Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2011. évi népszámlálás adatai szerint ma Magyarországon több mint 490 ezer ember tekinti magát fogyatékos személynek. Ebből az adatból kiindulva leszögezhetjük, hogy közel kétmillióra tehető azon személyek száma hazánkban, akinek az élethelyzetét, életkörülményeit, életminőségét alapvetően befolyásolja valamely családtag fogyatékossága.

Az önök előtt fekvő program tehát nem csupán a fogyatékos személyek élethelyzetén, életminőségén kíván javítani, hanem mindazokat a családokat is támogatni és erősíteni kívánja, amelyekben fogyatékos személy él, sőt fontos kiemelni, hogy a fogyatékos emberek segítésének ügye nem kizárólag és nemcsak a fogyatékossággal élő emberek és családjaik ügye, hanem az egész magyar társadalom, nemzetünk közös ügye. Csak a fogyatékos emberek társadalmi befogadásával építhető erős Magyarország.

Ezért az önök előtt fekvő program rögzíti a kormánynak a fogyatékos személyeket érintő szakpolitikáinak alapelveit. Ezek közül csak néhányat szeretnék most kiemelni és különös hangsúllyal megemlíteni.

Az egyik ilyen, általunk fontosnak tartott alapelv az önrendelkezés. A fogyatékos emberek nem jótékonykodás alanyai, hanem jogok birtokosai, önálló akarattal rendelkező, autonóm, független személyek, az állami, kormányzati cselekvéseknek ezért mindenekelőtt azt kell előmozdítaniuk, hogy az intézményrendszer és a társadalom közreműködése ne a fogyatékos emberek helyett történő döntésekre és tevékenységekre irányuljon, hanem arra, hogy a fogyatékos személyek ezeket maguk gyakorolhassák, emberi méltóságuk megőrzésével. Az önrendelkezés elvét a vélemény szabad kialakítása, az önálló döntés meghozatala és kinyilvánítása, valamint az ennek megfelelő cselekvés tekintetében is érvényre kell juttatnunk.

A másik ilyen fontos, a kormány szakpolitikáit meghatározó alapelv a társadalmi részvétel, a teljes és hatékony társadalmi részvétel. A fogyatékos személyeket érintő valamennyi államigazgatási intézkedésnek alapvető értékelési kritériuma és célja kell hogy legyen annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek életútjuk minden szakaszában és minden területén másokkal azonos mértékben élhessenek politikai, gazdasági és szociális jogaikkal, a többség által igénybe vett intézmények, szolgáltatások, ellátások által, közösségeik aktív, látható polgáraiként.

A harmadik fontos, kiemelendő elv az egyetemes tervezés elve. Ez az elv a termékek, az épített környezet, a különböző ellátások és szolgáltatások oly módon történő tervezését jelenti, hogy azok eleve minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetők legyenek, utólagos adaptálás vagy speciális tervezés szükségessége nélkül.

Még két elvet említek. Az egyik fontos elv, amelynek mentén ez a program is készült, a „semmit rólunk nélkülünk” alapelve. A fogyatékos személyeket is érintő jogszabályok, programok tervezése és végrehajtása során még inkább biztosítani kell annak érdemi lehetőségét, hogy a fogyatékos személyek saját jogon vagy maguk választotta képviselőik útján véleményt nyilváníthassanak az adott állami, kormányzati cselekvés tartalmáról, abba őket be kell vonni, biztosítani kell a lehetőséget, hogy abban aktívan közreműködhessenek.

Végezetül még egy fontos alapelv: a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az indokolt előnyben részesítés.

A fogyatékos személyeket érintő döntések előkészítése, jogszabályok, szakpolitikák, programok tervezése, megalkotása, végrehajtása során különös hangsúllyal szükséges figyelembe venni a hátrányos megkülönböztetés törvényi tilalmát, továbbá tekintettel arra, hogy a fogyatékos személyek az őket másokkal azonos alapon megillető jogaikkal állapotukból fakadóan egyes esetekben kevésbé tudnak élni, indokolt esetben biztosítani kell számukra az arányos és méltányos előnyben részesítés lehetőségét.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 26. §-a rendelkezik az országos fogyatékosságügyi programról. A törvényben rögzített felhatalmazás ad jogi alapot az önök elé terjesztett határozat és az annak mellékletét képező országos fogyatékosságügyi program megalkotására.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a program a hazai fogyatékosságügyi politika legfontosabb stratégiai dokumentuma, amelynek kidolgozása, szakmai irányvonalainak meghatározása széles körű civil és kormányzati részvétellel valósult meg. A munkában az érintett szakterületeken kívül az Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjai, valamint a fogyatékos személyek érdekében működő országos érdekvédelmi szervezetek a program alapelveként is meghatározott, előbb említett, „semmit rólunk nélkülünk” elvnek való megfelelés érvényesítése érdekében vettek részt, azt a kormányzati szemléletet közvetítve, hogy csak úgy készülhet hosszú távú stratégiai program, ha ahhoz az érintetteket képviselő társadalmi szervezetek is hozzáteszik tudásukat, tapasztalataikat és véleményüket.

