A felszólalás szövege:

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan térségnek vagyok az országgyűlési képviselője, amely a legtávolabb található Budapesttől, 88 kistelepülés van a választókörzetemben, és a 88-ból mindössze négy pici város. Nagyon örülök annak, hogy olyan kormánya van az országnak, amely a „Modern falvak” program alapkoncepcióját elkészíti. A 2018. év végéig egy társadalmi párbeszédet követően el fog készülni ez a koncepció, és 2019-től elkezdjük majd végrehajtani a vidék legnagyobb fejlesztési programját. Ez kiemelten fontos a falvak, a kisvárosok tudatos stratégiai fejlesztése érdekében.Az a célunk, hogy a magyar falvakban is emelkedjen a foglalkoztatás, javuljon a közlekedés, valamint emelkedjen az oktatási, egészségügyi, kulturális és szabadidős sportlehetőségek színvonala, élhetőbbek és vonzóbbak legyenek a magyar falvaink, és javuljon a népességmegtartó erejük, szélesedjenek a fiatalok és a gyermeket vállalók lehetőségei. Persze lehet erre azt mondani, hogy ez ’19, és közben a 2019-es költségvetés kapcsán az ellenzéket hallgatva már az előző jobbikos felszólaló úr nagyon gyorsan elhagyta a termet, neki szeretném üzenni, hogy Miskolcon is elindult a „Modern városok” program.

A megyei jogú városokban 3500 milliárdos fejlesztést indított el a kormány, 200 helyi projekt háromnegyede már tervezési, kivitelezési szakban van. Tehát mielőtt módosító indítványokat adna be  bár megteheti, hiszen az ellenzéknek ez a dolga -, arra hívnám fel a szóvivő úr figyelmét, hogy először tájékozódjon.

Sokat mondjuk mi, akik itt vagyunk ezen az oldalon, hogy az ellenzéknek egy nagyon nagy hiányossága az, hogy nincs önkormányzati múltja. Önök között most már van települési polgármester, de higgyék el, hogy mi, akik a patkónak ezen az oldalán ülünk, akár lent, az államtitkárok között is, akár itt fent, a felszólalók között is, többen vagyunk, voltunk települési vezetők, tehát pontosan és hitelesen tudjuk és ismerjük, hogy az embereknek milyen gondjai, milyen problémái vannak.

(17.40)

Tényleg visszaemlékszem én is arra, amit Pócs képviselő úr mondott, ahogy a most már nem tudom, hogy hol lévő volt jobbikos képviselő álláshalmozó politikusbűnözőnek nevezett bennünket, hiszen egyszerre voltunk polgármesterek és egyszerre voltunk parlamenti képviselők, és meghirdette nagy dérrel-dúrral a politikusbűnözők elleni harcot, aztán tényleg érdekes volt olvasni Novák Előd kommentárját, amikor arról ír (Dr. Varga-Damm Andrea: Ez a hiteles ember?), hogy pártalapítványok micsoda pluszforrásokat fizetnek ki az egyébként végtelenül tisztességes jobbikos képviselőknek. Tehát először az ember mindig nézzen a tükörbe, és utána kezdjen el kritizálni.

A választásoknak már vége, tisztelt Jakab úr, bár nincs bent. 2018. április 18-án vége lett, tehát úgy gondolom, hogy felesleges neki állandóan a hülyeségeket szajkózni. Ő miskolci lakos, én pedig az ország legkeletibb részén lakó ember vagyok, és pontosan ismerem azt, hogy hogyan élnek az emberek nehezen. De higgyék el, hogy a mi vidékünkön, és gondolom, Miskolcon is, ugyanúgy jelentkezett a minimálbéremelés és a garantált bérminimum emelése, ami azért komoly terhet is rótt a települési önkormányzatokra, és nagyon örülök annak, hogy az önkormányzati fejezetben az ennek a kiegészítésére szolgáló plusztámogatást a 2019-es költségvetési törvényjavaslat is tartalmazza.

Számunkra nagyon fontosak az önkormányzatok, mivel 88 település van a térségemben, magam önkormányzati vezető voltam, ezért engedjék meg, hogy egy kicsit bővebben az önkormányzati költségvetési részről hadd beszéljek. Mi még visszaemlékszünk arra az időre települési vezetőként, hogy mekkora segítséget jelentett nekünk a Fidesz konszolidációja, ahol a magyarországi falvak és a magyarországi városok a korábban maguk előtt görgetett hitelekhez kaptak állami segítséget, és egyfajta tiszta lappal tudtak indulni azok a kistelepülések is, akik korábban ezt nem hitték el, hogy valamikor is ezeket az adósságokat rendezni tudják. Nagyon fontos az is az átláthatóság érdekében, hogy 2013-ban a feladatalapú támogatási rendszert alakítottuk ki, és a 2019-es költségvetésben is a feladatalapú támogatás elvei jelennek meg.

Az önkormányzatok finanszírozásában a korábbi évekhez hasonlóan is érvényesülnek az általános alapelvek. Ez egy önkormányzat vonatkozásában a családok támogatása, a foglalkoztatás tovább növelése, valamint a szülők munkába állásának segítése. És nagyon fontos a gyermekétkeztetés is, hiszen kaptunk hideget-meleget az előző ciklusban, de higgyék el, hogy akár egy kis faluban, akár egy kisebb városban éppen a Fidesz segítségének köszönhetően nincs most már olyan gyerek iskolaidőszakban, aki éhezik. Tehát ez egy nagyon fontos támogatási forma volt. Valamint ebből a költségvetésből kiderül és a korábbi TOP-os pályázati kiírásokból is, hogy számunkra nagyon fontos, éppen azért, hogy a szülők minél hamarabb munkába tudjanak állni, hogy a kisgyermekellátó rendszert folyamatosan fejlesztjük. Egy bölcsődeépítési program indult el, és vélhetően nagyon sok település fog élni a pályázati lehetőségekkel. Míg korábban, ha visszaemlékszünk rá, egy bölcsőde maximum csak egy járási központban volt elképzelhető.

A helyi önkormányzatok 2019-ben hitelforrások nélkül várhatóan 2754 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés a IX. fejezetben, a helyi önkormányzatokról szóló támogatási fejezetben 737,3 milliárd forint támogatást fog adni és biztosítani.

A másik nagyon fontos terület egy település, egy kis falu, egy kisváros életében a köznevelés, és nagyon örülünk annak, hogy a feladatfinanszírozásból adódóan úgy érzik a települési vezetők, az óvodát működtető kistelepülési polgármesterek is, hogy állami segítséggel nyugodtan tudják működtetni a még náluk lévő intézményeket, hiszen közülünk sokan visszaemlékszünk arra, amikor a szocialista éra alatt azon kellett egy települési vezetőnek gondolkodnia, hogy egyáltalán a béreket az óvodában vagy az iskolában milyen úton-módon fogja fizetéskor előteremteni.

Az óvodaműködtetés költségeinek ellentételezésére szolgáló támogatás fajlagos összege jelentősen, 81 700 forintról 97 400 forintra növekedett, természetesen ez az ellátotti létszámmal kapcsolatos. Új finanszírozási elemként jelenik meg a költségvetési törvényjavaslatban a nemzetiségipótlék-támogatás, ami a nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz járul hozzá.

Beszéljünk a szociális ágazatról is, hiszen mondtam, az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő térség országgyűlési képviselője vagyok. Nagyon fontos, hogy a kormány a települési önkormányzatok szociális feladatainak ellátására milyen összegű támogatást fog biztosítani. 2019-ben a költségvetésitörvény-javaslat 34,79 milliárd forintot fog biztosítani az alacsony jövedelemtermelő képességű települések olyan szociális jellegű kiadásaihoz, amelyek finanszírozása máshonnan nem megoldható.

A legfontosabb változás, hogy az önkormányzat által ténylegesen a segélyezési feladatokra fordított kiadások figyelembevételével a támogatás felső korlátossá válik. A támogatás elsősorban a települési támogatások kifizetéséhez biztosít fedezetet, de segítséget nyújt a szociális gyermekjóléti alapszolgáltatások ellátásához, valamint a közfoglalkoztatáshoz szükséges önerő biztosításához is.

Az önkormányzatok számára nagyon fontosak a kiegészítő támogatások is. Van a Belügyminisztériumnál szokásosan az önkormányzatok rendelkezésére álló támogatási igény. Ez a 2019-es költségvetésitörvény-javaslatban 5 milliárd forintot jelent. Háromféle konstrukciót tudnak ezekből a Belügyminisztériumhoz benyújtott pályázati pénzekből a települések megvalósítani. Fordíthatják kötelező önkormányzati intézmények fejlesztésére, utánpótlássport, infrastruktúra fejlesztésére, valamint belterületi útfelújításra. Nagyon sokan élnek ezzel a támogatási lehetőséggel az én választókerületemben. S természetesen ne feledkezzünk el az önkormányzatok rendkívüli támogatásáról sem, hiszen elég gyakran előfordul, hogy valamilyen vis maior helyzet következtében, egy hirtelen jött jégeső által önkormányzati ingatlanokban okozott kár esetén például  volt ilyen a választókerületemben -, tehát előfordul az, hogy vis maior igényt is bejelent egy önkormányzat. Örülök, hogy ebben a költségvetésben találunk erre fedezetet.

Nagyon fontos, hogy határ menti térség országgyűlési képviselőjeként és a külügyben egy picit jártas képviselőként is beszéljek a gazdaságfejlesztési programokról. Annak idején először a Vajdaságban, majd Kárpátalján indult el ez a program, majd Muravidék, Horvátország és a Felvidék után Erdély is vélhetően kapni fog majd ebből a gazdaságfejlesztési támogatásból. Határ mellett élő képviselőként pontosan tudom, hogy ez mit jelent, hiszen nekünk is fontos az, hogy a szomszédban, a határ másik oldalán a gazdálkodó ott élő magyar emberek milyen támogatási forráshoz jutnak, hiszen ez az ottani magyar közösségeket erősíti meg.

De itt beszélhetnénk a közfoglalkoztatásról, hiszen a térségemben a közfoglalkoztatásban még mindig jelentős fővel veszünk részt településekre lebontva. Örülök annak, hogy 180 milliárd forintot tervezünk a 2019-es költségvetésben a közmunkaprogramokra.

Végül engedjék meg, éppen az Európa Tanács soros üléséről érkeztem Strasbourgból, és azért mi ott, akik ebben a rendszerben is képviseljük a magyar emberek, a magyar választópolgáraink érdekeit, nem kell bagatellizálni, képviselő úr.

(17.50)

Tehát lehet itt komolytalan plakátokról beszélni, de hogyha ön ott lenne  vannak önnek kollégái, akik ott vannak -, akkor pontosan látná, hogy mit akar az Európai Unió Magyarországgal szemben. És ha már költségvetésről beszélünk, akkor beszéljünk arról is, hogy bizonyos forráselvonásokat tervez Brüsszel, és természetesen Soros György javaslatára. (Bana Tibor: Korrupció miatt! Korrupt a kormány!) De hogyha nekem nem hisz, nem hisznek a képviselőtársaim, akkor felhívom az önök figyelmét, hogy érdemes megnézni manapság  önök fiatalabbak  a technika segítségével a parlamenti üléseket, az Európa Tanácsban is utólag meg lehet nézni. Felhívom az önök figyelmét az ott helyet foglaló két angol úriemberre: az egyik egy báró, a másik egy lord, az egyik szocialista egyébként, a másik a konzervatív frakciónak a tagja, aki pontosan elmondta, hogy mit kell tudni Soros Györgyről. Az angolok pontosan tudják azt, hogyan döntötte be a fontot annak idején.

Tehát lehet ezt itt kormánypropagandának nevezni, lehet ezt itt pénzelherdálásnak nevezni, higgye el, hogy az olyan térségben élő emberek, mint az én térségem, olyan térség egyéni megválasztott képviselője, ami sajnos önöknek csak egy sikerült ebből a választókörzetből  hála istennek -, mi pontosan tudjuk azt, hogy az emberek mit akarnak tőlünk. Az emberek azt akarják, hogy védjük meg őket itt, Magyarországon, és ne engedjünk azoknak a törekvéseknek, amelyek felpuhítják, fellazítják.

És ha már költségvetésről beszélünk, az emberek ezt egész egyszerűen lefordítják: azért akarják, hogy megállítsuk Soros törekvését Magyarországon, mert pontosan látják, hogy akár a TOP-os fejlesztési forrásokból megpályázott pályázatok megvalósítására, akár a családtámogatásra nem biztos, hogy annyi pénz, sőt egyesek úgy is megfogalmazzák, hogy talán semmi lehetőség nem áll készen.

