Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 11. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Gelencsér Attila és Gúr Nándor jegyző urak lesznek a segítségemre.

Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Európát újra támadás érte. A múlt héten, 2017. március 23-án Londonban négyen vesztették életüket, és több mint 40-en sebesültek meg terrortámadás következtében.

Eddig sem hagytuk és ezután sem hagyhatjuk, hogy az erőszak határozza meg mindennapjainkat. Magyarország elkötelezett a terrorizmus elleni harcban. Célunk egy olyan Európa, amely minden fenyegetéssel szemben képes megvédeni az európai polgárok életét és közös értékeinket.

Az ország együttérez a hozzátartozókkal és az Egyesült Királyság népével. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy néma felállással fejezzük ki részvétünket és adózzunk az áldozatok emlékének. (A teremben lévők néma felállással adóznak az áldozatok emlékének.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2015-ben határozatban nyilvánította emléknappá március 27-ét, II. Rákóczi Ferenc születésének napját, tisztelettel adózva a fejedelem és mindazok emléke előtt, akik az „Istennel a hazáért és a szabadságért” jelmondattal díszített zászlók alatt küzdöttek a magyar szabadságért.

A gyermek Rákóczit korán elszakították családjától, hogy hűséges Habsburg-alattvalót faragjanak belőle, de amikor felnőttként birtokaira visszatérve szembesült az ország katasztrofális gazdasági, társadalmi és politikai helyzetével, hamarosan a függetlenségi harc élére állt.

A szabadságharc fontos állomása volt, amikor 310 évvel ezelőtt a marosvásárhelyi országgyűlésen Erdély fejedelmévé iktatták be, pár hónappal később az ónodi országgyűlésen pedig kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharc a bonyolult európai nagyhatalmi játszmák közepette anyagi erőforrások és komoly hadsereg hiányában látszólag elbukott. Ugyanakkor egy olyan kompromisszum született, amely csak az 1867-es kiegyezéshez mérhető. Az elkövetkezendő időszakban a dinasztia Magyarországot nem alárendelt területként, csak a magyar rendekkel közösen, a magyar érdekek figyelembevételével irányíthatta. II. Rákóczi Ferenc küzdelmei nélkül nemzeti létünk és a független Magyarország talán örökre elveszett volna.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Rákóczi-szabad­ság­harc eszméi tovább éltek az elkövetkezendő generációk hagyományaiban. 1848-49-ben szabadcsapatok tűzték zászlajukra a fejedelem nevét, a Rákóczi-indulótól zengett az ország. A szabadságharc leverése után Kossuth Lajos ‑ Rákóczi sorsában osztozva ‑ maga is a törökországi emigrációba kényszerült. Egy évszázaddal később, 1956. október 25-én éppen itt, az Országház előtti Kossuth téren, a fejedelem emlékműve előtt gyilkoltak le kegyetlen módon több tucat ártatlan embert.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a tér, a nemzet főtere látványosan szimbolizálja a szabadságszerető magyar nép örökségét. A Rákóczi-, a Kossuth-szobor és az ’56-os emlékhely történelmünk három legnagyobb szabadságharcára, valamint nemzetté válásunkra emlékeztetnek bennünket. Emlékezzünk hát tisztelettel ezen a napon is II. Rákóczi Ferenc fejedelemre és az ő szellemiségét követőkre. Köszönöm a figyelmüket.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásokkal kezdjük a munkánkat, ezt követően 11 óra 5 perctől 13 óra 20 percig kérdésekre, majd 13 óra 20 perctől 14 óra 20 percig az azonnali kérdések és válaszok órájára kerül sor. Ezután körülbelül 14 óra 20 perctől politikai vitával folytatjuk a munkánkat, végül a napirend utáni felszólalásokkal fejezzük be az Országgyűlés ülését.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gúr Nándor képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából: „Milliárdokat vonnak el a közfoglalkoztatástól” címmel. Megadom a szót, képviselő úr.