A program hosszú távú célja egy komplex, a fogyatékos személyek teljes életútját kísérő keretrendszer kialakítása, amely alkalmas arra, hogy az abban foglaltak végrehajtását támogató, valódi cselekvési tervhez alapot, kiindulási pontot biztosítson.

A program részletesen kitér azokra a területekre, ahol a fogyatékos személyek élethelyzetének, életminőségének javítása érdekében beavatkozásra van szükség. Javaslatokat fogalmaz meg olyan szakmai fejlesztések indítására, kezdeményezésére, amelyek a fogyatékos személyek társadalmi befogadását támogatják. Azt a szemléletet tükrözi, hogy közösen kell fellépnünk annak érdekében, hogy a fogyatékos személyek olyan környezetben élhessenek, amely elfogadja és befogadja őket, amely úgy támogat, hogy közben az önálló élet szabadságát a lehető legteljesebb mértékben meghagyja és biztosítja.

Fontos hangsúlyoznom, hogy az új program előkészítését az előző stratégia időszakának tapasztalataira alapoztuk. Erre mintegy választ adva a program kitér a többszörösen veszélyeztetett csoportok - fo­gyatékos nők, gyermekek, többszörös fogyatékossággal élő személyek ‑ helyzetére, és hangsúlyosan kezeli a fogyatékossággal érintett családok problémáit. Ezáltal biztosít lehetőséget a program az egyes szakterületeknek, hogy a stratégia végrehajtását támogató intézkedési tervekben olyan intézkedések kerüljenek megfogalmazásra, amelyek ezeket a hiányosságokat csökkentik.

(16.20)

Külön fejezetben rögzíti a program, de horizontális szempontként is megjelenik a hozzáférhetőség, felkínálva az egyes ágazatoknak azt a lehetőséget, hogy a program teljes időszakában olyan intézkedések történhessenek meg, amelyek támogatják a fogyatékos személyek alapvető jogát a szolgáltatások akadálymentes, akadálytalan eléréséhez. A program célja tehát, hogy rámutasson az egyedi élethelyzetekben tapasztalható anomáliákra, hiányosságokra, ezáltal megoldási lehetőségeket is keressen, kínáljon.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A következőkben szeretnék kiemelni néhány fontos pontot, momentumot mind a határozat, mind pedig a program céljai közül.

A programról szóló határozat azokat a kötelezéseket tartalmazza, amelyek megalapozzák a programban rögzített célok tényleges végrehajtását, megszólítva a jogalkotói szereppel és a végrehajtói tevékenységgel felruházott szerveket, hogy tevékenységük kapcsán érvényesítsék az abban foglaltakat. Megszólítja és felhívja a kormányt, hogy a központi költségvetés tervezése során az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői vegyék figyelembe a programban meghatározott célokat, a határozat tehát keretként szolgál a kormányzat számára, meghatározva a program végrehajtásának mikéntjét, kitérve a kapcsolódó intézkedési terv megalkotásának határidejére és a programról szóló beszámolóra.

Azonban a határozat címzettjei nem csupán a kormányzati szervek, hanem ‑ erősítve a civil és érdekvédelmi, valamint a szolgáltató szervezetekkel való szoros együttműködést ‑ megszólítja ezen szervezeteket is, hogy tegyenek meg mindent a programban foglalt célok megvalósítása érdekében. Felhívja ugyanakkor a program a tömegtájékoztató szervek vezetőit, munkatársait, hogy vállaljanak részt a program megismertetésében, hiszen nagyon sokszor ‑ ahogy ezt a program is tartalmazza ‑ a fogyatékos személyek és családjaik összetett problémái feloldásának egyik legfőbb gátját az információhiány, az információktól való elszigeteltség okozza.

A program megszólítja és arra biztatja a fogyatékossággal élő személyeket, hogy a jogaik érvényesítésével vállaljanak aktív és kezdeményező szerepet, megerősítve ezáltal a program egyik alapelveként rögzített „semmit rólunk nélkülünk” elvet, amelynek értelmében a fogyatékos személyeket érintő döntésekbe be kell vonni magukat a fogyatékos személyeket is.