Tehát én javaslom, tisztelt Jakab úr  az első stílusa, az első felszólalása egyébként sikeresen hiteltelenné tette önt -, hogy egy kicsit mélyedjen el ne csak a miskolci, ön által vélt valóságban, hanem kísérelje meg járni az országot. És ha járná az országot akár a volt jobbikosok között, akkor megtudná azt, hogy például tegnapelőtt Tuzsér jobbikos polgármestere bejelentette, hogy elege volt, a megyei közgyűlés jobbikos frakciójából ma lépett ki, mert azt mondta, hogy komolytalan az a párt, amely mást beszél és mást csinál. (Dr. Varga-Damm Andrea: Mint a Fidesz!) Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.  Bana Tibor: Köszönjük, ez zseniális volt!)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Érdekes, hogy most inkább, ha már elvi módon beszélgetünk a költségvetésről, akkor talán az igazi vitapartner  sose gondoltam volna, hogy ezt fogom mondani  éppen a szocialista képviselő úr, aki persze volt polgármester, tehát ismeri a XI. kerületben, tehát egy nagy budapesti kerületben történő dolgokat, és higgye el, hogy van különbség, szóval megint más egy Nemesborzova 126 fős költségvetése és a XI. kerület költségvetése. Ha csak a közműszolgáltatásra gondolunk, akkor is egyetért azzal, amit én mondok. Tehát higgye el, hogy igazságtalan volt a falusi szemmel, a vidéki szemmel az, hogy egyébként megtehették a nagy önkormányzatok, hogy annyi pénzt tudtak az iskolai oktatás mellé tenni, amennyi rendelkezésükre állt. A szolidaritás ebben a költségvetésben megjelenik. A kistelepülések polgármesterei azt mondják, hogy na, végre, érezzük azt  mert örülünk neki, Budapest a főváros, szeretünk idejárni Budapestre, de mi ott élünk vidéken -, jóleső érzés az, hogy a magyar költségvetésben a szolidaritás intézményrendszere megjelenik.A jobbikos képviselő úrnak mondom, hogy én értem, hogy ezeket el kell önnek mondania, de hogyha ön annyira hiteles, miért nem tudta ezt elmondani április 8-a előtt a szegény miskolci választópolgároknak  ahogy ön fogalmazott -, hiszen egy fideszes ellenfele, aki egyébként egy hölgy, nyerte meg a választást.

Tehát higgye el, lehet durrogtatni frázisokat a földről meg minden hülyeségről, de az embereknek az számít, hogy valaki hiteles vagy nem hiteles. És ha demagóg lózungokat mondogatunk, attól még nem veszik önöket komolyan a választópolgárok. Az én térségemben a jobbikos és a köztem lévő különbség  bár mindent megtett a jobbikos képviselő, az a dolga, hogy csökkentse  16 200 szavazat volt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.  Jakab Péter: Nálunk 127.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik kivételével  akkor éppen nem voltam az ülésteremben  végighallgattam a vezérszónoki felszólalásokat. Meg kell mondjam, hogy államtitkár úrhoz hasonlóan végtelen nagy türelem kell ahhoz, hogy nyugodt vérmérséklettel végig tudjuk hallgatni azokat az érveket, amelyeknek közük sincs a szakmai érvekhez. Annak nagyon örülök, én is csatlakozom Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő úrhoz, aki megdicsérte államtitkár úr szakmai válaszait a nyilvánvalóan hazug tényállításokra. De azért egypárat elfelejtett, én ezért visszatérnék ezekre az állításokra. A Költségvetési bizottság tagjaként valójában a Költségvetési bizottság elnökétől azért sokkal felkészültebb felszólalást várt volna az ember.

(12.40)

Varju képviselő úr politikai paneleket pufogtatott, valamilyen sejtelmes összehasonlítást emlegetett, ahol osztályozta a költségvetést hármasra. Itt megjegyzem, nem a költségvetést tárgyaljuk, hanem a zárszámadási vita folyik, ami arról szól, hogy az előző éves költségvetést a költségvetési törvénynek megfelelően végezte el az ország, végezte el a kormány.

Elfelejti Varju képviselő úr, hogy annak idején, amikor ő még önkormányzatokért felelős államtitkár volt, mennyi és mennyi település küszködött adósságokkal, amelyet végül is a Fidesz adósságkonszolidációval konszolidált. De Gréczy úr is elfeledkezik dolgokról itt a kétperces felszólalásában. Azon polemizál, hogy fideszes államtitkár és fideszes Állami Számvevőszék elnöke  Warvasovszky úrra felhívnám a figyelmet, aki alelnök, és annak idején, amikor ön még a függetlennek álcázott újságírást művelte, akkor még az MSZP soraiban ült, tehát higgye el, hogy felesleges így visszamutogatni időkre, az Állami Számvevőszék a parlament által megválasztott megfelelő módon működik.

De Csárdi urat is többször idézte államtitkár úr. Gratulálunk azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik egyéni mandátumot szereztek. Nincsenek túl sokan, Pesten vannak egy páran, azonkívül Dunaújvárosban, Szegeden és  még hol?  még talán egy helyen vannak. De Csárdi úr az LMP-nek mindössze az egyedüli egyéni mandátumot nyert képviselője, és végtelenül tetszik  amikor persze már nincs a teremben egy vezérszónoki felszólaló sem , amikor Csárdi úr azt mondja, hogy felhívja a mi figyelmünket, ahol egyéni képviselők sokasága ül, hogy menjünk az emberek közé, és kérdezzük meg az emberek véleményét, legyünk tisztában az emberek véleményével. Mondja ezt az a budapesti egyéni képviselő, aki miután kiderült, hogy a BMW érkezik Kelet-Magyarország fővárosába, Debrecenbe, akkor gyorsan leszaladt, és elmondta, hogy ez mekkora nagy baj lesz a kelet-magyarországiak számára, és miféle dolog ez, hogy a kis- és középvállalkozók helyett a kormány és az állam ilyen multicéggel is kokettál, és Kelet-Magyarországnak segítve a tárgyalások után végül is a BMW úgy dönt, hogy ott fog letelepedni, és megjelenik az idegen nyelvű sajtó, ahol Kassa és Nagyvárad is felkapja a fejét, hiszen ők is szerették volna ezt az autógyárat megszerezni.

De a liberálisok képviselője, Bősz Anett azt mondta, hogy szakmai vitáról kellene itt szóljon a dolog, és a bevándorlást vette górcső alá. Szeretném felhívni a figyelmét, hogy nemzeti konzultációval a Fidesz megkérdezte az embereket, és a nemzeti konzultációra adott válasz egyértelműen arra késztet és utasít bennünket, hogy igenis a bevándorlás témáját vegyük komolyan, és igenis költeni kell arra, hogy megfelelő kontroll legyen a tömegesen érkező és majd később is érkezni szándékozó migránsokkal szemben.

Csárdi úr azt mondja, hogy nem megyünk az emberek közé, Mesterházy Attila pedig arról beszélt, hogy egy ilyen zárszámadási vita nem szól másról, mintsem hogy az ellenzék elmondja az érveit, a kormánypártiak pedig elmondják, hogy minden jó és minden tökéletes, semmi önkritika nem jellemez bennünket, és egy falra hányt borsó ez a vita, ahogy az MSZP vezérszónoka megfogalmazta. Csak jelezni szeretném, hogy a kormány azért nyilván időközben tud korrigálni és korrigálni is szokott. Nyilván az emberekkel való kapcsolattartás következtében mi, egyéni országgyűlési képviselők jeleztük annak idején a kormány felé, hogy például a települési arculati kézikönyv elkészítése esetenként komoly terheket fog róni elsősorban a kistelepülések számára, és reagált a költségvetésben a kormány, hiszen települési arculati kézikönyv előkészítésének támogatására pluszforrásokat rendelt.

Jeleztük azt is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése következtében és a szociális hozzájárulási adó csökkentésének a hatására kompenzációra van szükség szintén az önkormányzatoknál, és örömmel láttuk önkormányzati vezetők, örömmel láttuk egyéni országgyűlési képviselők is, hogy ez is megvalósult, erre is többletforrást rendelt a kormány, valamint az óvodapedagógusok munkáját segítő kiegészítő támogatás a dajkák béremeléséről szól, amit szintén menet közben korrigált a kormány a költségvetésben, és a zárszámadásban ez is előfordul, vagy a zárszámadásban is a törvényjavaslat megemlíti.

A törvényjavaslat tartalma három nagy egységből áll, a központi költségvetési kiadási és bevételi főösszegek, a hiány jóváhagyása, az ehhez kapcsolódó törvényjavaslat az 1. melléklet, a helyi önkormányzatok elszámolásait a 2. és a 4. melléklet tartalmazza, valamint az uniós programok kötelezettségvállalási keret-előirányzatait és azok teljesülését mutatja be az 5. számú melléklet.

Mellár professzor úrról elfelejtkeztem, aki szintén a vezérszónoki felszólalásában úgy fogalmazott, hogy az európai uniós támogatásokat égetik el  itt ugye, elsősorban a Fideszre gondolt , nem valós célra fordítják. Ha egy egyéni képviselő az emberek között és települési vezetők között jár, akkor pontosan tudja azt, hogy a területi operatív programban, ami pályázati lehetőség éppen azoknak a térségeknek a számára, amelyek a lemaradottabb régiókhoz tartoznak, igenis települési energetikai fejlesztésre, települési szociális fejlesztésre, települési oktatási fejlesztésre mennyire nagy többletigény jellemezte az önkormányzatokat. Nyilván, ha értelmetlen lett volna ez a cél, akkor az önkormányzatok sem pályáznak, tehát a Mellár professzor úr által mondottak visszautasíthatóak egész nyugodtan. De az is, amit itt államtitkár úr tételesen megcáfolt, amikor kijelenti professzor úr, hogy oktatási tevékenységekre a kormány sokkal kevesebbet ad, mint korábban. 168 milliárd forinttal adott többet oktatási tevékenységre a kormány. És akkor innentől kezdve egy kicsit azért az elmondottak hitelessége kérdőjelezhető meg.

Egy egyéni képviselő számára a gazdaságpolitika kapcsán talán az a legfontosabb, hogy a kormány által meghirdetett gazdaságpolitikai elvek érvényesüljenek. Ugye, mi megígértük 2017-ben, folytattuk azt, amit a kormányzati ciklus elején megígértünk, a költségvetési hiányt alacsonyan tartjuk, az államadósságot csökkentjük, és a foglalkoztatást növeljük, ezért öröm számomra az előbb említett és az országban jellemző autóipari beruházások.

Öröm számomra az is, hogy közfoglalkoztatás van. Visszautasítom, amit Gréczy úr mondott, aki persze eljött vidékre a kárpátaljai magyar állampolgárokkal, a pártvezérével, ha úgy tetszik, szórakozni, és akkor ilyet mond itt a Parlamentben… Higgye el, jó tapasztalat, ha valaki volt már az életében polgármester, mert akkor meggondolja, hogy mit mond és hol mond. Azért a parlamentben ne mondjunk ilyen felelőtlen dolgokat a közfoglalkoztatottakról, hogy annyit is érnek, amennyit keresnek. (Dr. Gréczy Zsolt: Lázár János! Lázár elvtárs!) Felhívom a figyelmét… Ön nem mondta, hogy Lázár János, az ön szavai voltak ezek, most hangoztak el, majd meg lehet nézni a jegyzőkönyvben.

Felhívom a tisztelt képviselő úr figyelmét, hogy minden évben van közfoglalkoztatási kiállítás Budapesten. El kell menni, meg kell nézni, milyen terméket állítanak elő ezek a közmunkások, és mennyire büszkék arra, hogy az ő munkájukból olyan termék is Budapestre, az ország fővárosába kerül, amire itt is a budapestiek rácsodálkoznak. Tehát higgye el, az újságírás lehet, hogy jó dolog, de higgye el, hogy ha parlament, önkormányzat, zárszámadás, az emberekről beszélünk, akkor jobb egy önkormányzati tapasztalat, mert sokkal jobban ismerjük az embereket, és egy egyéni képviselő is sokkal jobban ismeri az embereket, mint esetleg ön. És akkor nyilván nem mondana ilyeneket.

(12.50)

Mert higgye el azt, hogy mi, képviselők örülünk annak, hogy a kedvező makrogazdasági folyamatoknak megfelelően a kormány saját hatáskörben közérdekű feladatok többletfinanszírozásáról döntött mintegy 2215 milliárd forint összegben: egyházak 88 milliárd forint, határon túli szervezetek  bár ezt pont önnek mondom  33 milliárd forint. Higgye el, akik ott élünk a határ mellett, akik ismerjük a történelmet, akik tudjuk azt, hogy a történelem nem velünk kezdődött, azoknak igenis fontos a határon túli magyarság ügye. Tehát kifejezetten örülök, hogy 33 milliárd forint többlettámogatást kaptak. És én örülök a sport, a turisztikai és a civil szervezeteknek juttatott többletforrásoknak is.

Jogszabály szerint a Számvevőszék is véleményt mond a költségvetésről, és én felhívnám az önök figyelmét, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy az Állami Számvevőszék a következőket írta a törvényjavaslatról: „A 2017. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a hiány és az államadósság a törvényi előírásokkal összhangban alakult. A zárszámadási törvényjavaslat tartalmazza a jogszabályban előírt tartalmi elemeket, szerkezete megfelel a törvényi előírásoknak. A törvényjavaslat a beszámolók adatainak megfelelően valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat és információkat.”

