Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/13048. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Halász János úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben.

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat-csomag öt kulturális tárgyú törvényt módosít, szükségessé vált ugyanis a világörökségről szóló törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény, ez előadó-művészeti törvény, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény módosítása is. Célszerűnek látszott ezek egy törvényjavaslatba integrálása, egyes kulturális tárgyú törvények módosítása címmel.

A már említett kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítását elsősorban a nemzeti emlékhelyek körének bővítése indokolja. Nemzeti emlékhelyekké olyan történelmi emlékhelyek nyilváníthatók, amelyek az állami megemlékezés rögzített helyszínei. A jogszabály rendelkezései azt írják elő, hogy az emlékhelyek nyilvántartásáról, állapotuk figyelemmel kíséréséről, valamint megjelölésükről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság gondoskodik. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság most két új nemzeti emlékhely kihirdetését indítványozta, a Fiumei úti temető, valamint a Pannonhalmi Bencés Főapátság nemzeti emlékhellyé nyilvánítását.

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert, ismertebb nevén a Kerepesi temető, Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője. 1849. április 1-jén nyitották meg. Az 1850-es évektől mind többen vásároltak családi sírhelyet itt, és elkészültek a pesti polgárság első, ma is látható sírboltjai. A jeles személyek közül elsőként Vörösmarty Mihályt temették itt el 1855-ben, majd 1870-ben pedig Damjanich János özvegyének kezdeményezésére az 1848-as honvédek földi maradványait hozták át ide a józsefvárosi temetőből. Itt nyugszik többek között Kisfaludy Károly, Bajza József, Táncsics Mihály, Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Szigligeti Ede, Arany János, Ady Endre, Csontváry, Jászai Mari és még sokan mások.

A Pannonhalmi Bencés Apátság valamikori Pannónia szent hegyének monostora, és a benne élő szerzetes közösség egyidős a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú része. A főapátság 1996-ban, alapításának ezredik évfordulóján kiérdemelte felvételét az UNESCO világörökségi listájára. Szerzetesközössége tágabb környezetében, azaz egész Közép-Európában hozzájárult a kultúra fejlesztéséhez és a kereszténység terjedéséhez. Gazdag művészeti és tudományos gyűjteménye, könyvtára több mint háromszázezer kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. A főapátsági levéltár számos értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar írásos nyelvemlék, a tihanyi apátság 1055-ös alapító oklevele.

Ezen túlmenően a javaslat a kulturális javakkal kapcsolatban új kategóriákat hoz létre. A közgyűjtemények és a magánkézben lévő, védetté nyilvánított kulturális javak mellett megjelennek a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemények és a közérdekű kulturális értékek, amelyeket a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ vesz nyilvántartásba. A két korábbi jogi kategória, a közgyűjteménnyé és a védetté nyilvánított javak már nem alkalmas a sokszínűvé vált műtárgy-tulajdonosi kör lefedésére, a nyilvánossá tett értékes gyűjtemények jogilag nem kezelhetők. Mindkét kategória esetében előírás, hogy a gyűjteményt évente meghatározott ideig látogathassa a nagyközönség.

Továbbá a lopott vagy eltűnt tárgyak körén belül különleges kezelés illeti meg a kulturális javak - műalkotások és régiségek - meghatározott szűkebb körét, a közgyűjteményekből jogellenesen kikerült leltári darabokon túl a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan, védetté nyilvánított vagy védési eljárás alá vont lopott, eltűnt kulturális tárgyakat. Ezek esetében a körözést a Forster-központ mint a bűnüldöző szervek körén kívül eső kulturális hatóság rendeli el.

Emellett szükséges, hogy a miniszter jóváhagyása a vagyonkezelési szerződéseken túl az egyéb jogcím, például bérlet alapján történő hasznosításra is kiterjedjen, mivel ezek esetében is érvényesíteni kell az örökségvédelmi szempontokat.

A hatályos szabályozás szerint hatósági engedély birtokában vihetők ki az országból a legalább ötvenéves kulturális javak. Ez túl általánosnak és széles körűnek bizonyult, ezért a módosítás az engedélyköteles javak körének szűkebb lehatárolását teremti meg azzal, hogy bizonyos kulturális javak esetén bevezeti a forgalmi érték kritériumát.