A stratégia fontossága, előremutató irányainak hangsúlyozása érdekében, eltérve a korábbi programok szerkezetétől, a program preambuluma fogalmazza meg és foglalja keretbe a teljes időtáv, a teljes 11 év általános célkitűzéseit.

A megillető jogok érvényesítését a program alapelvei támogatják, hangsúlyosan megjelenítve a már említetteket: a prevenció, az önrendelkezés, a teljes és hatékony társadalmi részvétel, az egyetemes tervezés, a „semmit rólunk nélkülünk”, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az indokolt előnyben részesítés, a szubszidiaritás és az ésszerű alkalmazkodás alapelveit.

A stratégia harmadik fejezete tartalmazza a program beavatkozási területeit és tematikus céljait, meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tenni ‑ így különösen a fogyatékos emberek társadalmi befogadását támogató adatgyűjtések, elemzések, kutatások körében, az egészségpolitika területén, a korai fejlesztés területén, az oktatás és a képzés területén, a foglalkoztatáspolitika területén, a szociális szolgáltatások területén, a komplex rehabilitáció területén, az önrendelkezés és önálló életvitel ügyében, a fogyatékos személyek és családjaik, a közlekedés, a sport, a kultúra, a turizmus területén, illetve a többszörösen veszélyeztetett csoportok tekintetében és a hozzáférhetőség ügyében.

Válaszokat hivatott megfogalmazni a program annak érdekében is, hogy a ma még feltáratlan területeken, köztük a pszichoszociális és beszédfogyatékos személyekkel kapcsolatosan releváns és aktuális információk álljanak rendelkezésre. Ennek érdekében olyan kutatások, adatgyűjtések megindítását irányozza elő a program, amelyek a fogyatékos személyekkel kapcsolatos intézkedések megalapozását szolgálják.

Kiemelt feladatként rögzíti a program a korai diagnózis eredményes felállítását célzó intézkedések megfogalmazását, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását és ehhez kapcsolódóan szakmai protokollok kidolgozását. Rögzíti a program a kora gyermekkori intervenció folyamatában részt vevő szakterületek együttműködésének a megerősítését és a prevenció fontosságát, valamint az egészségügyi ellátórendszer keretén belül egy könnyen átjárható és átlátható kliensút kialakítását.

Megállapítja a program, hogy az egészségügyi ellátás területén kiemelt feladat a fogyatékosság sajátosságaiból adódó önálló, egységes protokollok kidolgozása, amelyek elősegítik a fogyatékos személyek egészségügyi ellátásának gördülékeny, szakmai megalapozottságot magába foglaló elvégzését.

A folyamatosan fejlődő, fogyatékossággal kapcsolatos szakmai irányvonalakra tekintettel, az előző programtól eltérően a gyógyászati segédeszközöket és az életvitelt támogató, segítő eszközöket, azok azonos relevanciáját hangsúlyozva egyazon körben, támogató technológiai eszközök halmazában jeleníti meg a program. Feladatként rögzíti a két eszköztípus definíciójának világos és egyértelmű meghatározását, a hozzájutás feltételeinek megfogalmazását.

A köznevelés rendszerében a program kitér a korai fejlesztés fontosságára, a területileg egyenlő minőségű, hatékony ellátás érdekében javaslatot tesz egy egységes eljárásrend és átlátható kliensút kidolgozására, illetve a szolgáltatáshoz való hozzáférés fejlesztésére. Előirányozza a program az utazó gyógypedagógusi hálózat fejlesztésének lehetőségét, az inkluzív oktatás-nevelés megalapozása érdekében infrastrukturális, módszertani, humán erőforrást érintő fejlesztések tervezésére tesz javaslatot.

A sajátos nevelési igényű fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében javaslatokat fogalmaz meg a program a szakképzésben és a felnőttképzésben részt vállaló szakiskolák, képző intézmények infrastrukturális feltételeinek jobbítására, valamint olyan ösztönzők kidolgozására, amelyek támogatják, hogy a képzéseken és a képző intézményekben minél több fiatal jelenhessen meg, és őket minél jobban felkészült pedagógus szakemberek oktathassák.

Hangsúlyt helyez a program a fogyatékos fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatására, valamint a felsőoktatási képzések körében a fogyatékossággal kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körű megjelenítésére.

A program kiemeli, hogy a fogyatékos személyek tekintetében a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés fontosságát még erőteljesebben kell megjeleníteni, valamint ki kell alakítani az élethosszig tartó tanulás, kompetenciafejlesztés és tehetséggondozás elérhető formáit.