Én javaslom önöknek, hogy majd a szavazás során a Számvevőszéknek ezen megállapítását vegyék figyelembe, és nyugodt lelkiismerettel támogassák majd a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hiszékeny képviselő úrnak szeretném mondani, aki egyéni győztes volt, hogy a választók számonkérik, ha pontatlan. A 40 centis kilátót a szocialisták időszaka alatt sikerült felépíteni, tehát ha a „kilátó” szót használja, akkor a saját párttársait bántja vele.

(13.30)

Az is pontatlan, hogy a sportra költött forrás európai uniós támogatásból valósul meg. Hangsúlyozni szeretném, hogy az nemzeti forrásból történik. Egyébként, amit ön kiemelt, higgye el, mi pontosan azt mondjuk, egyházakra, határon túli magyarokra igenis költeni kell. Gréczy úrnak javaslom, most éppen székely atyafiakkal futottam össze a Parlamentben, mutatkozzon be, hogy ki ön és milyen pártnak a tagja  (Molnár Gyula: Nem voltál itt, amikor reagált.) láttam a felszólalást, hallottam, amit ön mondott , milyen pártnak a tagja, és akkor majd minősítik önt a székelyek, bármit csinált korábban.

Az ön elnöke hiteltelenné tette az ön pártjának a határon túli politikáját. Annak idején, mondom, ott volt az én térségemben  nekem ’88-ban 24 település Kárpátaljával határos  az ön miniszterelnök-jelöltje. Gyurcsány úr eljött oda, kompozott egy jót, és mélységesen megdöbbent, amikor egy kárpátaljai magyar odament hozzá Nagydobronyból, és azt mondta: az fáj, hogy mi a határ másik oldalán születtünk és nőttünk föl? És erre igazából az ön elnöke nem tudott választ adni. Higgye el!

Önök ne beszéljenek határon túli magyarokról, a DK úgy, ahogy van, egyáltalán! (Gréczy Zsolt: Azért a szólásszabadságtól ne fosszák meg az embereket!) Az, hogy mennyire hatékony egy beruházás, képviselő úr, a XIII. kerületből más a világ, higgye el, hogy egy orvosi rendelő felújítása igenis hasznos dolog, de egyébként Bangó képviselő asszony éppen ezt kérte számon a parlamenten, rajtunk, hogy miért nincsenek háziorvosok. Ha nem újítjuk fel a rendelőt, akkor oda, egy kis faluba nem fog jönni háziorvos. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A hatékonyságot így is lehet mérni. Köszönöm szépen.

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Gréczy úr, ezt vártuk öntől. Önök mindig is megtagadták a határon túli magyarokat, most is ezt tette. Őket teszi felelőssé a kettős állampolgárság intézményével…? Meghívom önt, az én térségemben vannak határátkelőhelyek Kárpátaljára. Menjünk át akármelyik faluba, és bemutatom önt, s utána meg fogják köszönni önnek azt a magatartást, amit eddig tanúsított. (Zaj a DK soraiban.) A DK ne szóljon határon túli ügyekben semmit! Molnár Gyula legalább szakmai volt. Emlékszem arra az időre, amikor Hajdu úr, Molnár úr, meg én az Önkormányzati bizottságban ültünk, és akkor is vitáztunk. Mert más Budapestről látni az országot, és más egy vidéki településről. Mielőtt valaki azt hinné, hogy a kilátókkal túlépített Tyukod az én választókörzetemben van, megnyugtathatok mindenkit, hogy nem. Bár Mesterházy úrnak üzenném, hogy Tornyospálcán is menjen végig, amelyik Legény Zsolt szülőfaluja, és nézze meg azt a gyermekéhezést, hogy a gyerekek mennyi élelmet kapnak az iskolában. És sajnos jellemző a falvakra, hogy nagyon sok településen eldobálják az iskolai uzsonnát, mert egyszerűen képtelenek megenni. Tehát egy kicsit árnyaltabb ez a kép. Lehet erről vitatkozni, de higgye el, Gréczy úr, ön ne merészkedjen oda, mert nem jár jól!

Ahogy a mi térségünkben mondják, Ady Endre mondta  ezt az idézetet még elmondom  Móriczról. A Hét krajcárról írta Ady Endre: az itt élő emberek nem hazudnak akarattal. Ha keserű a szájuk, köpnek… (Zaj az ellenzéki oldalon.) Gréczy úr! A Móricz Zsigmond által írt Hét krajcárhoz írta Ady Endre. Üsse be Ady, Hét krajcár, Móricz, és ki fogja dobni az idézetet. Itt az emberek nem hazudnak akarattal. Ha keserű a szájuk, köpnek, ha viszket a tenyerük, ütnek. Ilyen emberek élnek ott, Kárpátalján is. (Taps a kormánypártok soraiban.  Zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalról.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az európai parlamenti választásokon sok szavazatot vesztett a román kormány, válságban van: a párt elnökét a legfelsőbb bíróság rögtön az EP-választás után jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte; a választás után a román kormányban három minisztert váltottak le; az államelnök és a kormánypárt küzdelmét kihasználva a kisebb pártok elkezdtek a zavarosban halászni, és elkezdték kijátszani a szokásos magyar kártyát. Tudjuk, hogy a román politikát a múltban gyakran az átállás és a hátbatámadás jellemezte, de megbékélést várni tőlünk, magyaroktól nagyon nehéz akkor, amikor nyilvánvaló tényhamisítással állunk szemben az úzvölgyi hősi temető kapcsán. Megrázott, megdöbbentett bennünket a magyar hősök nyughelye elleni orv román soviniszta akció. 600 hősi halott nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben, a legfiatalabb alig múlt 17 éves, a legidősebb 54 esztendős, közülük 500 magyar, 61 osztrák, 22 német, 15 orosz nemzetiségű. A temetőben nincs és soha nem is volt román katona, ott nincs helye román katonai kereszteknek.

Az Úzvölgye a magyar katonai helytállás szimbóluma. 1916. október 24-én a miskolci 10. gyalogezred főhadnagya, Szerdahelyi főhadnagy ezt írta naplójába: „Veszteségeim igen nagyok, a csatatéren hulla hulla mellett volt. Minden ember csodálatra méltó hősiességgel harcolt. Napok óta nem ettek, majd megfagytak a hidegtől, lőszerük alig volt, s kiválóan képesek voltak helyüket megállni.” A dicső magyar múltat átírni, lebetonozni nem lehet, még a láthatóan sajnos új dimenzióba lépett román kisebbségpolitikával sem. A barbár rombolás után szinte belénk égtek a 95 éves úzvölgyi veterán, vitéz Bartha Mihály bácsi szavai: „Akárhogy is, ezt a temetőt mi alkottuk, mi javítottuk, mi csináltuk. Szégyen gyalázat, hogy ilyesmit elművelnek velünk szemben, a magyarokkal.”  idéztem vitéz Bartha Mihály bácsit.

A magyar diplomácia és a kormány több lépcsőben reagált, egyre erősebb diplomáciai eszközökhöz nyúlt, és tiltakozó jegyzéket adott át. Sajnos, a bekéretett budapesti nagykövet nem jelent meg központi utasításra, megtagadta a megjelenést, nyilván ez is jelzi, hogy nem csak elszabadult helyi indulatokról van szó. Romániára szükség van, egy gazdaságilag erős Romániára szükségünk van (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és nagyon fontos, hogy a stabil Románia egy stabil közép-európai ligának legyen a tagja, ahol közép-európai szabályok szerint lehet játszani.

Tisztelt Miniszter Úr! Vane remény, hogy visszatér Románia a párbeszédhez? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a megnyugtató választ, államtitkár úr. A hőskultusz minden nemzet életében nagyon fontos dolog, és különösen azért látjuk ezt szomorúan, láttuk a tévéfelvételeket szomorúan, hiszen akár a Don-kanyarba elmegy az ember, a rudkinói és a boldirevkai temetőben látszik, hogy az orosz állam figyel arra, hogy milyen állapotban vannak az idegen országok temetői. A környező országokban is ezt tapasztaljuk.Ha van egy pici időm, én előszeretettel ápolom a hőskultuszt a térségemben lévő polgármesterekkel együtt. A polgármesterektől jött felvetés, miután láttunk olyan képeket is, amelyek igen elhanyagolt állapotban mutattak be román katonai temetőket, hogy nagyon szívesen felajánljuk azt esetlegesen, hogy akár román katonai temetőt is megtisztítunk (Közbeszólások a Jobbik soraiból: A Jobbik már megcsinálta!) és méltóvá tesszük az ünneplésre (Közbeszólások a Jobbik soraiból: A Jobbik már megcsinálta!  Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ne óbégass már!  Zaj.- Az elnök csenget.), ha az a bajuk esetlegesen, hogy nincs hol ünnepelniük, akkor talán az a temető, egy megtisztított temető alkalmas lehet arra, de a magyar temetőket ne vegyék el tőlünk.

Köszönöm. Elfogadom a választ. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar gazdaság elismerésre méltó teljesítménye tette lehetővé, hogy a „Magyar falu” program keretében elinduljon Magyarország egyik legnagyobb falufejlesztési programja. A program nem titkolt célja, hogy a kistelepüléseken élők életét is megkönnyítsék, és a vidék megtartóereje növekedjen. A „Magyar falu” program az elmúlt évek egyik legnagyobb vidékfejlesztési programja, amelynek köszönhetően a falusi útalappal és a falusi CSOK-kal együtt 150 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a kistelepülések. Fontos kiemelni, hogy a fenti összeg kizárólag hazai forrást jelent, nem uniós pénzekről beszélünk.

Nem volt azonban mindig így, hiszen jól emlékszünk a szocialista kormányzás időszakára, amikor nemcsak a kistelepüléseket, de még a nagyvárosok önkormányzatait is a totális eladósodásba kényszerítette a szocialista kormány rossz gazdaságpolitikájának köszönhetően.

Szerencsére már mindez a múlté. Örvendetes, hogy a kormány, miután helyre rakta az ország államháztartását, átvállalta az önkormányzatok adósságát, meghirdette a „Modern városok” programot. Most az elért eredményekből, a javuló gazdasági sikerekből a magyar falvak is kivehetik részüket. Mondanom sem kell, hogy abban a térségben, ahonnan én jövök, a szatmár-beregi térség országgyűlési képviselője vagyok, ezek a pályázati források rendkívül fontosak. Annak érdekében, hogy a fiataljaink ne költözzenek el olyan nagy számban a városokba, fontos, hogy méltó életkörülményeket teremtsünk. Nagy örömömre szolgál, hogy a program például forrást biztosít a közösségi terek fejlesztésére, s nem utolsósorban a helyi és nemzeti identitástudat erősítésére is van lehetőség pályázni.

Tisztelt Államtitkár Úr! A „Magyar falu” program keretében megvalósuló fejlesztéseket már sokan várják, remélem, lesz folytatás is a jövőre nézve. Mindezek után tisztelettel kérdezem, mik az eddigi tapasztalatok a „Magyar falu” program pályázatai kapcsán. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Olyan választókerület képviselője vagyok, ahol északi szomszédom a Felvidék, keleti szomszédom Kárpátalja, a délkeleti szomszédom pedig a Partium. Nincs még olyan választókerület az országban, amelyik, ha úgy tetszik, a Trianon utáni időszakban  ha lehet így mondani  három országgal határos.

(18.00)

Tehát 30 kilométerre élek hat határátkelőhelytől. Tehát pontosan tudom azt, hogy nagyon alaptalan az a megfogalmazás, amit a Jobbik képviselője mondott, hogy 2010-ben talán közelebb voltunk a nemzeti összetartozáshoz, mint most. (Z. Kárpát Dániel: Hol az autonómia?) Azért nem igaz, mert nézzék meg, mennyi programot csináltunk! A 2010-es legfontosabb szavazásunk a nemzeti összetartozás…

ELNÖK: Képviselő úr, nem emlékszem, hogy valaki beszólt volna önnek. Legalább legyen annyi méltóság bennünk, hogy ebben a kérdésben meghallgatjuk egymást! (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból, többek között Z. Kárpát Dániel: Elnök úr! Ne csinálja már! Amikor nekem beüvöltenek, miért nem…  Dr. Tilki Attila: El kellene már felejteni…) Nem emlékszem rá. Kérem! Képviselő úr, az időkerete megvolt. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): El kellene már felejteni a Jobbiknak azt, hogy a kizárólagos igazság mindig az, amit ők mondanak. Tehát 2010: felemelő érzés volt a nemzeti összetartozásról és az állampolgárságról szavazni. Itt voltunk nagyon sokan. Abban a vitában ön, képviselő úr, aki az előbb felszólalt a Jobbikból, nem volt itt.És nézzük meg, hogy milyen programokat csináltunk azóta! Kőrösi Csoma-program, Petőfi Sándor-program. El kell menni a szórványba, és el kell menni olyan területre, ahol többségi magyarság van. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Ezt nehéz felfogni annak a pártnak, képviselő asszonynak mondom, amelyik feláll egy színpadra azzal a Gyurcsány Ferenccel (Dr. Varga-Damm Andrea: Én nem álltam egy színpadon Gyurcsány Ferenccel!), képviselőjelöltként felállt Vadai Ágnes mellé (Az elnök csenget.), aki annak idején 23 millió románnal riogatott a pártjával. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból, többek között: Elnök úr, hogyan kerül a trianoni megemlékezéshez Gyurcsány?  Kivonultatok a parlamentből június 4én!  Kivonultatok az ülésteremből június 4én!  Szégyelljétek magatokat!- Az elnök ismét csenget.)