A további módosítások koherens és egyértelmű szabályozást biztosító pontosítások. A második világháború során és azt követően Magyarország területéről jogellenesen elvitt kulturális javak visszaszolgáltatása érdekében és az Oroszországgal ugyanebben a tárgyban 1992. november 11-én aláírt megállapodás megvalósítása céljából a kormány által 1993-ban létrehozott, 2010-ben megszűnt Kulturális Javak Visszaszolgáltatásának Bizottsága helyett a módosítás e feladatra a hatóságot, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központot jelöli ki.

A kormány a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról szóló 144/2013. kormányrendeletben döntött a Nemzeti Örökség Intézetének felállításáról. A budapesti székhellyel és nemzeti működési körben tevékenykedő hivatal egyik legfontosabb célja, hogy a digitális megoldások segítségével a fiatalabb generációkat is megszólítsa, nemzeti identitásukat a nemzeti örökségen keresztül megerősítse. Saját szakmai osztálya segítségével kutatásokat, szélesebb körű és témájú felméréseket készít a jövőben, megvalósítva ezzel azt a távolabbi célt, hogy a nemzeti örökségünk már az iskolások körében ismert és népszerű legyen. A magyar történelem, a magyarság nagyjai emlékének ápolását a turisztikai eszközök felhasználása mellett is népszerűsíteni kívánják oly módon, hogy a határon innen és túli, a témával foglalkozó szervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki. A javaslat az ezen új intézmény részére meghatározott feladatokra figyelemmel vezeti át a szükséges módosításokat, és emeli törvényi szintre az intézetet.

Az európai kulturális örökség cím olyan európai helyszíneket díjaz, amelyek szimbolikus, történelmi vagy kulturális jelentőséggel bírnak Európa számára. Franciaország még 2006-ban kezdeményezte, hogy az UNESCO által odaítélt kulturális világörökségi cím mintájára európai kulturális örökség címet és a díjazottakat felsoroló jegyzéket hozzanak létre.

A 2010-11. évi spanyol-belga-magyar trió elnöksége idején zajlott a javaslat tanácsi vitája, és hosszas egyeztetéseket követően a magyar elnökségnek sikerült politikai megállapodást elérnie a 2011. május 19-20-ai tanácsülésen.

A Tanács és az Európai Parlament közötti további egyeztetések eredményeként 2011 novemberében jelent meg az EU határozata a hivatalos lapban az európai örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló 2011. november 16-ai 1194/2011. európai parlamenti és tanácsi határozat, amely rendelkezik az európai örökség címre érdemes helyszínek kiválasztásáról.

A tagállamok az EU-határozatban meghatározott ütemterv szerint terjesztik elő az új európai örökség címre javasolt helyszíneiket, amelyekről egy európai szakértői testület határoz.

Az átmeneti rendelkezések alapján a kormányközi együttműködésben részes országok, így Magyarország is először 2014-ben javasolhat legfeljebb négy, ezt követően kétévente két helyszínt. E helyszínek lehetnek a korábbi európai örökség címet a kormányközi együttműködésben elnyert helyszínek is, mivel a két együttműködés elválik egymástól, azok nem képeznek egymással folytonosságot.

Az EU-határozat 10. cikke rendelkezik a nemzeti kiválasztási eljárásról. A cím elnyerésére pályázó helyszínek közötti előzetes kiválasztást ugyanis a tagállamok végzik. Az előzetes kiválasztás az EU-határozatban megnevezett kritériumokon és a Bizottság által rendszeresített pályázati formanyomtatványon alapul.

(23.30)

Az EU-határozat értelmében a tagállamok meghatározzák az előzetes kiválasztásra vonatkozó saját eljárásukat és ütemtervüket, törekedve arra, hogy minél egyszerűbb és rugalmasabb adminisztratív szabályokat alkalmazzanak.

Jelen törvényjavaslat ezen eljárás és ütemterv meghatározására irányul. A nemzeti szintű kiválasztás részletszabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazás már szerepel a kulturális örökségvédelmi törvényben, de a kétszintű eljárásra vonatkozó szabályozást is meg kell jeleníteni.

