Felszólalás adatai

DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nehéz feladat egy nagy ellenzéki pártnak ügyetlen népszavazást kezdeményezni, ám a szocialistáknak ez sikerült. Orbán Viktor miniszterelnök úr szerint a magyar demokrácia legutóbbi 11 éves történetének igen érdekes fejezetéhez érkeztünk. Eddig arra nem volt példa, hogy ellenzéki párt kezdeményezzen olyan népszavazást olyan kérdésekről, amelyek a kormányprogramot támogatják, illetve már a kormány korábban meghozott döntéseinek megerősítését kérik.

Kétségtelen, hogy a baloldal az utóbbi időben csak szédeleg, mint a chemotoxos légy (Derültség a Fidesz soraiban.), a liberálisok pedig teátrális kijelentésekből próbálnak maguknak várat építeni, ami egyelőre nem megy. A hihetetlenül fantáziátlan, szürke és unalmas szocialista politizálás non plus ultrája az a hónapok óta tartó nevetséges kötélhúzás, amely a miniszterelnökjelölt-állítás körül zajlik. Szomorúan értesültünk arról, hogy a három tenor közül az egyik elhallgatott, mielőtt az előadás megkezdődött volna (Derültség a Fidesz soraiban.), így igencsak halk, szánalmas és disszonáns a kéttagú kórus. (Derültség a Fidesz soraiban.)

A képviselőtársaim előtt is ismeretes alkotmányunk azon rendelkezése, amely szerint "ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalábbis az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésekre azonos választ ad". E rendelkezés ismeretében nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy ügydöntő népszavazás hazánkban ma legfeljebb akkor lesz eredményes, ha azt kérdeznénk a kedves választópolgároktól: akarja-e, hogy ön és családja 500 ezer forintot kapjon?

A tréfát félretéve: cinikus, okafogyott és dilettáns az a szocialista népszavazási kezdeményezés, amely több milliárd forintot költene el feleslegesen erre a célra. (Karakas János: Happy End!) Minden magyar választópolgár előtt világos, hogy a szocialista csodafegyver, mármint a népszavazás kezdeményezése kétségbeesett kísérlet a Fidesz és a polgári kormány egyre növekvő népszerűségének megállítására. (Derültség és moraj az MSZP soraiban.)

(14.20)

Szocialista képviselőtársaink is tudják, hogy 1998 óta több mint kétszázezer új munkahely jött létre, 110 milliárd forinttal nőtt a családtámogatásra fordított összeg, jelentős adókedvezmény illeti meg a gyermeket vállalókat, megszűnt a tandíj, és 2001 szeptemberétől minden továbbtanulni szándékozó fiatal alanyi jogon élhet a diákhitel lehetőségével. A most elfogadott és az ellenzék által meg nem szavazott munka törvénykönyve szerint a munkavállalóknak heti két pihenőnap jár.

A felsoroltak tények, és érdekes módon a szocialisták és a soraikban helyet foglaló harcos érdekvédők mindig csak addig ilyen szociálisan érzékenyek, amíg beszélni kell erről; amint kormányra kerülnek és meg is valósíthatnák virtuális követeléseiket, már csakis a szociális juttatások csökkentésében tudtak gondolkodni, például a Bokros-csomag bevezetésekor. A polgári kormány eddig ennek éppen az ellenkezőjét tette, hiszen átalakította és kiszélesítette a családtámogatási rendszert, bevezette a családi adózást és lakáshitel-lehetőséget biztosít a polgároknak. Most pedig az anti-Bokros-csomaggal megpróbálja az egészségügyben, többek között a fogászati ellátásban végzett szocialista rombolást hatástalanítani.

Ismételten kérem tehát szocialista képviselőtársaimat, gondolják meg: nemcsak pártjuknak, hanem az országnak is ártana, ha az adófizetők pénzén próbálnák igencsak megtépázott tekintélyüket helyreállítani. Akaratlan céljukat, a kormány támogatását úgyis elérték, kár tehát a fáradságért.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)