Engedjék meg a képviselő urak, hogy közben is azért reagáljak arra, amit mondanak! (Z. Kárpát Dániel: Ne oktass…) Tehát nem igaz az, amit mondanak, folyamatosan óvodaépítési program… Voltak kint? Megnézték, hogy milyen óvodákat építettek? (Dr. Gyüre Csaba: Igen.) Gazdaságfejlesztési program  voltak kint, és megnézték? (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Igen…) 97 százaléka a határon túli magyaroknak, miért van az, hogy a Fideszre szavaz? (Dr. Gyüre Csaba: Azért, mert a sajtót befolyásoljátok…) Miért van az? Azokat is a sajtóval kábítjuk el? Azért, mert felelőtlennek tartják az önök politizálását.

Mi azt mondtuk mindig, és most is azt mondjuk, határon túli magyarok kérdésében meg kell kérdezni azt, aki ott lakik. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Akkor mutassátok!  Rig Lajos: ….kastélyba is ömlött a pénz, most nézzétek meg, mi lett belőle!) Meg kell kérdezni a kárpátaljai magyart, mit gondol róla, és cselekedjünk hasonlóan! Meg kell kérdezni a partiumi és az erdélyi magyart, kérdezzük meg, mit szeretne, és csináljuk úgy! Nem lehet hőbörögve, hőzöngve elmondani dolgokat, azt feltételezni, hogy bármilyen propagandával Európa nyugati része majd másképp fog viszonyulni a száz évvel ezelőtt történtekhez. Beszéltünk erről, képviselő úr, bizottsági ülésen.

Én úgy gondoltam, hogy a Jobbikban van annyi, illetve talán volt annyi nemzeti becsület, hogy legalább ilyenkor ne mondja azt a szokásos hülyeséget, amit kénytelenek vagyunk itt elhallgatni. (Z. Kárpát Dániel: Úristen! Megszólal az ellenzék? Hogy bírod? Ez nem szakmai…) Ez felháborító! Az emberek a szavazatukkal minősítik önöket, és higgyék el, határon túli magyarkérdésben, Trianon-kérdésben a szavazatok itt vannak, mert az az út helyes, amit mi csinálunk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.  Z. Kárpát Dániel: Szégyelld magad!)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony, Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Az Ezeregyéjszaka meséiben található egy idézet a türelemről. Azt írja, hogy a hatalmasok erénye a türelem. Itt a vitát hallgatva azon gondolkodtam, hogy tényleg hatalmas erény a türelem, hiszen azt, ami itt elhangzott, a hozzáértő szakmai ember komoly erőfeszítést kell hogy tegyen magán, hogy türelemmel hallgassa végig. Mert nyilván persze kritizálni lehet, kritizálni kell is. Az is az ellenzék dolga, hogy kritizáljon egy ilyen költségvetést megalapozó törvényjavaslat parlamenti vitájában, de azért valótlan dolgokat állítani szerintem teljesen értelmetlen és felesleges, sőt néha elmenni személyeskedésig is teljesen felesleges, én úgy gondolom.

(20.10)

Tehát ha nekifordulunk egy államtitkár úrnak, és azt mondjuk, hogy önnek vane gyermeke és milyen korúak, teátrális mozdulattal, akkor én is teátrális mozdulattal odafordulhatnék önhöz, tisztelt képviselő úr  megnéztem a Wikipédián, középfokú végzettsége van, amivel önmagában semmi baj nincs, a közgazdasági után elvégzett valami informatikát is , de higgye el, talán pedagógusként elmondhatom  zöldségkereskedő az önéletrajza szerint , pedagógusként és gyakorló pedagógusként talán elmondhatom, dolgoztam tanárként, hogy amit ön kifogásolt részt, az nagyon helyes dolog, és nagyon örülök, hogy belekerül a megalapozó javaslatba. A drogterápiás és rehabilitációs intézmények igénybevételének alsó korhatárát 16 éves életkorról 12 éves életkorra módosítja, mert a mindennapi életben mi, egyéni képviselők nagyon sok olyan esettel találkozunk  többen vagyunk itt, akik településeket vezettünk, sőt államtitkár úr is, aki a bársonyszékben ül, ő is volt települési vezető , találkozunk olyan élethelyzettel, és sajnos ez most a jellemző, hogy igenis a fiataloknál elterjed a különböző drog, amit akár interneten is rendelni lehet, és sajnos bizonyos intézmények és bizonyos családi körülmények nem nyújtanak védőhálót a gyermekeknek, és esetenként, én úgy gondolom, hogy ez megoldás lehet. Semmi esetre sem gondolom persze, hogy egy LMP-s képviselő kirekesztő lenne, és azt kéri számon, hogy miért próbálunk segíteni a fiataloknak. Higgye el, ez egy jó dolog, mert nem hiszem, hogy teátrális mozdulatokkal kellene így beszélni egy vita során.

Mesterházy Attila tevékenységét mostanában én kifejezetten érdeklődéssel figyelem, jó, hogy nincs benne a pártközi harcokban, nem halljuk televíziós nyilatkozatait, nyílt levelet sem ír, igyekszik korrekt lenni, korrekt volt a felszólalása is, de azért néha elragadja a hév, lehet, hogy erről is le fog szokni, és néha fogalmaz pontatlanul, bár igyekszik pontosan fogalmazni az esetek többségében. Az, hogy ne hasonlítsuk össze az adósságrendezést és az önkormányzatok gazdasági helyzetét ’10 előtt és most, az olyan, mint hogyha az almát a körtével hasonlítanánk össze, mert gyümölcs az gyümölcs, azt hiszem, így fogalmazott. És akkor ön azt mondta, hogy önök adósították el az önkormányzatokat, hiszen kötvénykibocsátásba űzték bele a településeket, ezt persze Varju képviselő úr is a maga teátrális stílusában megerősítette. Persze, voltak önkormányzatok, akik kötvényt vettek föl, de az esetek nagy részében nem azért adósodtak el az önkormányzatok, mert kötvényt vettek föl, hanem éppen ennek az eredője az volt, hogy a pedagógusbér-emelést nekünk ki kellett fizetni, önkormányzati vezetőknek, és önök nem adták meg annak idején az ehhez szükséges állami forrásokat. A politikának mindig alapfeltétele az, hogy az ember próbáljon hiteles maradni. Nekem, az én választókörzetemben 88 település van, és a 88-ból 78 el volt adósodva, mert egyszerűen a helyiiparűzésiadó-bevétele nulla forint volt, és nem tudta a helyi bevételből fedezni azt a pedagógusbér-kiegészítésre szükséges összeget, ami kellett ahhoz, hogy egy pedagógus normális fizetést kapjon.

Azt is elmondta Mesterházy úr a felszólalásában, hogy ha egyszer a fideszesek megfogalmaznának valami kritikát. Pontosan arról van szó. Ha itt végignéztük a szabályokat, azt mondjuk, hogy az élet változik, lehet, hogy hoztunk egy jogszabályt, azon változtatni kellene, én ezt úgy értelmezem, ennek a törvényjavaslatnak több pontját, ami egy magunkkal szemben fönnálló kritika. Ha a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényjavaslatra térek vissza, ahol az adósságrendezésről van szó és az önkormányzati hitelekről, pontosabban az önkormányzati hitelekről van szó, azt pontosan az élet igazolta, hogy bizonyos esetekben ne kelljen újból engedélyt kérni, a kormány előzetes hozzájárulása ne legyen szükséges, ezért ez a megalapozó jogszabály megteremti azt a technikai észszerűsítést, amit többen jeleztünk települési egyéni képviselők, hogy ha erre lehetőség nyílik, akkor próbáljuk meg módosítani, hogy zökkenőmentes legyen, persze megfelelő garanciákkal.

Varju képviselő úrnak szerintem jó lett volna egyeztetni Korózs úrral, mert a póló megvolt, de hiányzott a live video, és azért úgy teljes, ha Varju úr egyben magát föl is veszi videóra, mint ahogy a Költségvetési bizottság a költségvetési törvényjavaslatról szóló legutóbbi ülésén is ott volt, ön is szeret videózni, mert a fütyülős napon ön is járkált körbe, tudósított, hogy mi történik a képviselőkkel  Korózs úrra gondolok , lehet, hogy jó lett volna egyeztetni, és fölvehette volna a volt párttársát, miközben arról beszél, olyan jogszabályt említ meg az otthonápolással kapcsolatban, ahol teátrálisan kivonulva egyetlenegyszer sem szavazta meg a Demokratikus Koalíció az általunk is javasolt módosításokat.

És hogy miért mondom ezt, hogy talán jó lenne pontosan fogalmazni, hiszen a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításához kapcsolódóan a következőt írja a javaslat, és pontosan ott, amikor az egyházi intézmények átadásáról van szó: a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az önkormányzat gyermekjóléti intézményt ad át egyházi fenntartásba. Akkor én úgy gondolom, egy képviselőnek az lenne a dolga, ha nem biztos, hogy mit jelent a gyermekjóléti intézmény, hogy leül és megnézi, mit is értünk gyermekjóléti intézmény alatt. Gyermekjóléti intézmény alatt nem oktatási intézményt értünk, a bölcsőde tartozik esetlegesen ebbe a fogalomba, és ebbe a fogalomba tartozik például a „Biztos kezdet” ház, a gyermekek napközbeni ellátása. Tehát a gyermekjóléti inkább a szociális körbe tartozik, és a jogszabályban arról van szó, hogy az egyházi kiegészítő normatívát, amennyiben menet közben úgy döntött egy önkormányzat, hogy át szeretné adni egyházi üzemeltetésbe, akkor igenis ezt a többletet ki kellett fizetnie. Ez is egy valós kritika, hogy felismerte a kormány, hogy tényleg, az önkormányzatokat ne korlátozzuk így a lehetőségében, ha át akarják adni az egyházi intézménynek, hanem ezzel a segítéssel, segítséggel, hogy kifizetik a különbözetet, ezzel lehetőséget adtunk a kisebb önkormányzatoknak is.

A szegények  ezt Mesterházy képviselő úr mondta , ez szokásos, persze ezt kell mondani nyilván, egy ellenzéki képviselőnek, bár azért Gyurcsány Ferencről, amikor szegényezik, akkor a kaviárszocialista kifejezés jut az eszembe, mikor kaviárszocialistaként próbálja meg elhitetni az emberekkel, hogy ő figyel rájuk.

A falugondnoki hálózattal kapcsolatban, tisztelt Mesterházy képviselő úr, föl szeretném hívni a figyelmét, hogy ez a kistelepülések szempontjából  az én választókörzetem pontosan ilyen  egy nagyon nagyszerű dolog, felismerte a kormány. Mit csinál egy falugondnok? Az én térségemben 88 település található, a 88 település jelentős része apró kis falu, és elöregedő természetesen a térségem, és a falugondnoki szolgálatra van lehetőség. Van lehetőség arra, hogy az idős embereket esetleg orvosi kezelésre vigyenek el, van lehetőség arra, hogy az idős emberek számára szolgáló gyógyszereket ki tudják váltani. Semmi esetre sem gondolom, hogy őket a gazdagabb maghoz kellene sorolni. Az én térségemben például 88 településből 32 él most is a falugondnoki szolgálattal, tehát ez azt jelenti, hogy a 32 település kevesebb mint 600 fős. Ha fölemeljük 800-ra, akkor plusz 20 települést fog érinteni, és ha még fölemeljük ezerre, akkor plusz 9, tehát ez összesen azt jelenti, hogy 61 települést fog a 88 településből érinteni. Tehát az én térségem kétharmadát fogja érinteni ez az egyetlenegy intézkedés, ami, úgy gondolom, abszolút azoknak az embereknek, azoknak az elesett embereknek segítség, akikről gondoskodnia kell egy gondoskodó államnak, akikről gondoskodnia kell egy vezetőnek, egy polgármesternek is akár.

Tehát nehéz, nagy türelem kell tényleg ahhoz, hogy végighallgassuk ezt a javaslatot, és annyira jó volt, és szeretnék gratulálni, ha lehet  persze itt nem illik , szeretnék gratulálni a nemzetiségi szószólónak, mert végre szakmai hozzászólást hallhattunk, és pontosan ő is egy kritikai észrevételt fogalmazott meg, ahol a választási procedúrával kapcsolatban elhangzott, hogy nagyon nehézkes volt a nemzetiségi választás, sokan nem tudtak arra szavazatot tenni, akire szerettek volna, és ezzel a jogszabály megadja a lehetőséget. Tehát én úgy értelmezem ezt a salátatörvényt, ezt a költségvetést megalapozó törvényt, ami tényleg igyekszik az élethelyzetekre reagálni.