A program több pontban rögzíti azokat a célokat, amelyek a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását támogatják. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: munkaerő-piaci kereslet-kínálat felmérése, munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek hálózatának fejlesztése, távmunka, részmunkaidő egyes lehetőségeinek támogatása, illetve a munkáltatók ilyen irányú érzékenyítése, valamint az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése, illetve a program felveti, hogy meg kell vizsgálni és támogatni kell az akadálymentes munkába jutás lehetőségeit.

A program végrehajtásának tervezési ciklusában a legfontosabb célkitűzés a szociális alapszolgáltatások továbbfejlesztése, megerősítése, ideértve a többség számára helyben, a lakóhelyen nyújtott szolgáltatások teljes körű elérhetőségét, a gyermekjóléti és a szociális alapszolgáltatások kapacitásbővítését. Leszögezi a program, hogy a tartós ápolásra, gondozásra szorulók otthoni környezetben való ellátása és segítése mind az egyén, mind pedig a társadalom számára kedvezőbb, mint az intézményi ellátás, ezért esetükben elsődleges cél a családban maradást elősegítő szolgáltatási környezet kialakítása. Ennek megfelelően kell megerősíteni a helyi ellátórendszereket, felül kell vizsgálni a családban maradást elősegítő szolgáltatások területi lefedettségét.

(16.30)

Emellett fontos feladat a támogató szolgálatok kapacitásának bővítése, növelése és infrastruktúrájuk megerősítése, fejlesztése, megújítása. Az előttünk álló 11 évre olyan fejlesztést irányoz elő a program, amely a komplex rehabilitáció alapfeltételét, az időben és szakszerűen felállított diagnózist és a valós helyzetnek megfelelő minősítést támogatja. Ennek érdekében meg kell teremteni a funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozásának, az FNO gyakorlati alkalmazásának jogszabályi és tárgyi feltételeit a rehabilitációs intézményekben és egészségügyi ellátórendszerben. A fogyatékos személyek önálló életvitelének támogatása érdekében figyelemmel kell kísérni a támogatott döntéshozatal intézményének működését, és ahol szükséges, a folyamatban részt vevőket megfelelő felkészítéssel kell támogatni.

Az előző időszak tapasztalatai alapján és az ENSZ-egyezményben foglaltak figyelembevételével az ápoló-gondozó intézmények tekintetében folytatni kell az intézménytelenítést, valamint támogatni kell a támogatott lakhatás mint szolgáltatási forma elterjesztését szolgáló fejlesztéseket. A családtagok kiégésének csökkentése, megelőzése érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fogyatékos személyekkel együtt élő családtagok mentálhigiénés megsegítésére, támogatására, a családokat támogató meglévő szolgáltatásokat kell fejleszteni, ösztönözni kell a munkáltatókat, hogy a fogyatékossággal élő családtagok visszakerülhessenek a nyílt munkaerőpiacra. Fejleszteni kell a szállítószolgálatok országos hálózatát, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációja megvalósulhasson. Az ésszerű alkalmazkodás elvének szem előtt tartásával hosszú távú országos koncepciót szükséges alkotni a helyi és helyközi viszonylatokban közlekedő járatok hozzáférhetőségének fejlesztéséről. A fogyatékos személyek alapvető joga, hogy a szabadidős tevékenységekhez hozzáférjenek, ennek érdekében a közösségi tereken, parkokban, játszótereken elhelyezett eszközök, pályák, sportlétesítmények hozzáférését biztosítani szükséges. Támogatni kell továbbá a kikapcsolódást segítő közművelődési intézményekhez, turisztikai helyekhez való egyenlő esélyű hozzáférést is.

A végrehajtás kereteit is nyilvánvalóan rögzíti a program. Ez a végrehajtásra vonatkozó fejezet leszögezi, hogy a program végrehajtása során kettős követelménynek kell érvényesülnie: a teljes érintett kormányzati spektrum együttes fellépésének, ehhez szorosan kapcsolódva meg kell teremtenie a végrehajtás hatékony szakmai koordinációját és folyamatos értékelését. Ezért a kormány fontos és elengedhetetlen feladata lesz, hogy az intézkedési tervben megfelelő jogosítványok biztosításával tegye lehetővé a végrehajtás ágazatközi szakmai koordinációját, a program megvalósulásának érdemi nyomon követését, természetesen együttműködve a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteivel.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Végezetül hadd fejezzem ki meggyőződésemet, hogy a programban megfogalmazott célok és alapvető értékek itt valamennyiünknek közösen vallott céljai és értékei, és valamennyien úgy gondoljuk, hogy Magyarország csak a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának megteremtésével lehet erős és sikeres.

Kérem, támogassák a programot, az abban foglalt tervezett intézkedéseket és azok megvalósulását. Ezt előre is megköszönöm. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)