Felszólalás adatai

Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter frakcióvezető úr, a KDNP részéről: "Évfordulók" címmel. Megadom a szót. Parancsoljon!

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy látjuk, a napirend előtti témák nagyrészt a napi politikai vitákról szólnak. Jól van ez így, de ne feledkezzünk meg, hogy néha nagyobb összefüggésbe is kell a dolgokat helyezni, illetve talán érdemes a naptárt elővenni, és visszatekinteni a nemzeti történelem néhány napjára. Tegnap elővettem a naptárt, és megnéztem, hogy szeptember 23-án mi történt a múlt században. '44-ben ezen a napon lépték át a szovjet csapatok a magyar határt, és '51-ben ezen a napon robbantatta fel Rákosi Mátyás az egyik budapesti templomot. A kettő között persze lehet összefüggés is, és nyilván van is, de talán számunkra inkább az a fontos, hogy a második világháborúban Európában két olyan politikai hatalom csapott össze, amely a XX. század két őrült eszméjét képviselte. Mindkettő ateista világnézet volt, és mindkettő ebből következően torz emberképpel rendelkezett. Az egyik azt az ősi európai keresztényi értéket vonta kétségbe, ami az azonos emberi méltóságról szólt, mi pedig azt mondjuk, hogy ember és ember közötti különbség csak az egyediségéből fakadhat. Ez teszi széppé és gazdaggá a mi világunkat. Ők viszont a faji különbséget hirdették.

Aztán a másik eszme, ami az egyén legnagyobb ajándékát, a szabadságot vonja kétségbe, az is elfogadhatatlan volt számunkra. A templomrobbantásról csak annyit, hogy az egyházellenességen túl nyilván a kommunista kultusz színterét, a felvonulási teret kívánták megtisztítani. Ennek a két eszmének a hatalmi képviselete megszűnt. Ez nem jelenti persze azt, hogy a politikai és társadalmi életben nem lenne meg a nyoma néha erőteljesen is. Persze, ma is vannak templomrobbantások, igaz, hogy nem fizikai, hanem lelki értelemben, és ma is létezik torz emberkép. Ha megengedik, erről az eszmeiségről néhány mondatot, hogyan jelenik ez meg a magyar valóságban is. Egy példát mondanék: még a sztálinista alkotmányból sem vette ki senki a házasság és család intézményének a megkülönböztetett tiszteletét, de ma vannak olyan politikai erők, amelyeknek más véleményük van erről a két intézményről, mint a dolog természetéből adódna.

Akkor, amikor házasságról van szó, mi azt mondjuk, hogy két ember egymásra talált, és az egymásra találásban megjelenik legalább a véglegesség szándéka is. De vannak, akik meghallva ezt a szót, egy dolgot tudnak csak mondani, hogy jogod van elválni. És persze rákérdeznek arra, hogy mi van az alkalmi együttélésekkel vagy az egyneműek kapcsolatával.

(13.40)

És amikor családról vagy gyermekvállalásról beszélünk, akkor természetes, hogy a családot úgy említjük, mint aminek nincs alternatívája, a legfontosabb közösséget, a gyermekvállalás pedig az élet nagy csodája, amikor egy új személy jelenik meg ebben a világban, és valljuk azt, hogy a nő önmegvalósításának a legbiztosabb útja. És akkor jön egy válasz, ami - azt hiszem - minden normális embert megdöbbentett. Nemrégen itt a Kossuth téren olvashattuk egy transzparensen, és egy így szólt: "Nem vagyok tojós tyúk." Ezt egy leendő édesanya mondta talán? Megdöbbentő, hihetetlen nagy bunkóság! (Zaj az MSZP soraiban.)

Az ilyen válaszok megelőzésének egyetlen feltétele van, a nyugati kultúra és Európa népei csak egyetlen eséllyel rendelkeznek: visszatérni a hagyományos európai értékekhez.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Zaj az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Halász János államtitkár úr kíván válaszolni. Parancsoljon! És nyugalmat kérek az MSZP képviselőitől. Nyugalom, nyugalom, nyugalom!

(A jegyzői székben Móring József Attilát
Földesi Gyula váltja fel.)