(20.20)

És persze azt is tudomásul veszem, hogy az ellenzéknek az a dolga, hogy elmondja, szerintük ez miért nem jó. Én csak arra kérem önöket, hogy próbáljuk meg hitelesen és legalább ragaszkodva a jogszabály normaszövegéhez, és pontosan használva a kifejezéseket  érveljünk, és próbáljunk meg ellenérvelni egymással szemben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „Testvéreim, Úzvölgye van és még lesz, itt nem két nép áll szemben egymással. Isten őrizzen ettől, meggondolatlan vagy rossz szándékú intézkedésre felült egy mindenre fogható csoport. Felkorbácsolták az indulatokat, ez történt ott. Fáj, ami történt, de nem engedhetjük, hogy elszabaduljanak indulataink, nem általánosíthatunk, mintha mindenki olyan lenne. Az ügy Isten segítségével valamiféleképpen meg fog oldódni, de nekünk meg kell őriznünk emberi, keresztényi méltóságunkat és úgy, ahogy Széchenyi mondta: Ha kővel dobálnak, mi kövekből lépcsőt építünk.”  mondta Pál József Csaba temesvári megyéspüspök a csíksomlyói homíliájában.Ahogy fogalmazott az atya, nem mindenkire igaz a szembenállás, ennek ékes bizonyítéka, hogy a Mátyás-szobor előtt Cornel Vilcu kolozsvári egyetemi tanár vezetésével tüntetést szerveztek magyarok és románok közösen, tiltakozva az úzvölgyi katonatemetőt ért román soviniszta támadással szemben. De hogy a Magyarországon élő román kisebbség is mit adott ki, a parlamenti szószólójuk azt írta: „A magyarországi román nemzetiség képviseletében határozottan elítéljük a temető hősi halottai emlékének meggyalázását. Elítéljük a gyűlölet, az erőszak és a szélsőségesség minden formáját, és szolidárisak vagyunk az erőszakos cselekmények áldozataival.”

Azonban nemcsak a megbékélésről kell beszélni, hanem a folytatódó provokációról is, hiszen mindannyian láttuk azt, ami elhangzott a Románia-Norvégia meccsen Oslóban, ahol „Ki a magyarokkal!”, skandálták szélsőséges román drukkerek, természetesen utalva ezzel is az úzvölgyi eseményekre. Vagy a múlt héten szombaton napvilágot látott felvétel, ahol ha Bákó megyéből Kovászna megyébe érkezünk, a Kovászna-táblán a „Kovászna megye” feliratot, a magyar feliratot szélsőséges románok nemzeti színekkel lemeszelték. Vagy nem foghatjuk fel másképp bizonyos Constantin Codreanu, a Népi Mozgalom Párt parlamenti képviselőjének politikai nyilatkozatát, aki a következőket kéri, szeretne Úzvölgyében egy ortodox kápolnát létesíteni. Az ortodox egyház  ez már önmagában is érdekes , különös tekintettel a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség és a román hadisírgondozó hivatal támogatását kéri egy ortodox kápolna felállítására. Ezt írja a közleményében: „A kápolna felépítésére pedig azért van szükség, hogy méltó módon lehessen megemlékezni az itt elesett román hősökről.”

Ma vannak olyan újságírók, mint például Sabina Fati, aki román nemzetiségű újságíró, ő írt egy cikket, és ebből a cikkből szeretnék idézni: „Sem az államelnök, sem a kormányfő és senki a román államvezetés csúcsáról nem akart közbelépni a románok és magyarok közötti keresztkonfliktusban. Még az ellenzék vezetői sem nyilatkoztak, félve, nehogy veszítsenek a szavazóbázisaikból.” Ezt még az európai parlamenti választás előtt írta. Majd folytatja a cikkben: „A védelmi minisztérium anyagi támogatásával felállítottak több betonkeresztet a Hargita megyei Úzvölgyében, amelyet ’17-től magyarok gondoztak, itt leginkább magyar katonai temető van”, felsorolja a nemzetiségeket, majd megemlíti, hogy néhány román katonát is eltemettek itt.

(10.10)

Az incidens során az ortodox pópa 149 nevet sorolt fel. 52 kereszt létesült. A mostani román hivatalos álláspont szerint mindössze 11 katona  de ez sem igazolt, általunk még nem elfogadott számok  lehet esetlegesen ott eltemetve. Akkor miért építettek 52 betonkeresztet, és miért építettek egy ortodox nagy keresztet a magyarok sírjai elé, a 10. honvéd gyalogezred sírjai elé? Folytatódik azzal, hogy büntetik a Kovászna megyei alelnököt, megbüntetik a Hargita megyei elnököt. (Az elnök csenget.)

Én Kölcsey Ferenc idézetét szeretném zárásképp a magunk figyelmébe is ajánlani: „Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi vagy semmivé hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg.” Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2006 és 2010 között egy bizottságban ültem az előttem felszólaló DK-s képviselő úrral. Jó lett volna akkor olvasni azt a felszólalását, amit az imént elmondott. Én volt polgármesterként pontosan arra emlékszem vissza, amikor a szocialisták úgy emelték meg a pedagógusok bérét, hogy azt az önkormányzatoknak kellett kigazdálkodni, sőt úgy, hogy nem is volt ellensúlyozás, ellentételezés, hanem egész egyszerűen az önkormányzatok különböző hitelek felvételével tudták ezt biztosítani. Tehát ezt a kritikai megjegyzést én akkor, amikor önök voltak kormányon, nagyon szívesen meghallgattam volna. S hozzátette, hogy az adóból kell kigazdálkodni, hiszen az önkormányzatoknak ez az egyedüli bevételi forrása. Annak idején, amikor még az önkormányzati intézmények, például az iskola is egy önkormányzat fenntartása alá tartozott, és olyan településeken, ahol alig volt vagy nem volt helyi iparűzési adó, ott is oda kellett tenni a pedagógusbér-emelés mellé, mert önök rákényszerítették az önkormányzatokat erre. Úgyhogy úgy gondolom, egy kicsit hiteltelen az önök szájából ez a mondat.

Én meghallgattam Harangozó képviselő urat. Én nem vagyok honvédelmi szakpolitikus, de úgy gondolom, hogy ő sem külügyi. Nagyon érdekes, ahogy a szír kérdést villámgyorsan elrendezi, holott ha egy kicsit belemélyedne, láthatná, hogy ez egy sokkal bonyolultabb helyzet és sokkal bonyolultabb szituáció. Megkérdezném tőle, tude arról, hogy mondjuk, török parlamenti képviselők között, persze nem a török HDP, a kurd párt tagjai, hanem a kormánypártok, mondjuk, az AKP tagjai között vane kurd származású képviselő. Természetesen a kormányzó pártban is vannak kurdok, kurd származású török képviselők. Úgy gondolom, hogy innen, igazán messziről elég furcsa, ha valaki másfél mondattal eldönti azt, hogy a kormány mit csinál, illetve mit nem csinál Szíriával kapcsolatban, illetve a török-szír konfliktust itt a parlamentben egy mondattal el tudja intézni.

Harangozó úr végig arról beszélt, mintha valami boszorkánykonyha folyna a honvédelmi tárcánál. Én azért nem felejtem el azt, hogy Demeter Márta, aki az önök frakciójában ült, titoktartási nyilatkozatot írt alá mint a Honvédelmi bizottság tagja, aztán érdekes módon különböző fals információkat, természetesen a parlamenti kötelezettségét megszegve, nyilvánosságra bocsátott. Az ellenzéknek mindig az a dolga, zárszámadáskor, költségvetéskor is mindig arról beszél, hogy ez teljesen rossz, ez teljesen tragikus, ezt én megértem; mi a kormányoldal részéről viszont másképp látjuk.

(A jegyzői székben Földi Lászlót Móring József Attila váltja fel.)

Higgye el, hogy az önkormányzati szférát sokkal jobban ismerem, mint ön, és az önkormányzat tagjai is másképp látják a helyzetet, azok az emberek, akik vidéken élnek. Én olyan térség országgyűlési képviselője vagyok, ahol 88 település van. A 88 település közül két 5 ezer lélekszám fölötti város van, két 5 ezer lélekszám alatti, tehát 86 település 5 ezer lélekszám alatti. Nagyon örültek az itt élő emberek, az itt élő települési vezetők annak, hogy ez a kormány gondol végre arra, hogy vidéken és falun is élnek emberek, és bevezette a „Magyar falu” programot. A „Magyar falu” programnak kettős célja van, egyrészt lehetőséget ad arra, hogy aki városban él, az kiköltözzön vidékre, egy faluba, a másik célja pedig az, hogy aki falun született és falun akar élni, annak a számára teremtsünk olyan lehetőséget, ami méltó körülményt nyújt ahhoz, hogy ott tudjon maradni. A „Magyar falu” programban 2873 5 ezer lélekszám alatti település van ma Magyarországon, és a 2873-ból mindössze 72 település gondolta úgy, hogy nem fog a „Magyar falu” program kiírásaival élni, 95-96 százaléka pedig úgy gondolta, hogy igen, mert számára fontosak azok a kisebb támogatások is, amelyek a helyben lakást segítik a településen.

S ha már vízióról beszéltünk, a vízióhoz az is hozzátartozik, hogy a magyar kormánynak az a víziója, hogy a kistelepüléseken, a falvakban is ott maradjanak az emberek. Tíz alprogram bírálási szakaszban van. A korábbi alprogramok  mint például önkormányzati közösségi terek fejlesztése, egyházi közösségi terek fejlesztése, orvosi rendelők, orvosi eszközök  elbírálása már megtörtént. Higgye el, hogy egy olyan térségben, ahol én élek, ahol, ahogy mondtam, kistelepülések vannak, a kistelepülésen élő emberek nagyon örültek ezeknek a támogatásoknak, hiszen a területi operatív programban megvalósuló fejlesztések nem minden esetben nyújtottak megfelelő lehetőséget a településeknek. Ez egy alulról jövő kezdeményezés volt, egy olyan kezdeményezés, amelyik a vidéken élő emberek céljait és lehetőségeit figyelembe veszi.

A falusi CSOK-ról is váltsunk pár szót. Végtelenül örülök annak, hogy a falusi CSOK az 5 ezer lélekszám alatti településeken igénybe vehető, ott, ahol nem csökken a település létszáma. Az nagyon fontos, hogy nem csökken a település létszáma, hiszen a keleti országrészben, ahol országgyűlési képviselő vagyok, Kárpátalja szomszédságában jó pár olyan település van, ahol egyrészt azért, mert kárpátaljai magyarok ingatlant vásárolnak, másrészt különböző társadalmi mutatók miatt nem csökkenő lélekszámú települések vannak, annak ellenére, hogy 330 kilométerre vagyunk Budapesttől, hanem éppen növekvő. S még annak idején a szocialista kormányzás alatt meghozott LHH-t  erre emlékeznek a szocialista képviselők, amikor 28 választókerület volt LHH-s térség  a mi kormányzásunk alatt átneveztük komplex fejlesztési térséggé, kiterjesztettük, és az én választókerületemben a 88 település közül a két nagyobb várostól eltekintve minden egyes településen igénybe vehetik a falusi CSOK-ot. S hogy ez mennyire népszerű az emberek között? Felraktam a saját Facebook-oldalamon azt a 86 települést, amelyeket ez érint, és két óra alatt hatszáz nem like, hanem megosztás volt.

Tehát az emberek, a falvakban élő választópolgárok pontosan érzik azt, hogy a magyar kormány a falusi ember számára is rendelkezik vízióval, megértették és tudomásul veszik azt, hogy nyilván van mindennek sorja, tehát el kell jutni a faluhoz is. A nagyobb városok, Budapest fejlesztése nyilván megelőzte a falusi fejlesztéseket, de a falusi emberek végtelenül örülnek annak, hogy ma a „Magyar falu” program során és a kisvárosi program során, aminek a következő évben vélhetően emelkedni is fog majd az összege, a fejlesztési lehetőségek eljutnak a magyar falura. Ez meg is látszott az önkormányzati választásokon az eredményekben, hiszen pontosan az a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kapta országos szinten a legnagyobb arányú Fidesz-szavazatot, ahol nem mondhatnám, hogy gazdag emberek élnek.

(14.00)

De az emberek emlékeznek arra az időre, amikor önök kormányoztak; emlékeznek arra az időre, hogy önök miket ígértek, mit vettek el, hogy vágták át az embereket. És most a saját bőrükön érzik azt, hogy hiteles emberek képviselik az országot, és hiteles emberek vannak ott helyi települési vezetőként, fideszes polgármesterként és térségi országgyűlési képviselőként. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nehéz helyzetben van államtitkár úr és mi, kormánypárti képviselők is, amikor Bangóné képviselő asszonyt hallgatjuk. A politika egyik fő ismérve az, hogy az ember legyen hiteles, hitelesen tudjon beszélni, amiről beszél. Csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy a hitelesség talán megkérdőjelezhető abban az esetben, ha Csepelen, ami igazából baloldali kötődésű körzet, nem sikerül önnek nyerni. Higgye el, hogy mi, egyéni képviselők pontosan ismerjük azt, amiről beszélünk. (Gréczy Zsolt: Szabó Szabolcs nyert Csepelen!  Bangóné Borbély Ildikó: Nem is indultam Csepelen!) A polgármesteri választásról beszéltem, az önkormányzati választásról. (Bangóné Borbély Ildikó: Azon nem is vettem részt.) Oké, rendben, elismerem, hogy rosszat szóltam. Én legalább el tudom ismerni, képviselő asszony.

