Felszólalás adatai

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az adózás rendjét szabályozó 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló T/1240. szám alatt benyújtott törvényjavaslat alapvetően a felülellenőrzés szabályait módosítja, és a hozzá kapcsolódó hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza. Emellett felhatalmazza a kormányt arra, hogy az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványok előállításának, forgalmazásának és értékesítésének rendjét rendeletben szabályozza.

Miben áll, mi a lényege a tervezett módosításnak? A jelenleg hatályos törvény szerint az ellenőrzéssel lezárt időszakot általános szabályként újravizsgálni nem lehet. Az ellenőrzéssel lezárt időszakot ismételten csak a törvényben meghatározott esetekben, kivételes szabályként engedi újra ellenőrizni. Ilyen kivételes szabályt fogalmaz meg a hatályos törvény, amikor kimondja, hogy az APEH, illetve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét a helyszínen is ellenőrizheti.

Az ilyen típusú ellenőrzés tartalmát, gyakorlati végrehajtását illetően felülellenőrzést jelent. A hatályos törvény tehát ismeri és szabályozza a hozzá kapcsolódó garanciális szabályokkal együtt a felülellenőrzés intézményét. Így tehát nem új intézményről van szó.

A javaslat a felülellenőrzés lehetőségét terjeszti ki azokra az esetekre, amikor az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi, egyébként szakszerű és törvényes ellenőrzéskor nem volt ismert.

Az adóhatóság ellenőrzési jogköre az adókötelezettséget meghatározó valamennyi jogszabály betartására kiterjed. Ebből következően többfajta ellenőrzés van. Az egyes adózóra vonatkozó ellenőrzés azonban egyedi, és mindig az adózó tevékenységéből eredő adókötelezettséghez kapcsolódik. Könnyű tehát belátni, tisztelt képviselőtársaim, hogy az adóhatóság ellenőrzései térben, időben és feladatban egyaránt differenciáltak.

Térbeli differenciáltság alatt értem azt, hogy az adóhatóság az ellenőrzést általános szabályként, a hatáskörébe tartozó ügyekben, de az illetékességi területén folytatja le. Az adózó gazdasági-üzleti kapcsolatai természetszerűleg nem ehhez a rendhez igazodnak. Az időbeli differenciáltság azt jelenti, hogy az adóellenőrzés bevallási időszakok ellenőrzésére terjed ki.

A bevallói típust befolyásolja az adózó költségvetési kapcsolatainak nagysága, amely lehet havi, negyedéves, illetve éves, de a bevallási rend egyes adónemekre vonatkozóan is eltérő; például más az szja, más az áfa. A feladat differenciáltsága alatt pedig azt értem, hogy különböző ellenőrzési feladatokat lehet az egyes adózóknál elvégezni. Ilyen lehet például a célellenőrzés, az adónem-ellenőrzés, de ilyen lehet a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzése is.

Az ellenőrzésre történő felkészülés során az adózó bevallása, az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi adat, információ feldolgozásra kerül. Az adókötelezettségen belül itt különösen az adatszolgáltatási kötelezettségre szeretném felhívni a figyelmüket.

A hatályos törvény szerint nagyon sokan sokféle adatot kötelesek szolgáltatni. Adatot köteles szolgáltatni például a kifizetőhely, a munkáltató, biztosítóintézet, pénzintézet, földhivatal, illetékhivatal - és sorolhatnám tovább.

Életszerű-e, tisztelt képviselőtársaim, ha azt mondjuk, hogy ezek az adatszolgáltatások, nem biztos, hogy teljes körűek, nem biztos, hogy pontosak. Az a véleményem, amit a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztanak, hogy a feltételezés életszerű.

És most nézzük meg, honnan is származhatnak új tények, adatok, bizonyítékok! Származhatnak az új tények, adatok, bizonyítékok maguktól az adózóktól. Előfordulhat, hogy az ellenőrzés lezárását követően lel fel új tényeket, bizonylatokat, adatokat, jellemzően akkor, ha számára ez előnyös. A hatályos törvény szerint adatszolgáltatásra kötelezettektől előfordulhat ugyanis, hogy a hibás vagy hiányos adatszolgáltatást pótlólag valamely, már ellenőrzött adózóra küldik meg.

De előfordulhat az új tény, adat, bizonyíték más adóhatóságtól, például a vámhatóságtól, önkormányzati adóhatóságtól, illetve illetékhivataltól érkezhet megkeresés, jelzés az adókötelezettséggel kapcsolatban már leellenőrzött időszakra. De érkezhet más hatóságtól, egyéb szervezettől is, például a fogyasztóvédelmi felügyelőségtől, munkavédelmi felügyelőségtől; és érkezhet közérdekű bejelentésből is.

Engedjék meg, hogy néhány példával illusztráljam az elmondottakat. A hatályos törvény lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az önadózási kötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével is ellenőrizheti. Ez az egyszerűsített ellenőrzés. Ezzel a módszerrel gyakran él is az adóhatóság. Előfordulhat azonban, hogy az adatszolgáltatónál - például a kifizetőhelynél, biztosítóintézetnél s a többi, hadd ne soroljam tovább - végzett ellenőrzés összevonandó jövedelmet tár fel a már leellenőrzött magánszeméllyel kapcsolatban.

(18.20)

A jelenlegi szabály szerint az adóhiány megállapítása magánszemélynél már nem lehetséges a leellenőrzöttség ténye miatt.

És most nézzük meg, hogy az áfa esetében mi történik! Az áfa elszámolásának, levonhatóságának alapvető bizonylata a számla, az egyszerűsített számla, illetve a számlát helyettesítő okmány. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint ezen a téren számos visszaélés van, cikkek hosszú sorozatát olvashatjuk e körben. 1997-es becsült adatok szerint a bruttó hazai termék egyharmada keletkezett a feketegazdaságban, ennek a szakértők szerint alapvetően az volt az oka - és ma is az az oka -, hogy a gazdasági élet szereplői ki tudják kerülni az adófizetést.