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szocialisták moraja is mutatja, hogy milyen fontos az, amit mi csinálunk, és ők mennyire nem értik azt, hogy mire jó a családpolitika. (Zaj az MSZP soraiban.)

Nagyon szépen köszönöm képviselő úrnak, hogy szóba hozta a családpolitika néhány fontos kérdését. Mint ön is tudja, a kormány megalakulása óta kiemelten kezeli a családok helyzetének javítását, a gyermekvállalás ösztönzését. E téren számos intézkedést meghoztunk, és a jövőben is folytatjuk ezt. A legtöbb intézkedés a gyermekes családok helyzetének javítása érdekében született, annak érdekében, hogy az ő jövedelmük, megélhetésük lehetőség szerint ne kerülhessen veszélybe. Tudjuk, hogy az eljövendő generációk sorsa forog kockán. Az előző kormányok megszorító intézkedései pedig éppen a gyermekes szülőket érintették a legérzékenyebben, még akkor is, ha a szocialista képviselők a téma hallatán most itt óbégatnak. Talán éppen ezért teszik ezt.

Kormányunk első fontos lépése ezért a magyar családok megerősítése terén a gyermekgondozási segély időtartamának két évéről három évre való visszaállítása volt 2010-ben. Ez a döntés több mint 300 ezer forint pluszbevételt jelent a jogosult szülőknek, évente mintegy 170 ezer fő számára. Ezt követően 2011-ben jelentős mértékben kibővítettük a családi adókedvezményt, elérhetővé tettük az egy- és kétgyermekes szülők számára is gyermekenként maximum havi 10 ezer forint összegben, a három- vagy többgyermekesek részére pedig több mint nyolcszorosára, havi 4 ezer forintról 33 ezer forintra emeltük ennek a maximális összegét. Ezzel párhuzamosan eltöröltük a korábban létező jövedelemhatárt, így a kedvezmény jövedelemtől függetlenül valamennyi dolgozó gyermekes szülő számára igénybe vehető lett.

Az új családi adókedvezménynek köszönhetően 2011-ben az előző évi 13 milliárd forint helyett már 159 milliárd forintban részesülhettek a családok. Ezt a kedvezményt összesen 810 ezer szülő vehette igénybe, és ezáltal átlagosan csaknem 200 ezer forinttal nőtt a jogosult szülők jövedelme évente. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a gyermekeket nevelő munkavállalók nettó átlagkeresete 2011-ben mintegy 14 százalékkal, reálkeresetük pedig 10 százalékkal emelkedett. Az eltartott gyermekekkel nem rendelkezők esetében az emelkedés csak 5,3, illetve reálértékben 1,3 százalék volt, de ez is emelkedés volt az előző nyolc évhez képest.

De a fentiek mellett más jelentős intézkedésekre is sor került a családok védelme és a gyermekvállalás ösztönzése érdekében. Így például a kismamák munkába való visszatérésének járulékkedvezménnyel való támogatására, amit előreláthatólag a jövő évtől még tovább bővítünk az új munkahelyvédelmi akcióterv keretében. Az otthonteremtéshez nyújtott szocpol kedvezmény újbóli bevezetése, hogy a bölcsődei és családi napközi férőhelyek számának uniós forrásokból történő bővítése, illetve a devizahiteleseknek nyújtott széles körű kormányzati segítség is a kiemelt lépések közé sorolható.

Itt hívnám fel mindenki figyelmét arra is, hogy az Országgyűlés már 2011 végén elfogadta a családok védelméről szóló sarkalatos törvényt, amely 2012 januárjától hatályos. Ez a törvény kiemelt védelemben részesíti a családot, a házasságot és a gyermekvállalást. Ehhez kapcsolódóan hadd említsem meg, hogy az elmúlt időszakban a házasságkötések száma tavaly már növekedett, és a gyermekvállalási hajlandóság is javult. 2012 január-július között 3,7 százalékkal született több gyermek, mint a megelőző év azonos időszakában.

Ezek a tények is jelzik, hogy a kormány elkötelezett a családok védelme, támogatása, a gyermekvállalás ösztönzése mellett, és hogy családpolitikánk első eredményei már látszanak. Köszönöm képviselő úr és a KDNP-frakció segítségét, számítunk továbbra is az együttmunkálkodásra ezen a területen is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai