Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr, Államtitkár Asszony! Hadd utaljak, reflektáljak nagyon röviden csak két előttem megszólalóra. Gréczy Zsolt kormányt minősítő gondolatai szerintem nem lesznek valósak, tartok tőle, hogy a történelem másképp fogja megítélni az Orbán-kormány eddigi három ciklusát, sőt a negyediket is, a ’98-tól számítottat is, mint ahogy ön most mondta, hogy ennél talán gyengébb teljesítményű kormányt nem látott még itt az utóbbi időkben.

(13.30)

Én emlékszem ilyenre persze, éppen az ön által is segített kormány volt az. Ezt a vitát itt lezárva, bízzuk ezt a történészekre. (Gréczy Zsolt közbeszólása.) Szerintem valószínű, hogy ilyen növekményt és ilyen produktumot nem sok utánunk következő kormány fog produkálni, mint amit eddig már produkált ez a kormány. Maradjunk egyelőre ennyiben!

Székely Sándor képviselőtársam pedig a gyermekvállalási hajlandóságot, kedvet és a születendő gyermekek számát kritizálta. Mindenki vegyen részt ebben, amennyire tud, amennyire ereje és lehetősége megengedi, amikor ő még abban a korban van, amikor ezt megtehetné. Egy gyermek nagy dolog, de legyen kettő, három, netán több. Akik ezt megtehetik, megtehettük, odaálltunk akkor, amikor kellett.

(A távozni készülő Székely Sándor felé:) Mellesleg, képviselőtársam  most gyorsan mondom, mert látom, éppen el akar menni , hogy az öntözés milyen helyzetben van Magyarországon a szárazsági helyzetben. Csak szeretném jelezni, hogy bizony elkerülte a figyelmét az a 17 milliárd forint, ami 2020-tól minden évben rendelkezésre fog állni a mezőgazdaság számára  amiről bővebben is szeretnék majd beszélni, most csak őneki mondom, mert látom, hogy menőfélben van , tehát hogy egy 170 milliárdos öntözésfejlesztési program indul el, épp a jövő évtől kezdődően.

Visszatérve most már a mezőgazdasági témához, amelyhez kapcsolódóan a felszólalásomat kértem, és tudom, hogy túl nagy vitát nem fog kiváltani, ezt már látom tavaly, tavalyelőtt óta, miután a jelenlegi ciklusban a Mezőgazdasági bizottságban négy ellenzéki helyen az ötfrakciós ellenzék mindösszesen kettő frakciója van jelen, a Jobbik három képviselővel volt, most már csak kettővel maradt, egy kiválás is történt, az LMP egy főt delegált, és nem vesz részt valamiért az MSZP, a DK és a Párbeszéd, nem is jelöltek a Mezőgazdasági bizottságba még tagokat sem. Ilyen nem volt, amióta ismerem a Mezőgazdasági bizottság történetét, hogy valamelyik frakció, ha tehette volna, akkor ne delegált volna ide bizottsági tagot. Aztán csodálkoznak, hogy miért vannak olyan eredmények, például egy globális eredményt hadd mondjak, hogy a Fidesz vidéken mindig erősebb; ez egy elég egyértelműen kimutatható szám. Szóval, érdemes odafigyelni a mezőgazdaságra, ajánlom mindenkinek, mert a mezőgazdaság egy nagyon érdekes, bár sokak által, itt különösen az ellenzékre figyelek, lekezelt terület.

Ez a mezőgazdaság egy apró kis tevékenységet végez: élelmiszert termel, és az emberek meg olyanok, hogy élelmiszert fogyasztanak. Így aztán nyugodtan elmondhatjuk, hogy az a 7-8 milliárdnyi ember, aki most a Földön én, nem tudja kikerülni a mezőgazdaság hatását, mert az az ágazat élelmiszert termel, az emberek meg élelmiszert fogyasztanak, iszonyú nagy a függőségi helyzete tehát mindenkinek. Éppen ezért nem mindegy, hogy ki hogyan viszonyul a mezőgazdasághoz.

2010-ben stratégiai ágazatnak lett minősítve a mezőgazdaság. Ezt akkor bagatellizálta az ellenzék, hogy ez csak egy ilyen hírlapi kacsa, semmi jelentősége nincs. Mi ettől persze többet gondoltunk, és ezek az eredmények meg is jöttek, annak ellenére, hogy nem volt olyan év, amikor itt minden költségvetés alkalmával elszidták az ellenzéki oldalról, hogy mi katasztrófába sodortuk ezt az egész mezőgazdasági ágazatot.

Sokat vitatkoztam akkor még Gőgös Zoltán képviselő úrral. Na, ővele még lehetett vitatkozni. Ő legalább értett egy területhez, és olyan 60-70 százalékban meg is értettük egymást, 30-40 százalékban vitatkoztunk, mert genetikailag másképp gondoltuk ezt az egész mezőgazdasági fejlesztést. (Bencsik János, Jobbik: Az mit jelent, hogy genetikailag?)

Mostanra eljutottunk odáig, hogy az ellenzék csak annyit mond a mezőgazdaságról, hogy ez nem jó, válsághelyzet van, s a többi. 2010 óta ezt minden alkalommal elmondták, és felteszem azt az indirekt kérdést, hogy amennyiben igaza lett volna az ellenzéknek, akkor ma már ez a mezőgazdaságunk rég tönkrement volna. Ha igaza lett volna, de nem lett igaza. Olyannyira nem lett igaza, hogy 2010-2018 között például a kibocsátás, a mezőgazdasági termelésnövekedés, jövedelmezőség tekintetében, egy össz-számot ha megengedik, hogy mondjak, a növénytermesztésnél 65 százalékos ez a növekedés 2010 óta, az állattenyésztésnél 58 százalékos. Tehát egy folyamatos, tendenciózus növekedést látunk a mezőgazdaság minden területén. Nem azt mondom, hogy ágazati apró problémák időnként nem ütik fel a fejüket. Ez sajnos benne van a mezőgazdaságban, mert az olyan, hogy van egy madárinfluenza, ami megtizedeli időnként az országunk egyik részének a baromfitartó állományát; amíg nem volt a jégeső-elhárító rendszerünk, egy súlyos, az egész országot nagy területen érintő jégprobléma; vagy netán egy olyan száraz időszak, ami kétszer is volt sajnálatos módon az elmúlt nyolc évben. És ez a két év volt az, a 2010-es évek elejéről beszélek, amikor nem tudtunk, a mezőgazdaság nem tudott egy komoly testet hozzátenni a GDP egyébként elég tartós növekedéséhez. Akkor egyébként a GDP-nk negatív is volt abban az évben.

Tehát azt most már kijelenthetjük, hogy a mezőgazdaság nagyon markánsan a GDP-növekedés egyik támasztéka lett. Ezt 2010 előtt senki nem merte volna elképzelni. Nem is tett rá kísérletet, hogy tegyen érte valamit. Perifériás ágazgatnak gondolta, hogy akkor jó, ezek ott csendben maradnak, vidéken vannak, nincs velük baj, éldegéljenek egy kicsit, és akkor rendben van, ennyi a mezőgazdaság. Mi azért ennél többet láttunk, és hála istennek, az eredmények minket igazoltak.

Ebben a költségvetésben, úgy, ahogy Varga Mihály pénzügyminiszter úr tegnap mondta, a legnagyobb feladatunk, hogy az elért eredményeket megvédjük, és ahol lehet, ott még a növekedést tovább forszírozzuk. A költségvetés, hála istennek, biztosítja az elért eredmények megvédését, azokét az eredményekét, amelyeket most megemlítettem, és ebből a költségvetésből kiolvasható a további növekedés lehetősége is.

Hadd említsek meg egy területet, a vidékfejlesztést, például a „Magyar falu” program keretében, amely most már ténylegesen számszerűsíti az 5000 fő alatti, tehát nyilvánvalóan a vidéket legjobban érintő településeknek a fejlődési, fejlesztési lehetőségeit. És itt hadd említsem meg  a most már elment Székely képviselőtársunkra újra utalva , hogy 17 milliárd forint évente az öntözést szolgálja kizárólag, és ettől azt várjuk, hogy néhány év múlva mintegy 100 ezer hektárral bővülhet az öntözhető területek mennyisége. Hozzáteszem, a felszíni vizek öntözésére gondolunk, ezt nagyon határozottan, markánsan szeretnénk kijelenteni, hiszen vízfogadó ország vagyunk, vízbőséggel megáldott ország vagyunk, már csak gazdálkodni kellene vele tudni. Ez még nem sikerül minden pillanatban. Ez azt jelenti, hogy akkor van vizünk, amikor nem kellene, és akkor nincs vizünk, amikor kellene, de amikor van vizünk, akkor kiengedjük az országból, amikor nincs vizünk, akkor viszont nem tudjuk biztosítani a vizet az igénylő ágazatoknak, netán a mezőgazdaságnak.

És engedjék meg, hogy egy szakmapolitikai kérdést itt előhúzzak, amely a magyar mezőgazdaságnak egy nagyon izgalmas kihívását oldhatja meg, a GMO-mentességre szeretnék utalni. 2004-2006 környékén iszonyú nagy vita folyt itt a parlamentben arról, hogy kimondhatjuke azt, hogy Magyarországon csak GMO-mentes növénytermesztést akarunk. Ez akkor még nem volt általános az EU-ban, még akkor Franciaország és Németország is megengedte a növények GMO-s szaporítóanyaggal való termesztését.

Mi akkor, Ausztriával vállvetve, azt mondtuk, hogy ezt nem lehet. Komoly eljárások indultak ellenünk, az áru szabad áramlásának megsértésével és mindennel vádolták Magyarországot. Kihevertük, kibírtuk. Az EU bizottságai végül megadták az engedményeket. Szóval, Magyarországon több évtized óta most már GMO-mentes növénytermesztés folyik. Ez nekünk egy nagyon erős oldalunk. Különösen az exportteljesítményünkben fontos, hiszen igazolni tudjuk, hogy csak GMO-mentes búza, kukorica, és minden más fajtában, amiben egyáltalán szóba kerülhet a GMO-kérdés, abban mentesek vagyunk.

De nem így van ez az állattenyésztésnél, mert az állattenyésztésnél az abrakozás, az állatok etetése a fehérjeszükségletük kielégítésére döntő mértékben GMO-s szójával történik, azért, mert az állatok takarmányozásához nagyon nagy mennyiségű fehérje kell, és a szójabab az egyedüli, amely nagyon koncentráltan tartalmaz nagy mennyiségű fehérjét, és ezt a nagy mennyiségű szóját Európában nem tudják megtermelni, nemcsak mi, magyarok, de egész Európának ez egy jellegzetessége. Ezért Dél-Amerikából, Brazíliából, Argentínából importálnak félelmetes mennyiségű szóját. Viszont tudni kell, hogy ott meg csak GMO-szójákat termesztenek. Nagyon minimális mennyiségben termesztenek nem GMO-szóját, azt aranyáron próbálják értékesíteni, de takarmányozásra GMO-szóját hoz be egész Európa, így a magyar állattenyésztők egy része is.

Néhány évvel ezelőtt elindítottunk egy programot, hogy ha most már a növénytermesztésben tisztáztuk, hogy csak GMO-mentes növénytermesztést folytatunk, amiről most már megismertek bennünket egész Európában és már a világon is, akkor próbáljuk meg azt elérni, hogy Magyarországon GMO-mentes takarmánnyal etetjük az állatokat, mert ennek az a lényege, hogy a belőlük feldolgozott húskészítményekre is innentől kezdve rá lehetne írni, hogy ezek a feldolgozott húskészítmények is GMO-mentesek.

(13.40)

Ez a program elindult. Magyarországon a szójatermesztésre külön a nemzeti forrásokból nagyon komoly támogatás került megítélésre, és mondhatnám azt, hogy az eredmény sikeres. A déli országrész határain termeszthető a szója: víz- és hőigényes növényről van szó, Somogy, Baranya és Bács-Kiskun déli részén tudnak ilyet termeszteni, nagyon komoly területi növekményekről látunk eredményeket. Azonban történt egy apró kis buktató, amire nem gondoltunk: arra, hogy ha Magyarországon igazoltan GMO-mentes szóját termelünk, erre olyan mértékű kereslet támadt Európában, hogy a legnevesebb svájci és német élelmiszer-előállító cégek kivásárolják most Magyarországról az összes GMO-mentes szójánkat, a világpiaci árhoz képest 30-40 százalékos felárral lehet eladni a magyar szóját. Az lett a következménye, hogy épp a magyar állatoknak nem jutott ebből a Magyarországon termelt GMO-mentes szójából.

Ezért aztán az Agrárminisztérium most további, igen jelentős kutatási területeket nyitott meg, hogy milyen más, nagy fehérjetartalmú növények termesztésével próbáljuk meg a szója mellett az állatok takarmányozását biztosítani. Ha ez sikerül, hogy a magyarországi állatok GMO-mentes takarmányokkal kerülnek majd felnevelésre, akkor, mint említettem, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben minden végtermékre ráírhatjuk, hogy GMO-mentes. Megjegyzem, ilyet a világon még egyetlenegy ország sem tudott produkálni  még mi sem, de úgy látszik, hogy mi vagyunk a legközelebb ahhoz, hogy majdan ezt megtegyük.

Nos, ennek az útnak a biztosítását is benne látjuk ebben a költségvetésben. Nem kérdéses, hogy a mezőgazdaság részéről ezt a költségvetést támogatni szeretnénk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)