Készült: 2024.04.29.15:34:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

147. ülésnap (2000.06.13.), 444. felszólalás
Felszólaló Kapronczi Mihály (MIÉP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:07


Felszólalások:  Előző  444  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KAPRONCZI MIHÁLY, a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Igazság és Élet Pártja rendkívüli fontosságúnak, esetleg nemzeti sorsunkat meghatározó felelősségű döntésnek tekinti az előttünk fekvő két határozati javaslatot. Az előzetes egyeztetésen a Magyar Igazság és Élet Pártja részt vett ugyan, de a záródokumentumot nem írta alá. Véleményünk szerint a megegyezés inkább belpolitikai pártalku volt, melyet idegen érdekek is komolyan befolyásoltak, mintsem az ország alkotmányából fakadó, a magyar nemzet alapvető érdekét és esetleges fennmaradását jelentő honvédelemi kötelezettség lehetőségeinek megteremtése, a jelenlegi környezetünk veszélyeinek józan és felelős mérlegelésével.

A MIÉP természetesen egyetért a H/2730. számú javaslat indoklásának megállapításával, mely szerint: "A mai Magyar Honvédség az indokoltnál több, nem kellően feltöltött, létszámban elaprózott, békében a működésképtelenség határán lévő katonai szervezetből áll. Állományarányai torzultak. Kiképzettsége alacsony szintű, haditechnikai eszközei fokozatosan elavulófélben vannak. Infrastruktúrája elhasználódott, korszerűtlen, működése nem, illetve nehezen finanszírozható." Az indoklásban vázolt helyzet szerint hadseregünk jelenleg egy hazánkat ért támadásnak nem tudna hatásosan ellenállni, ami több az alkotmányos kötelezettség megszegésénél, ez a nemzet veszélyeztetése. Mondják egyesek, hogy a NATO-tagságunk oltalmat jelent minden külső támadás ellen. Gondoljuk végig ezt a kérdést a honvédség jelenlegi és a terv szerint módosult helyzetének tükrében.

Magyarország jelenleg NATO-szigetet képez a világ egyik legveszélyesebb nemzetiségi, gazdasági, területi, vallási ellentétekkel terhelt részén. Határa mentén háború volt, melyben újdonsült NATO-tagként passzívan ugyan, de részt vett. A NATO a háborút nem nyerte meg. A hazánkkal szemben álló vezetés hatalmon maradt, a magyar nemzeti kisebbségek területükön keményen viselik a bosszút, melytől az előbb ismertetett állapotú és erejű hadseregünk nemcsak nem rettenti el, hanem szinte biztatja erre őket. Tehetik ezt, mivel bebizonyosodott, hogy a miénknél kétszer-háromszor erősebb konvencionális hadseregükkel szemben a NATO légiereje nem tudott döntő eredményt elérni.

 

(23.30)

 

A koreai, vietnami, afganisztáni, jelenleg a csecsenföldi háború tapasztalatai azt mutatják, hogy a konvencionálisan felszerelt, nagy létszámú, hazáját védő hadseregek ellen bevetett expedíciós szárazföldi erő mindenképpen nagy emberveszteségnek van kitéve, és még a legmodernebb haditechnika alkalmazása mellett is meg lehet őket verni, mint az előbbi példák is bizonyítják.

Ma már egyértelműen látszik, hogy a második világháború utáni teoretikusok tévedtek abban, hogy a modern háborúkat elit hadseregek fogják megnyerni. Az utóbbi ötven év háborúinak története azt bizonyítja, hogy továbbra is a tömeghadseregek, a mennyiségi fölény a meghatározó a háborúk kimenetele szempontjából; a csúcstechnika a felszereltségben másodlagos tényező. A legerősebb védelmi lehetőség a családját és hazáját védő, jól kiképzett apa és gyermek. Az ilyen hadsereg a legnagyobb elrettentő erő is. A tervezet ettől az erős védelmi lehetőségtől akar minket megfosztani olyan időpontban, amikor a környezetünkben levő államokban még az sem dőlt el véglegesen, hogy a demokrácia vagy a diktatúra fog-e diadalmaskodni az eljövendő években. Az utóbbi esetben viszont nem zárható ki az ország elleni támadás veszélye, hiszen van olyan szomszédunk, ahol olyan törvényesen bejegyzett párt működik, melynek választási plakátjain nemrég még a Tisza vonala volt a határ.

Egy felelőtlen incidens esetén - az iraki vagy jugoszláv példát figyelembe véve - hány német, amerikai, francia, olasz és sorolhatnám, milyen nemzetiségű katona életét érné meg hazánk megvédése? Szabad-e kísérleteznünk ebben a kérdésben, hogy adott esetben segítséget kapunk, vagy szépen és alaposan megfogalmazott politikai indoklást arról, hogy miért nem? A tervezet szerinti hadsereg ugyanis kis létszámával több lehetőséget ad a hadiipari lobbiknak sok milliárdos, természetesen dollármilliárdos fegyvereladásra, amivel aztán konfliktus esetén tömeghadsereg ellen - csak százezer támadót tekintetbe véve - a szembeállítható 33 490 katona, melyből 18 860 fő a szerződéses és sorozott harcos, nem fog tudni eredményt elérni. A számokat természetesen a tárgyalt 2731. számú javaslatból vettem.

