehet ilyen gazdasági táraságot alapítani, mert vagy önkormányzati, vagy állami tulajdonban kell lenni a közműveknek. Csak az a gazdasági társaság üzemeltethet ilyen csővezetéket. Én tehát szeretném fölhívni Dankó Béla és Babák Mihály képviselőtársam figyelmét, hogy ezzel kapcsolatban adjanak be módosító javaslatot, mert ha ezt nem teszik, akkor a következő évben, amikor majd szembesülünk ezzel a problémával, akkor kell visszahozni ide, és ez, valószínűleg az aradi vízátvétel problémáját meg fogja nehezíteni.

Köszönöm szépen a lehetőséget.