A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, úgynevezett világörökségi egyezmény éppen 41 éve, 1972. november 16-án született, és a legjelentősebb eszköze Földünk egyetemes természeti és kulturális értékei megőrzésének; olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért. Ennek az egyezménynek a végrehajtását, tehát a világ kulturális és természeti örökségének megóvását, fenntartását, bemutatását és a jövő nemzedékek számára történő átadását szolgálja a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény, amelynek alkalmazása során több kiegészítés és pontosítás is szükségessé vált.

A világörökségről szóló törvény szerint az állami tulajdonú ingatlanok használatának, hasznosításának felülvizsgálatára irányuló közigazgatási hatósági eljárás a világörökségi területek nagysága miatt számos ügyfelet érinthet, ezért indokolt az ügyféllel történő hirdetményi úton való kapcsolattartás lehetőségének megjelenítése.

Eltérés volt a világörökségi törvény és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló 17/2012. kormányrendelet között a Világörökség Szakbizottságának tagjai tekintetében. Ezért a világörökségről szóló törvényt pontosítani kell azzal, hogy az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke és főtitkára is a szakbizottság tagja.

A törvény rendelkezik világörökségi szakértő igénybevételéről. A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV.23.) rendelet anélkül szabályozza a világörökségi szakértővé válás feltételeit, hogy a törvény erre vonatkozóan felhatalmazó rendelkezést tartalmazna. A módosítás e jogalkotói mulasztást is orvosolja.

A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény a visszaszolgáltatási eljárás feltételeként határozza meg az érintett tárgynak a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek körébe tartozását. A módosítás célja a nemzeti kincs fogalmának pontosítása, jelesül, hogy e körbe a törvény erejénél fogva védett múzeumi, könyvtári és levéltári gyűjtemények mellett a hatósági határozattal védetté nyilvánított kulturális javak is beletartozzanak.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítására tett javaslat a 2013. január 1-jével lezajlott fenntartói, szervezeti és feladatellátási átalakítás tapasztalatait figyelembe véve pontosítja a jelenleg hatályos törvényszöveget, illetve szakmai besorolástól függetlenül egységesíti a múzeumok kötelezettségeit és jogait, például vezetőképző, meghatározott szakmai mutatók alapján készítendő munkaterv.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása pedig azért vált szükségessé, mert az előadó-művészeti területhez kapcsolódó képzési terület az utóbbi években kiegészült. Ennek keretében a drámainstruktor szakhoz a színjáték alapképzési szak szakirányának akkreditációja történt meg, e szakirány azonban - elsősorban komplexitása miatt - nem a művészeti, hanem a művészetközvetítési képzési területen belül kapott helyet. Az e szakirány elvégzésével megszerezhető szakképzettség szervesen kapcsolódik az előadó-művészeti szervezetek tevékenységéhez, annak előadó-művészeti törvény szerinti szakirányú felsőfokú végzettségek közé történő beemelése a vonatkozó értelmező rendelkezés kibővítésével. Ezen túlmenően a javaslat a szabályozás egyértelműsítését célzó, jogtechnikai jellegű módosításra is javaslatot tesz.

Mint az elmondottakból is jól látható, a javasolt módosítások főként a jogalkalmazás szempontjából szükségesek, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Most a kulturális és sajtóbizottság álláspontját ismerteti Gyimesi Endre képviselő úr, ötperces időkeretben.

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága megtárgyalta a T/13048. számon benyújtott, egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt 11 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

A bizottsági ülésen a törvényjavaslattal kapcsolatos vita és érdemi hozzászólás nem volt, ezért a törvényjavaslat részleteiről a Fidesz felszólalójaként kívánok szólni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Így meg is adom Gyimesi Endre képviselő úrnak a szót, aki a Fidesz nevében a képviselői felszólalását mondja el.

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Miután az államtitkár úr részletesen kitért a törvényjavaslat, a salátatörvény szinte minden elemére, ezért lehetek talán rövid, csak slágvortokban szeretném megemlíteni a lényegesebb változásokat.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása kapcsán új elem a nemzeti emlékhelyek körének bővülése, erről beszélt is az államtitkár úr a Fiumei úti temető és a Pannonhalmi Bencés Főapátság nemzeti emlékhellyé nyilvánítása kapcsán.

