Felszólalás adatai

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő alaptörvény-javaslatnak az államra vonatkozó rendelkezései közül az Alkotmánybíróságra, a bíróságokra, illetve az ügyészségre vonatkozó pontokkal foglalkozom, ez az ajánlás 95., 97., 98., illetve 100. pontja.

Az ajánlás 97. pontja szerint az alaptörvény-javaslat 26. cikk (2) bekezdése azzal egészülne ki, hogy bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A jelenleg hatályos alkotmány, illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény a hivatásos bíróvá válás tekintetében nem tartalmaz életkorra vonatkozó előírást. Azonban az egyetem elvégzéséhez, a jogi szakvizsgára bocsátáshoz szükséges joggyakorlati idő megszerzése, a jogi szakvizsga letételének ideje, valamint az ezt követően kötelező egyéves bírósági titkári, illetve az ezzel egyenértékű gyakorlati időre figyelemmel 28. életéve betöltése előtt hivatásos bíróvá ma sem nevezhető ki a pályázó. Ülnökbírák tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény 122. §-a ma sem teszi lehetővé, hogy valakit a harmincadik életévének betöltése előtt ülnökbíróvá lehessen választani. Úgy gondolom, hogy a javaslat ésszerű követelményeket támaszt vagy kíván támasztani a leendő bírákkal szemben, mert az ítélkezéshez a magas szintű szaktudás mellett kellő élettapasztalat is szükséges.

Az ajánlás 98. és 100. pontjában foglaltak szerint a Kúria elnökét a bírák közül, illetve a legfőbb ügyészt az ügyészek közül, a köztársasági elnök javaslatára, az Országgyűlés választja 9 évre. Megválasztásukhoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 2010. november 27. napjától az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint legfőbb ügyésszé határozatlan időre kinevezett ügyész választható meg. A Legfelsőbb Bíróság elnökére vonatkozóan jelenleg nincs olyan szabály, amely előírná, hogy erre a tisztségre csak olyan személy választható meg, aki gyakorló bíró. Véleményem szerint mindkét igazságügyi szervezet tekintetében elengedhetetlen, hogy olyan személy válhasson csak első számú vezetővé, aki a szervezetet belülről is jól ismeri.

Az ajánlás 95. pontjában a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője azt javasolja, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak száma az eddigi 11 főről 15 főre növekedjen. A létszámnövekedést indokolja, hogy az alaptörvény hatálybalépését követően az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját. A másik indoka a létszámnövekedésnek, hogy az Alkotmánybíróság az elmúlt 22 évben nem tudott időben megbirkózni a rá háruló feladatokkal. Nem volt ritka, hogy a kérelmeket 5-8 év alatt bírálták el.

Összegzésként elmondható, hogy az alaptörvény-tervezet részletezett módosító javaslatai előremutatóak, javítják az államszervezet működését, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák ezeket a módosító javaslatokat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)