Viszont ön annyiféle hülyeséget állított itt, hogy oligarchák uralják a gyermekétkeztetést. A mi településeinken  nálunk, kettőnknél, legalább 350 település van  egy darab oligarcha sincs a gyermekétkeztetésben. (Bangóné Borbély Ildikó: Ennek örülök. Megnyugodtam!) Amikor az ingyenes tankönyvekről beszélt, azt mondta, hogy 12 ezer forint felett jár. 12 ezer forint nem jó segítség egy családnak? Tehát annyi mindenről beszélt, tisztelt képviselő asszony.

Nyilván politikailag ezzel lehet riogatni az embereket, de higgye el, a választási eredmények azt mutatják, hogy faluhelyen, vidéken, kisebb településeken az emberek nekünk adnak bizalmat, önöket pedig jó pár faluban már megelőzte a DK is, mert a hitelesség azért hitelesség. Önök rosszul tájékoztatják az embereket. Ilyenkor néha Mesterházy képviselő úrtól kellene tanácsot kérnie, hogy hogy kell azért valamilyen szinten érvelni a vitában. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Van annak egy diszkrét bája, ha itt a parlamentben is érezzük azt, hogy a Jobbik és a Gyurcsány pártja, a DK úgy összefogódzik határon túli kérdésekben. (Dr. Varga-Damm Andrea: Tényleg?) Elnök úr is beállt a magyargyűlölő vonalba. Egy ügyvédtől azt várja el az ember parlamenti felszólalás során, hogy legalább figyeljen oda, amit a másik elmondott. Ugye, én azt mondtam, hogy kárpátaljaiak vásároltak ingatlant, szó szerint ezt mondtam. Ebből azt a következtetést levonni, amit ön levont, választási dolgokról (Dr. Gyüre Csaba: Csalásról!), szerintem az téves. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ezt komolyan mondja, képviselő úr?) De téves az a következtetés is, képviselő úr, az is téves, hogy eltűntek ezek az emberek, és sehol sincsenek. Ha ön egyéni képviselő lenne (Dr. Gyüre Csaba: Nem én mondtam, hanem a Wikipédia!), ha ön egyéni képviselő lenne, akkor pontosan tudná, hogy a közfoglalkoztatásból az emberek az elsődleges munkaerőpiacra mennek. Ha önnek lenne (Dr. Varga-Damm Andrea: 10 százaléka!  Zaj.  Az elnök csenget.), ha önnek lenne 88 települése, és a polgármesterekkel beszélgetne, akkor pontosan tudná azt, hogy az emberek jelentős része az elsődleges munkaerőpiacra megy. De ha ön nyitott szemmel vezetne az M3-as autópályán, akkor pontosan látná, hogy a megnövekedett kocsiforgalom éppen azért is van az M3-ason  minden héten hétfő reggel balesetről szólnak a híradások , mert az emberek feljárnak dolgozni, az építőiparban dolgozó emberek nagy része pontosan a mi megyénkből érkezik. (Dr. Varga-Damm Andrea: Miért nem tudnak ott munkát biztosítani nekik, hogy helyben dolgozzanak?) Tehát nem ott hagyjuk őket az út szélén, az elsődleges munkaerőpiacon dolgoznak, képviselő asszony… (Dr. Varga-Damm Andrea: Miért nem biztosítják nekik helyben a munkát?)

ELNÖK: Képviselő asszony!

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Képviselő asszony, kicsi türelmet! És 70 százalékot kaptam, képviselő úr, mert én hiteles vagyok (Dr. Varga-Damm Andrea: Különösen a láncszavazások és a bejelentett emberek miatt!), de a Jobbik és a Momentum közös listája egyszerűen döbbenetes egy helyi ember számára. Tehát azzal, hogy Gyurcsánnyal fújnak egy követ, nézze, amit az országgyűlési választáson én megkaptam szavazatszámot és az ellenzékre összesen leadottak között a különbség 15 ezer szavazat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Miről beszél ön?

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Romániában egy hete tartották meg az elnökválasztás első fordulóját. (Zaj.  Az elnök csenget.) Az első két helyen Klaus Johannis és Viorica Dăncilă végzett, így ők jutottak a november 24-ei második fordulóba. A mi szempontunkból azonban az a legfontosabb, hogy az erdélyi magyarok jelöltje, Kelemen Hunor 3,9 százalékot ért el, felülmúlva az öt évvel ezelőtti számarányt. Innen is gratulálunk Kelemen Hunornak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.)

Magyar politikus a magyarok jelöltjét támogatja, ez egyértelmű annak, aki nemzeti alapokon álló politikát folytat. Van azonban egy másik szemlélet, az internacionalista-kozmopolita szemlélet a néhai SZDSZ nyomán. Bár az SZDSZ már régen megszűnt, szellemi örökösei köztünk vannak, csak most Momentumnak hívják őket.

(17.20)

A párt elnöke, Fekete-Győr András ugyanis a román elnökválasztáson a magyarellenességről ismert fiatal, korábban a fasiszta Vatra Românească-szervezetben tevékenykedő Dacian Cioloșsal közösen kampányolt egy súlyos korrupciós botrányba keveredett jelölt, Dan Barna mellett. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Donáth Anna Szlovákiában, aki a Momentum alelnöke, hátba támadta a magyarokat, amikor egy szlovák pártnak kampányolt a magyar pártok ellenében, és arra szólította fel a felvidéki magyarokat, hogy legyenek büszke szlovákok. (Szászfalvi László: Szégyen!)

Egyértelmű, hogy a Momentum hadat üzent a határon túli magyar közösségeknek, ott folytatják, ahol száz évvel ezelőtt Jászi Oszkárék és Szamuelyék abbahagyták. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) A kérdés már csak az, hogy miért teszik: valamiféle internacionalista ködképet kergetnek, vagy netán nagyon is tudatosan utasításra cselekednek? (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, miniszter úr. Mifelénk, faluhelyen van egy olyan mondás, hogy aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. (Dr. Brenner Koloman: Az látszik rajtad!) Az, hogy a határon túli magyarokról az ellenzék mit gondol, az a megkötött moslékkoalícióban önökre mindannyian vonatkozik. Önök mindannyian szövetségesei voltak a Momentumnak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közös listájuk volt. Én önöknek és az ellenzéki padsorokban ülőknek Márai idézetét szeretném ajánlani: „Az ember nem tud mindent szavakkal, de mindent tud a szívével.” A szívünkkel kell szeretnünk. A szívünkkel szeretjük a magyarságot, nem fintorgunk egy Uruguay-meccsen, hogy nem állunk fel a Nélküledre, és az önök barátai voltak azok az újságírók, akik ezzel szórakoztak. Együtt szerepeltek Budapesten, egy színpadon álltak. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ti szállították a szavazókat Ukrajnából! Ti meg számítottatok a szavazatukra!) Felháborító és elfogadhatatlan, és ne tegyenek úgy, hogy ez csak a Momentum, önök is benne vannak! (Taps a kormánypártok soraiban.  Zaj.  Dr. Brenner Koloman: Hazudtok!  Az elnök csenget.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Érdekes érzés hallgatni a vitát. (Z. Kárpát Dániel: Éjszaka még jobb volt!) Azt érzékelem az ellenzék részéről, hogy valójában mindenki elhatárolódik, és magát úgy definiálja, hogy ő más, ő nem ért egyet azzal, amit Hadházy képviselő úr művelt (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem mi tartottuk a táblát!), és mindenki félti a lehetőségét a parlamentben (Z. Kárpát Dániel: Én tőletek határolódom el, a fizikai erőszaktól, amit alkalmaztok!), hogy nem tudja majd elmondani a véleményét. Én eredeti foglalkozásomat tekintve pedagógus vagyok. Úgy gondolom, hogy a parlamenti vita egyfajta minta, a parlamenti vitát a társadalom különböző szegmensében élő, dolgozó emberek figyelik.

(11.50)

Valahol azzal, hogy milyen vitakultúra van, mintát adunk azoknak, akik bennünket figyelnek. És talán a Mesterházy képviselő úr által megfogalmazott dolgokkal én is egyetértek, hogy keressük meg azt, hogyan tudunk közösen együttműködni, bár pró és kontra hangzanak el érvek, és mindenki visszautal, van, aki nem utal vissza, ő a Külügyi bizottságot említette meg mint zsákmányszerző bizottságot. Nagyon sok parlamenti külügyi bizottság működik úgy Európában, hogy egyébként kormánypárti elnöke van, én ebben semmiféle ilyen kivetnivalót nem találok.

Van, aki kifogásolta most itt, Keresztes képviselő úr, hogy Czunyiné képviselő asszony hosszan ecsetelte az önkormányzati helyzetet, de nyilván nem beszélt arról, hogy egyébként a mögötte ülő DK-s Hajdu képviselő úr elmesélte (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.), hogy mi volt a helyzet a kerületében a költségvetés elfogadásakor, amivel persze lehet egyetérteni vagy nem egyet érteni, és úgy gondolom, hogy megfontolandó, hogy egy költségvetésnél egy ellenzéki frakció mit tesz, de valójában a stílussal van baj. És talán itt a DK-s képviselő úrral is érdekes módon egyetérthetek; ha ott hőbörgés lett volna, akkor más lett volna. Az, hogy élünk a jogszabály adta lehetőséggel, az elfogadható, de a stílus az, amit kifogásolunk ebben a jogszabályban. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.  Dr. Varga-Damm Andrea: Mi is!)

DR. TILKI ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/8039. irományszámú törvényjavaslat fő célja a 2015. évi CXLIII. közbeszerzési törvény tekintetében az egyszerűsítés, a gyorsítás és az adminisztratív terhek csökkentése, a szabályosság növelése az uniós pénzügyi források korrekcióinak megelőzését és a kockázatok csökkentését szolgáló szabályok útján, valamint a felelős közpénzfelhasználás garanciáinak az erősítése. A mostani törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a jövőben a problémákat még inkább az elektronikus közbeszerzés útján lehessen kezelni. A következő évek tervei között szerepel ennek megfelelően a közbeszerzési eljárások folyamatának aktív támogatását jelentő EKR-funkciók megvalósítása, melyek valós és érdemi adminisztratívteher-csökkentést jelentenek, mivel részben leveszik az ajánlatkérők válláról az adminisztratív terheket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat egyik meghatározó eleme az egyszerűsítés, a gyorsítás, valamint az adminisztratív terhek csökkentése. Erre azért is szükség van, mert az Európai Unió 28 tagállamából az ötödik legrosszabb eredményt Magyarország érte el az Európai Bizottság által készített éves kimutatásban, ahol az egyes EU-s országok az eljárások átlagos hosszát vizsgálták.

A statisztikai adatokból kiderül, hogy Magyarországon napokra lebontva évről évre növekszik az eljárások átlagos időtartama. 2015-ben 80 napot, 2016-ban 109 napot, 2017-ben 123 napot, a tavalyi évben pedig már 141 napot vett igénybe átlagosan egy közbeszerzési eljárás bírálatának az időtartama, tehát mindezek indokolják azt, hogy tényleg igyekezzünk olyan jogszabályt alkotni, amelyik az eljárásokat egyszerűsíti.

A felelős közpénzfelhasználás garanciáinak erősítése érdekében a törvényjavaslattal a nemzeti eljárásrendben eddig főként alkalmazott összefoglaló tájékoztató közzétételét igénylő eljárásfajta törlésre kerül. A módosítás eredményeként fő szabállyá válik a nemzeti eljárásrendben a hirdetmények alkalmazása az eljárások megindítása során. A változás hozzájárul a verseny és átláthatóság növeléséhez, valamint megpróbálja egyszerűsíteni a közbeszerzési joganyagot.