A költségvetés megrövidítésének egyik tipikus esete, amikor a vevő egy termék megvásárlása után visszaigényli a vételárban lévő adót, a számlát viszont nem egyenlíti ki, így az eladó nem tudja befizetni az áfát. Évek óta virágzik a fiktív számlázás, amely alapján áfát igényelnek vissza. Az adóhiány több mint 70 százaléka ebben az adónemben keletkezett 1998-ban. Tipikusnak mondható az a módszer is, amikor az áfa jogosulatlan visszaigénylése céljából csak papíron létező gazdasági ügyleteket bonyolítanak le, például adásvételt, például bérletet, például üzemeltetést, ugyanakkor valóságosnak tüntetik fel, és az adót visszaigénylik. De ugyanilyen tipikus eset az, amikor alanyi adómentes vagy nem áfa-adóalany adózó áfás számlát bocsát ki, ebben az esetben a vevőnél végzett vizsgálat során, ha a számla formailag helyes, nem állapítható meg közvetlenül a mentesség ténye, ezt az alanyi mentes adózónál végzett vizsgálat derítheti ki, a nála végzett későbbi vizsgálat eredménye tehát új tény lehet.

A javaslat a felülellenőrzés kiterjesztésén túlmenően ahhoz kapcsolódó garanciális szabályokat is rögzít, így adózói érdek véleményem szerint nem sérül. Ezek a garanciális elemek a következők: a felülellenőrzést kizárólag az APEH elnöke, illetve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának parancsnoka rendelheti el. Ez a gyakorlat oldaláról véleményem szerint azt jelenti, hogy csak megalapozottan, a törvényi feltételeknek maradéktalanul megfelelő ügyekben indul felülellenőrzés és nem válik általánossá. (Keller László közbeszólása.)

Nem indítható meg a felülellenőrzés akkor, tisztelt Keller képviselőtársam, ha az adó megállapítását befolyásoló új tény, adat, bizonyíték adóhatóság tudomására jutásától számítva hat hónap eltelt, vagyis az adóhatóság több mint hat hónapja abban a helyzetben van, hogy a felülellenőrzést elrendelhette volna.

A felülellenőrzés eredményeként nem indítható adóigazgatási eljárás, adókülönbözetet, adóhiányt megállapító határozathozatal, ha a felülellenőrzést megalapozó feltételek - az adó megállapítását befolyásoló új tény, adat, illetve bizonyíték - az adóhatóság alkalmazottjának mulasztására, kötelezettségszegésére vezethető vissza. A felülellenőrzés eredményeként intézkedés csak az adóhatóság érdekkörén kívüli okból hozható.

A felülellenőrzés eredményeként akkor sem indítható adóigazgatási eljárás, ha a bíróság az adott ügyben hozott határozatot jogerősen felülvizsgálta, vagy a bírósági felülvizsgálat folyamatban van. A felülvizsgálat tehát nem terjeszkedhet a bírósági eljáráson felül, a bíróság ítélete köti az adóhatóságot.

További garanciális elem, hogy a felülellenőrzés csak azokban az ügyekben alkalmazható, amelyekben a javaslat hatálybalépését követően válnak ismertté az adó megállapítását befolyásoló új tények, adatok, bizonyítékok, azaz nem visszamenőleges hatályú.

A hatályos törvényben is rögzített, és így értelemszerűen a kiterjesztésre is érvényes az a garanciális szabály, hogy ha a felülellenőrzés eredménye hatósági intézkedést tesz szükségessé, úgy azt felügyeleti intézkedésként kell megtenni, amellyel kapcsolatban az adózó jogorvoslati lehetősége fennáll, adózói érdek így nem sérül, végső soron pedig ezekben az esetekben is fennáll a bírósági felülvizsgálat lehetősége.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány nemzetközi példát is bemutassak! Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a már lezárt ellenőrzés után is van lehetőség az ismételt vizsgálat elrendelésére az adózó hátrányára, nem ismeretlen az eljárás, az ismételt vizsgálathoz természetesen ott is szükség van egy magas beosztású vezető előzetes hozzájárulására. Németországi példa: Németországban a német jogszabályok szerint az adózással kapcsolatos döntésekben adócsalás esetén tíz év, bűncselekménynek nem minősülő adórövidítés esetén öt év a megállapítások megváltoztathatóságának elévülési határideje; az általános elévülési határidőn belül - amely négy év - sor kerülhet az adóhatározat megváltoztatására, ha a határozat meghozatala során nem tiszta eszközöket is igénybe vettek, illetve olyan tények vagy bizonyítékok váltak ismertté, amelyek az adót korrigálják. Svédországi példa: a svéd törvények szerint az adózó hátrányára történő határozatmegváltoztatásra két éven belül kerülhet sor, az adóhatóság azonban az adott pénzügyi év végétől számított hat éven belül jogosult korábbi döntését az adózó hátrányára megváltoztatni, ha az adófizető a bevallásában vagy másként hamis információt adott.

Összefoglalóan tehát, tisztelt Ház, a törvényjavaslatban foglaltakkal a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója egyetért. A felülellenőrzés, a javaslatban leírt kiterjesztése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét nem sérti, megfelelő garanciális szabályokat tartalmaz, alkalmas eszköz az adóztatás eredményességének fokozására, az adókikerülő magatartás visszaszorítására, a feketegazdaság arányának csökkentésére. Mindezekre tekintettel a törvényjavaslat elfogadását a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója támogatja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)