A Magyar Igazság és Élet Pártja véleménye szerint a honvédséget úgy kell átalakítani, hogy még hosszú ideig a konvencionálisan sorozott, az alkotmányra, a haza védelmére tett eskü alapján harcoló alakulatok jelentsék az elrettentő erőt, mely magában foglalja a fegyelmezett, edzett, modern fegyverekkel felfegyverzett, nagy harci értéket jelentő katonát. A magas fokon kiképzett, mozgósítható tartalék pedig gyorsan adjon lehetőséget minden agresszió megállítására és megtorlására! A vállalkozó, szerződéses katona pedig a bonyolultabb haditechnika, a profi szintű harcértéket követelő, nagy veszélyességű feladatokat lássa el! A békelétszámnak tehát akkorának kell lenni, amivel bármely irányból történő tömeghadsereg-támadás mindaddig biztonságosan feltartható, amíg a gyorsan mozgósítható tartalék segítségével azt vissza tudjuk verni.

Fel kell vetnünk a határozattervezetek kapcsán még egy fontos problémát. A NATO-csatlakozás idején az ország és a szavazók nem értesülhettek arról, hogy a NATO elvárja a magyar hadseregtől a hazánktól távoli békefenntartó fegyveres részvételt, amire az akkori kormány kötelezettséget vállalt. A szocialista miniszter 1998. február 11-én az alábbi módon hozta ezt nyilvánosságra a Honvédelmi Minisztérium vezetői értekezletén: "Az ENSZ, EBESZ és más nemzetközi szervezetek égisze alatt végrehajtandó békefenntartó feladatokban való részvétel hazánk politikai és erkölcsi kötelessége." Ez a vállalt kötelezettség, mely hazánknak nemcsak nem érdeke, hanem forrásokat von el a védelméből, hiszen ezt a feladatot csak profi katonák láthatják el a legmodernebb haditechnika felhasználásával, mely csökkenti védelmi lehetőségeinket, és az adózó fizeti.

A kérdést indokoltabbá teszi az a tény, hogy az eladósított és elszegényített országunk gazdasági lehetőségei rendkívül korlátozottak. Ma már csak iparilag rendkívül fejlett államok képesek méregdrágán korszerű haditechnikát előállítani, és csak a leggazdagabb országok képesek - általában csak az első hadműveletig terjedő mennyiségben - hadseregüket ilyen fegyverekkel ellátni. Miből fogja állni a kormány a cechet?

Azon is el kellett volna gondolkoznia a tervezet készítőinek, miért nem tervezi a NATO-országoktól majdnem teljesen körülvett, ma már újból nagyhatalomnak számító Németország a sorállomány megszüntetését, gazdagsága ellenére. Talán rájöttek arra, hogy milyen jelentősége van a katonaságnál töltött időnek az emberré nevelésben, az önfegyelem és az akaraterő kifejlesztésében?

A másik példa a szintén a balkáni válságövezetben fekvő Törökország, mely lakosságszámban körülbelül ötszöröse, területére nézve nyolcszorosa hazánknak, mégis - mint a napokban a miniszterelnöki utazás kapcsán a médiából megtudhattuk - a világ nyolcadik nagyságú hadseregét tartja fenn, NATO-tagsága ellenére is. Mindkét ország háborúkat viselt a XX. században, így nyilvánvaló előttük, hogy milyen fontos a hazájuk védelme. Csak mi felejtettük el ezt az alapvető tapasztalatot, és hiszünk olyan tanácsadóknak, akiknek területén száz éven belül nem volt háború és valószínűleg nem is lesz, hogy lemondhatunk hatásos védelmünkről.

A Szabad Demokraták Szövetsége természetesen, ha jóhiszemű akarok lenni, akkor azt mondom, pártérdekekből óriási hangerővel elkezdte verni a politikai tamtamját a sorozott katonaság ellen. De vajon érezte-e a felelősséget, hogy tévútra vezeti a magyar fiatalokat, amikor a "Nem kell sorozott katona legyél!" propagandához nem tette hozzá azt: de lehet, hogy hazád sem lesz? A tervezet készítői is nyilvánvalóan látják a tervezetek alkalmatlanságát, ezért szerepel az indoklásban valamiféle nemzetőrség valamikori megszervezése.

A Magyar Igazság és Élet Pártja először módosító indítványokat akart benyújtani a tervezetekhez, de mivel a jelenlegi állapot olyan mértékben veszélyezteti hazánk érdekeit, hogy csak a koncepció megváltoztatásával javíthatók, a javaslat azonnali visszavonását javasolja a kormánynak, és csak olyan határozati javaslatot hajlandó támogatni, mely valóban az ország megvédését garantálja, és nem a hadiipari lobbi által befolyásolt idegen kormányok sugalmazzák. Köszönöm a figyelmüket. (Kapronczi Mihály elfoglalja jegyzői székét.)

 




Felszólalások:  Előző  444  Következő    Ülésnap adatai