Az államtitkár úr is több paragrafust részletesen említett, amelyek azt a célt szolgálják, hogy egyszerűbb és talán átláthatóbb legyen a mindennapi életben is az előttünk lévő törvényjavaslat. Én a 76. § (5) bekezdésére szeretném felhívni a figyelmet, amelyiknek a módosítása lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérők építési beruházások esetén is alkalmazzák a „legalacsonyabb ár” értékelési szempontot, amennyiben gazdaságilag a legelőnyösebb ajánlat kiválasztását adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálhatja. Ez kifejezetten egy olyan módosítás, ami ténylegesen is gyorsíthatja a közbeszerzési eljárásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel nagyon sok rendelkezése a gyakorlati élethez igazított az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, ezért én ajánlom önöknek, hogy ne csak a Fidesz-frakció támogassa a benyújtott törvényjavaslatot, hanem az ellenzéki pártok részéről is kapjuk meg a szükséges támogatást. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én csak ahhoz szeretnék hozzászólni, hogy itt elhangzott az ellenzéki pártok részéről, hogy nyilván a hétfői esemény miatt kerül ez benyújtásra. Hát, itt többen vagyunk olyanok, a Jobbik részéről két jogvégzett polgármester, volt polgármester úr, nyilván Szabó Sándor nem mozgott ilyen területen, de alpolgármester asszony is ért hozzá, nyilván tudjuk, hogy a jogalkotás nem megy egyik napról a másikra. Úgyhogy ez azért hülyeség, hogy ez indokolta, hogy idekerült. Nyilván az élet indokolta, hogy bizonyos paragrafusokat meg kellett változtatni és az élethez kellett igazítani.Egyébként meglepő módon ma már másodszor értek egyet a DK volt polgármesterével, tényleg nehéz, folyamatosan módosítani kell a jogszabályokat. És ne gondoljunk mindig mögé rosszat! A 76. § 5. pontja, ahol a legalacsonyabb árról van szó, ott azért csak abban az esetben, ha egyéb minőségi dologról nem beszélünk. De vannak olyan speciális közbeszerzések, ahol igenis ki kell kötni egyéb minőségi dolgot, és az egyéb minőségi dolog esetenként fontosabb tényező, mint a legalacsonyabb ár. Ez csak abban az esetben igaz, ha egyéb minőségi tényezőről nincs kikötés vagy nincs szó, akkor a „legalacsonyabb ár” kategória elfogadása sokkal könnyebben fog menni. Köszönöm szépen.

DR. TILKI ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy újabb olyan törvényjavaslat van előttünk, amely reagál az élet változásaira. Külön örülök annak, hogy államtitkár úr kitért arra, hogy nem csupán egy jogszabály van előttünk, hanem ilyen irányt akarunk szabni a településeinknek, hiszen mindannyian érezzük, értjük és látjuk, érzékeljük azt, hogy igenis az a tendencia, hogy külterületi területet belterületté alakítunk át, ez egyre jobban elterjed, nemcsak a nagyobb városokban, nemcsak megyei jogú városokban, hanem akár kisebb településeken is, és akkor megmaradnak a települések központjában esetlegesen üres, akár beépíthető területek is. Államtitkár úr elmondta azt, hogy nem egy büntető adóról van szó. Én is úgy gondolom, és úgy gondoljuk, hogy egy jogos és igazságos szabályozási rendszerről lesz így szó. Az nagyon fontos dolog, hogy a jóhiszemű vásárlót ez nyilván nem érinti. Mivel olyan részletesen indokolta államtitkár úr, hogy miért fontos és miért elfogadható ez az előttünk lévő törvényjavaslat, én nyugodt lelkiismerettel kérem önöket, az ellenzék képviselőit is, hogy fogadják majd el és támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gyüre képviselő úrnak szeretném ajánlani a figyelmébe a középkorban élt francia esszéírót, filozófust, a Magyar Nemzetből valószínűleg ismeri, ha olvassa, hogy: „Erős képzelet szüli az okokat.” Nem gondoltam, hogy ide el lehet jutni a törvényjavaslat olvasása során, hogy mindenféle összeesküvés-elméletet tudott felállítani, hogy ez ki ellen és kinek az érdekében és kinek a védelmében íródott. Szerintem hülyeség. A DK vezérszónokával kapcsolatban pedig a Puskás Aréna körül zajló polémiában érzem én is most is magam, hiszen ott egyszer az a baj, hogy nincsenek fák, és nem ültetünk fákat, utána pedig az jelenik meg hírben, hogy túl kevés a parkolóhely. Érdekes, hogy egy budapesti, volt kerületi polgármester amellett lobbizik, hogy vonjunk be külterületi földeket, hiszen ha bevonjuk a földeket, és ott, ahogy elmondta, van erdő is, akkor nyilván azokat az erdőket valószínűleg ki kell vágni.

Az osztatlan közös földterületekkel kapcsolatban pedig ezeknek a rendezése megtörtént, Budapestre is el fog érni, vidéken már zajlik, és akkor könnyebb dolga lesz egy fővárosi kerületnek. Én úgy gondolom, hogy azért, aki ezt ki fogja tudni fizetni, azért azt az embert nem kell sajnálni, azt a földtulajdonost nem kell sajnálni. Teljesen jogosnak és igazságosnak érzem ennek az illetéknek a kivetését, és hangsúlyozom, hogy olyan problémákat is megold esetlegesen, hogy üresen álló településrészeken vagy utcasorokon, és itt nem a szegregátumokra gondoltam természetesen, képviselő úrnak jelzem, hanem akár megyei jogú városban és a fővárosban is van olyan, ahol éppen lehetne építeni, de nyilván előnyösebb egy ilyen tranzakció. Én úgy gondolom, hogy ez egy településvezető számára is fontos jogszabály lehet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Reményi Sándornak van egy nagyon szép verse, a Mindhalálig című vers, és a Mindhalálig című versben a következőt írja: „Száz hajszáleren szívódik belém, / És száz ösvényen felé kúszom én…” Az a dolgunk, hogy segítsünk székely barátainknak az autonómia, illetve a regionális régióként való elismertetésben. Az Európa Tanácsnak többen vagyunk itt tagjai, hárman a Fidesz részéről, és ott pontosan látjuk azt, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekkel egész egyszerűen az Európai Unió nem akar foglalkozni, igazából nem veszi komolyan. És sajnos szomorúan látjuk azt, hogy a kisebbség alatt legtöbbször abba az adott országba érkező migránsokat érti, és ezért nagyon fontos dolog az, amit Németh Zsolt mondott, hogy sajnos az utak állapota is jellemző Székelyföldön. És csak egy példát hadd mondjak, amiben szintén összefogás volt köztünk. Az úzvölgyi temető kérdése is teljesen más kérdés lehetett volna, hogyha Csíkszentmártontól az Úzvölgyéig egy normális út vezet, míg ellentétben a Kárpátok túloldaláról, Dormánfalváról meg lehet közelíteni az úzvölgyi temetőt. És láttuk azt, hogy az Európa Tanács ülésén a miniszteri kérdésre adott válasz vagy a miniszterek által adott válasz arról szól, hogy oldja meg a két ország az Úzvölgyében kialakult problémás ügyet egymás közt, és semmiféleképp nem egy olyan ügy, amivel európai szinten lehetne foglalkozni. Mondja ezt az az Európa Tanács, amelyik az emberi jogokért lenne felelős. Az emberi jogok tiszteletben tartásáért lenne felelős, és pontosan láttuk az ottani incidens során, hogy az alapvető emberi jogot, a kegyeleti jogot nem tartották be a románok, és ebben a miniszteri válaszban, amit a miniszteri kérdésre adott az Európa Tanács, gyakorlatilag itt is egyfajta elkendőzést lehet látni.

Teljesen egyetértek azzal, amit Zsigmond Barna képviselőtársam mondott, önmagában az internetes felület, önmagában az önkormányzatok által meghozott határozatok nem elegendőek. Itt dolgozni kell, és mindenkinek személyesen, akár papíralapon is, a képviselőknek segíteni kell ebben.

Én egy olyan választókörzetben vagyok országgyűlési képviselő, amelyik a Partiummal határos, és tényleg látom azt, hogy érzékeli az ember az egyenlőtlen fejlődést azokon a területeken, ahol többnyire magyarok élnek, ha egy adott román területről megy át. Én a választókerület polgármestereivel, 39-cel éppen szombat hajnalban érkeztem haza Székelyföldről, ahol szóba került az aláírás ügye, és szóba került az, hogy önkormányzati vezetők az adott településeken, falvakban egyetértve a kezdeményezéssel, támogassák ezt. Nagyon sok olyan kistelepülés, falu, kisváros van, amelyiknek van székely testvértelepülése, ezeknek a településeknek is kutya kötelességüknek kell azt tekinteni, hogy az adott településen minél több aláírás legyen.

A Minority SafePack azért nem sétagalopp volt, a Minority SafePacknél, hogy összejöjjön az egymillió aláírás, nagyon sok embernek nagyon-nagyon sok munkát kellett végeznie. Örülök annak, hogy körvonalazódik egy többpárti egyezmény, és egyetértek Balczó képviselő úrral, hogy a DK következetes, mert nem vesz benne részt. A Párbeszéd Magyarországért meg úgy indult, hogy Párbeszéd Magyarországért, aztán kimaradt a Magyarországért kifejezés, megmaradt a Párbeszéd. Így még azt mondhatnánk, hogy beleférhet ez, de hát láttuk azt, hogy ők internacionalista dimenziókban gondolkodnak, tehát nem meglepő számomra, hogy a Párbeszéd ezt nem tartja fontos témának.

Tehát olyan területeken, az olyan országrészeken, ahol a határmentiségből adódó problémákat érzékeljük, mi mindent meg fogunk tenni azért, hogy sikeres legyen az aláírásgyűjtés. És ezzel a polgármesteri csapattal Gyimesbükkre is ellátogattunk, ugye, Deáky András turisztikai vállalkozó, aki nyugdíjas pedagógus volt, aki a Ceaușescu-rendszer börtönében is volt… Ott lehet Sebő Ödön halálra ítélt zászlóaljának emlékhelyét megkoszorúzni Gyimesbükkön.

Sebő Ödön könyvéből szeretnék két sort felolvasni még zárásként. „Az ember akkor döbben rá, hogy mit veszített, amikor már minden hiányzik, és semmi sincs többé a helyén.” Azért kell igyekeznünk, hogy ne hiányozzon ez, és maradjon a helyén. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kellő alázattal  bár Mesterházy Attila képviselő úr nincs bent a teremben  a választókerületem központjában élt vásárosnaményi Eötvös József bárótól szeretnék idézni, aki annak idején oktatási miniszter is volt, és a ’68-as híres oktatási törvény is a nevéhez fűződik, ő azt írta, hogy: „Iparkodjál látni! Bekötött szemmel senki nem haladhat egyenesen.” Egy költségvetési vita során valahogy azt érzi az ember, hallgatjuk az ellenzéki felszólalásokat, és mintha be lenne kötve a szemük, mintha nem a mai magyar valóságot látnák és ismernék. (Z. Kárpát Dániel: Mi is ezt érezzük…) Érdekes dolog, ha egy volt jobbikos képviselő úr választókerületről beszél, hiszen választókerülete tudomásom szerint listás képviselőnek nincs, csak egyéni országgyűlési képviselőnek van. És, higgye el, képviselő úr, azért, mert annak idején ezt a mantrát kellett nyomni a Jobbikban… (Jelzésre:) Pontosan, úgy, hogy nem saját magát értékeli ötössel, ahogy Mesterházy képviselő úr fogalmazott, államtitkár asszony, hanem amit ebből a költségvetésből nyugodt lelkiismerettel ki lehet emelni, hogy igenis családbarát költségvetés, igenis családbarát kormányzás folyik. Államtitkár asszony felsorolt jó pár kedvezményt, önök is beszéltek erről, én úgy gondolom, hogy ezt nem kell elvitatni.

És nyilván a demográfiában várható trendfordulónak azért igenis komoly előjelei vannak. (Z. Kárpát Dániel: Mondd el!) Önök még fiatalabbak, mint én vagyok, én már olyan korban vagyok, ahol az én gyermekeim és a gyermekeim korosztálya van éppen családalapítás előtt, és higgyék el, hogy vannak olyanok, és nagyon sokan, akik külföldről jönnek haza. Konkrét példa: fehérgyarmati fiatalasszony, most várja első gyermekét, úgy néz ki, hogy ikrek fognak megszületni, Angliából jöttek haza, mert nincs Európában olyan ország, amely ennyire támogatná a családot. Nem véletlenül kíváncsiak ránk a világban. El kell menni, meg kell kérdezni bármelyik pártot, és mindenki a magyar modellt kérdezi, mindenki a magyar modellből akar tanulni. De ehhez ismerni kell a választókat.

(11.50)

Tehát amikor azt mondjuk, hogy diákhitellel eladósítjuk a fiatalt, azért látni kell azt, hogy olyanok is el tudnak jutni főiskolára és egyetemre, akiknek nehéz anyagi körülmények között élnek a szülei, és könnyíti a helyzetüket diákhitel. De abban sem vagyok biztos, hogy egyébként nem vesz föl diákhitelt olyan fiatal, akinek, mondjuk, középosztálybeli szülei vannak, de nem akar a szüleire rászólni, és nem érzi azt, hogy éppen a diákhitellel fog eladósodni.

Tehát én ehhez csak gratulálni tudok, hogy a következő évi költségvetésben családtámogatásra ennyit fordít a kormány, hiszen a család a település, a helyi kisközösség a mindennapi életünk alapja, és a keresztény-konzervatív logika mindenféleképp erre épül.

Egy másik elem, amiről szeretnék még beszélni, az pedig az, hogy hogyan fordul nemzeti forrásból a kistelepülésekhez a magyar kormány. Olyan választókerületnek vagyok az egyéni országgyűlési képviselője, ahol 88 település található, és számomra nagy öröm, hogy immár második alkalommal tudok országgyűlési képviselőként egy költségvetési vitában arról beszélni, hogy mekkora nagy segítség a „Magyar falu” program, hiszen korábban nem volt ilyen kormány, amely a magyar faluban élő emberek elvándorlását akár egy ilyen programmal is csökkenteni igyekszik.