Másik új elem a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemények és közérdekű kulturális értékek fogalmának bevezetése.

A harmadik a jogtalanul eltulajdonított vagy eltűnt kulturális javak köröztetésének elrendelése a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan, védetté nyilvánított vagy védési eljárás alá vont, lopott, eltűnt kulturális tárgyakra vonatkozóan.

Az állami tulajdonban álló műemlékekre vonatkozó miniszteri jogkörök bővítése az, ami még megemlíthető itt, és a kulturális javak kiviteli szabályainak módosítása - ez inkább szűkítést jelent.

A koherens és egyértelmű szabályozást biztosító pontosítások között megemlíteném a védett kulturális javak körének pontosabb meghatározását, aztán a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével kapcsolatos hatósági intézkedések pontosítását, és vannak az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokkal kapcsolatos, azzal összefüggő módosítások is, gondolok itt a Nemzeti Örökség Intézetének nevesítésére.

A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosításáról szintén részletesen szólt az államtitkár úr, erről nem kívánok szólni, viszont én magam is szeretnék egy kicsit foglalkozni a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításával.

A törvényjavaslat kitér a muzeális intézmények egyik nagyon fontos működési alapjára, az általuk kezelt gyűjtemények folyamatos felülvizsgálatára. A naprakész és pontos nyilvántartás vezetése érdekében szükség van magára a revízióra, azaz a selejtezésre, amit eddig a jogszabály nem tartalmazott.

A javaslat meghatározza a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit is. Ez azért fontos, mert eddig bármely állami és önkormányzati fenntartású könyvtár anélkül is bekerülhetett a nyilvános könyvtárak rendszerébe, hogy teljesített volna bizonyos alapkövetelményeket, vagy jogi szempontból is igazolták volna létüket. A könyvtárak színvonalának fenntartásához, a minőségi követelmények érvényesüléséhez elengedhetetlen, hogy a könyvtárak nyilvános könyvtári rendszerbe kerüléséhez a fenntartó nyilatkozzon, és a nyilatkozat benyújtásán kívül a jogszabály által meghatározott adatokat is szolgáltasson.

A minőségi követelmények megvalósulásához meg kell érteni azt a tényt, hogy a könyvtárak nemcsak egyszerű könyvkölcsönző helyek, hanem korszerű szolgáltató intézmények is.

(23.40)

Ezért fontos e kiegészítő törvény által a könyvtárak alapfeladatait pontosítani. Ugyanilyen minőségbeli követelmény jelentkezik a múzeumok esetében. Eddig csak az országos és megyei hatókörű múzeumok számára írta elő a szabályozás bizonyos mutatók mentén történő munkaterv kidolgozását, a törvényjavaslat nagyon helyesen kiterjeszti ezt a kötelezettséget minden múzeumra. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a múzeumok és a múzeumi intézmények a muzeális intézmények csúcsán állnak, ezért színvonaluk nem csökkenhet.

Úgy gondolom, hogy ez a salátatörvény jól egészíti ki és jól pontosítja azokat a szabályozásokat, amelyeket a közelmúltban a kulturális kormányzatunk megtett. Elfogadásra javaslom az Országgyűlés számára.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkező nincsen.

Megkérdezem Halász János államtitkár urat. (Jelzésre:) Igen, válaszol az elhangzottakra.

Öné a szó, államtitkár úr.

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a vitában elhangzottakat Gyimesi Endre képviselőtársamnak. Sajnálom, hogy nem hallhattuk a többiek véleményét, de bizonyára egyetértenek a javaslattal, és bízom benne, hogy ennek a törvénynek is a szavazásakor, úgy, ahogy az előbb említett, előbb tárgyalt törvény esetében is, az Országgyűlés majd nagy többséggel tudja támogatni azt.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most napirend utáni felszólalás következik.

Megadom a szót Pálffy Istvánnak, a KDNP képviselőjének. Napirend utáni felszólalásának címe: "Kereszténydemokrata elődeink, 75 éve hunyt el Ernszt Sándor". Öné a szó, képviselő úr.

Felszólalások:   379-391   391-399   399-400      Ülésnap adatai