A következő évi költségvetésben 90 milliárd forintot irányoztunk elő a „Magyar falu” programra. Ez az ötezer lélekszám alatti kistelepülésekre vonatkozik, és ott is a nehezebb helyzetben lévő településeket priorizálja. Az én választókerületemben a 88 településből a két, ötezer lélekszám feletti város kivételével 86 településen felvehető, és a tavalyi „Magyar falu” programból csak az én választókerületembe kétmilliárd forintos támogatás érkezett a „Magyar falu” programból, ami rendkívül népszerű.

Mi még nem felejtjük el azt, bár nincs itt Arató képviselő úr, aki azt próbálta elérni, hogy a DK-s gondolatmenet legyen szemünk előtt egy költségvetésitörvény-javaslat megalkotásakor, szóval, mi még visszaemlékszünk azokra az időkre, amit ő úgy fogalmazott, hogy mit csinál egy felelősségteljes kormány: radikálisan megemeli ilyen helyzetben a pedagógusbéreket.

Államtitkár úr is polgármester is volt akkor, én is voltam akkor polgármester. Mi emlékszünk azokra az időkre, amikor az a bizonyos 50 százalékos pedagógusbér-emelés, aminek a fedezetét a központi költségvetés nem nyújtotta, mekkora terhet rótt az önkormányzatokra. És azt sem felejtjük el, és nagyon sok település nem felejti el, hogy a teljesen eladósodott településeken a kormány a konszolidációval lehetőséget adott a kistelepülésektől kezdve a városok számára. De hát azt is megszokhattuk, hogy ilyenkor semmi nem jó, ilyen költségvetésitörvény-javaslat tárgyalásakor semmi alfejezet költségvetése nem emelkedik, bár megjegyzem, hogy szinte minden részterület emelkedik.

Én az oktatásra szeretnék egy nagyon pici gondolatot fordítani. 54 százalékkal növekszik a mértéke 2010-2021 között. Ha oktatásról beszélünk, mi emlékszünk a 2010-es pedagógusfizetésekre, és akkor most is tudjuk a mostani fizetéseket.

Persze, tudjuk jól, családtámogatásra és oktatásra is igaz az, hogy persze lehetne több mindent tenni, de ehhez hadd ajánljam figyelmükbe Bethlen Gábornak azt az idézetét, ami így hangzik: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Nyilván az ország költségvetésének az összeállítása egy nagy tortához hasonlítható, ami különböző szeletek, különböző alfejezetek pénzeit jelenti, tehát az ember tudja a költségvetési korlátait. De én hiszem és vallom azt, hogy ez a polgári kormány a lehetőségeihez képest mindent megtesz azért, hogy igenis a 2021-es költségvetésre el lehessen mondani azt, hogy családbarát, és el lehessen mondani azt, hogy a vidék felemelkedésének a pártján áll.

A „Magyar falu” programmal kapcsolatban még egy pici kiegészítést szeretnék tenni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 226 település van, a 226 településből 206 településen vehető igénybe a „Magyar falu” program és értelemszerűen a falusi CSOK is. A falusi CSOK-ra beadott kérelmek száma arányait tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb. Tehát itt cáfolnám esetlegesen a jobbikos képviselő mondatait, hogy ez persze lakásvásárlásra nem elegendő. Igenis vannak olyan települések, ahol egy pici segítséggel a falusi CSOK-kal lakásvásárlást tud megvalósítani egy családalapító fiatal. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a „Magyar falu” programban 428 darab kérelem került támogatásra, és csak a megyénk 5,8 milliárd forintot kapott.

Nagyon örülök annak, hogy a következő évi költségvetésben a „Magyar falu” programnak egy új alprogramja is jelen van, ez pedig a Falusi Civil Alap, ezzel pedig próbáljuk ösztönözni, próbálja a kormányzat ösztönözni a kistelepülések, a falvak civil szervezeteit.

Tehát én azt kérem önöktől, nyilván az ellenzék úgyse fogja támogatni, de higgyék el, hogy nyugodt lelkiismerettel lehet ezt a költségvetést támogatni, mert tényleg olyan elemek vannak benne, amelyekre kellő alázattal, de büszkék lehetünk. Én büszke vagyok a „Magyar falu” programra is, és büszke vagyok ennek a költségvetésnek a családtámogatási részére is. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. „Erős képzelet szüli az okokat”  Michel de Montaigne francia filozófus mondata ez. Az az érzésem, amikor hallgatjuk a vitát, hallgatom a vitát, az ellenzék úgy gondolja, hogy a kormánypárti boszorkánykonyhában kutyulgatjuk azt a bizonyos fazekat, és lehetőleg olyan költségvetést állítunk össze, ami mindenki számára rossz ebben a magyar társadalomban. És nagyon furcsa hallani azt, amikor Bangóné képviselő asszony megbékélésről beszél, az, aki 2004-ben a háborúskodáshoz adta az arcát, akinek folyamatosan a parlamenti, sajtóbeli tevékenysége a folyamatos háborúról szólt. Varju képviselő úr, emlékszem, amikor képviselő voltam, amikor ön volt az államtitkár Gyurcsányék idejében, amikor ő miniszterelnök volt, önök tették tönkre az önkormányzatokat, önök adósították el az önkormányzatokat. Tehát furcsa egy DK-s képviselőtől azt hallani, hogy ez a költségvetés kivérezteti az önkormányzatokat.

Úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy ez egy stabil költségvetés, nyilván a lehetőségekhez képest, a lehetőségekhez mérten, és higgye el, az, hogy egy családbarát költségvetést sikerült megalkotni, az mindenféleképp támogatásra érdemes és támogatásra javasolandó.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. TILKI ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat 45 törvény módosítását foglalja magában. Ezek közül a módosítások közül szeretnék párat kiemelni, elsősorban önkormányzati fókuszból szeretném megközelíteni; esetlegesen, elnézést kérek, de van benne olyan, amit államtitkár úr is fontosnak tartott kiemelni. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára a meglévő likvid hitelkeretük következő év június végéig tartó meghosszabbítására, illetve új, éven túli, áthúzódó, rövid lejáratú hitel keletkeztetésére, többnyire a kormány külön engedélye nélkül. Ezen módosítás a gazdasági visszaesés miatti saját bevételek, így különösen a helyiipariűzésiadó-bevétel csökkenése miatti forrás pótlását célozza meg.

Az államháztartásról szóló törvény módosításának több fontos és praktikus eleme van, ebből kettőt szeretnék kiemelni. Az összeférhetetlenséget említette államtitkár úr, hogy változnak az összeférhetetlenségi szabályok; kiegészülnek a költségvetési támogatások nyújtásával összefüggő összeférhetetlenségi szabályok, megteremtve ezáltal a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel való összhangot. Ennek megfelelően nem lehet költségvetési támogatás kedvezményezettje a kormánybízott, a kormánybiztos, a miniszterelnöki megbízott, illetve a miniszterelnöki biztos.

Nagyon fontos és hiánypótló az a módosítás, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy a „Modern városok” program megvalósításáról szóló kormányrendelet alapján a megyei jogú városok mellett a megyei önkormányzatok is kedvezményezettjei lehessenek a „Modern városok” program keretében nyújtott támogatásnak. Örülök annak, hogy ezzel tudjuk kezelni a kicsit talán légüres térben mozgó megyei önkormányzatok fejlesztési lehetőségeit.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása, illetve a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról, ügyészségi életpályáról szóló törvény módosítása egyrészt megteremti annak a lehetőségét, hogy az igazságügyi alkalmazottak számára is biztosítható a kafetériajuttatás 2021-től, másrészt pedig, hogy a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak részére is nyújtható a kafetériajuttatás.

Nagyon fontos a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítása, amely pontosítja a polgármesteri bérhez kapcsolódó finanszírozási szabályokat a helyi önkormányzatok részére, a polgármesterek illetményének központi költségvetésből való támogatásával összefüggésben.

A közbeszerzésekről szóló törvény is módosításra kerül, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal feladatainak bővítésével összefüggő módosításokat foglalja magában.

Mi is fontosnak tartjuk azt, hogy a helyi adókról szóló törvény módosításra kerül, és a telekadó-mentességet biztosítja majd egyesület, alapítvány esetében is, amelyek állami vagyon kezelését folytatják.

A helyiiparűzésiadó-előleg kiegészítésének megszüntetése nyilván a járvány miatt egy nagyon fontos dolog. A helyiiparűzésiadó-előleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig, általában december 20-áig kell kiegészíteni a várható adóra annak a vállalkozásnak, amelynek nettó árbevétele az adóévet megelőző évben több volt mint százmillió forint. Az adóelőleg-kiegészítés jelentős adminisztratív terhet jelent a vállalkozások számára, hiszen a kiegészítésről adóbevallást is be kell nyújtani. Egyben az előleg-kiegészítés kockázatot is hordoz: ha a várható becslés 10 százaléknál nagyobb hibahatárú, akkor mulasztási bírságot kell fizetni, ha az adóelőleg-kiegészítés nem éri el a végleges adó 90 százalékát. Ennek a jelenlegi gazdasági környezetben esetlegesen megnőhet a valószínűsége.

Mindezeket összevetve a Fidesz részéről az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. TILKI ATTILA, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Költségvetési bizottság a Törvényalkotási bizottság szerepkörében eljárva 2021. május 12-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló T/15974. számú törvényjavaslatot.

(20.50)

Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 10 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a Covid-19-járvány miatt a kihirdetett veszélyhelyzet idején a kormány több olyan kormányrendeletet alkotott, amely az ez évi költségvetést érinti. Remélhetőleg, az átoltottság folyamatos növekedésével a koronavírus elleni küzdelem sikeresen fog majd zárulni, és a veszélyhelyzet is feloldásra kerül. Az előttünk fekvő költségvetésitörvény-javaslat pontosan arra irányul, hogy az elmúlt időszakban alkotott rendeletek, amelyeket fenn kíván tartani a kormány, beépüljenek a költségvetési törvénybe, ugyanis a veszélyhelyzet megszűnésével ezen rendeletek hatályukat vesztik.

A Törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító javaslat legfontosabb pontja, hogy lehetővé teszi a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. fokozottabb szerepvállalását a gazdaság újraindítása érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az összegző módosító javaslattal együtt egy olyan törvényjavaslat kerül a tisztelt Ház asztalára, amely biztosítja a 2021. évi költségvetés fenntarthatóságát, és segíteni fogja Magyarország minél hamarabbi újraindítását. Éppen ezért tartom fontosnak, és kérem önöket, hogy támogassák szavazatukkal. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy olyan választókerület országgyűlési képviselője vagyok, ahol 24 település határos Kárpátaljával, és mind az öt határátkelőhely az én választókörzetemben található, és két hete folyamatosan ott tartózkodunk a határon. Ezért számomra furcsa, hogy az előbb Gurmai képviselő asszony elmondta azt, hogy a kormány nem csinál semmit  most, ahogy tudnék neki válaszolni, már nincs bent a teremben. Szóval, rögtön a második nap a miniszterelnök úr jelen volt, és egyeztetett a települési vezetőkkel, akik rögtön az első órákban ott voltak a képviselő-testülettel, a helyi segítőikkel, és fogadták azokat, akik a hazájukat elhagyni kényszerültek  egy példátlan összefogás valósult meg.

Budapestről lehet itt beszélni, el kell jönni vidékre, és meg kell nézni, hogy hogyan dolgoztak együtt az önkormányzatok, hogyan dolgozik együtt a humanitárius tanács, együttműködve a történelmi egyházak karitatív szervezeteivel; hogyan dolgoznak együtt a megyei kormányhivatal járási hivatalának vezetői és beosztottjai, akik segítik a polgármesterek, a települési polgármesterek munkáját; hogyan dolgoznak azok az önkéntesek, akik falvakban laknak, kárpátaljai származásúak, tolmácsolnak, alig alusznak egy-két órát. Ellenben a baloldal mit csinál? Eljön, és változatlanul mondja a hülyeséget.

Gurmai képviselő asszony egyik pártvezérének a felesége eljött hozzánk, Gyurcsány Ferenc feleségéről van szó, azé a Gyurcsány Ferencé, aki folyamatosan törölte a lábát a kárpátaljai magyarokba és a határon túli magyarokba; eljön Márki-Zay Péter, aki fel sem méri, hogy mekkora feszültséget okoz akár az én választókörzetemben, akár Kárpátalján, hogy ő magyar katonákat küldene külföldre, magyar katonákat küldene ebbe a háborúba, aki nem méri fel, hogy a fegyverszállítmányok átengedése az országon milyen veszélyt jelent akár az én választókörzetemben is, és milyen veszélyt jelenthet (Az elnök csenget.) a háború folyamán.

Én arra kérem a baloldalt, hogy először jöjjenek el, tájékozódjanak, és utána beszéljenek. A tisztelt államtitkár úrtól pedig azt kérdezném (Az elnök csenget.), hogy mi várható, tudjuke, hogy hányan fognak jönni, és felkészültünke a fogadásukra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)