Készült: 2024.05.11.01:19:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

244. ülésnap (2009.11.17.), 36. felszólalás
Felszólaló Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:12


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés által a múlt hétfőn elfogadott polgári törvénykönyv hetedik könyve tartalmazza, hogy a Ptk. hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik. Ez egy bejáratott jogalkotási technika, hiszen a jelenleg hatályos polgári és büntető törvénykönyv is hasonlóképpen lépett hatályba. A jelenleg tárgyalt törvényjavaslat rövidített nevében, a Ptké. szócskában szereplő é betű arra utal, hogy ez a törvény a Ptk. életbeléptetéséről gondoskodik. Ez az a jogszabály tehát, amely ténylegesen életet lehel az új polgári törvénykönyvbe.

Tisztelt Ház! November 9-én egy nagyívű, több mint tíz évig tartó szakmai munka végére tett pontot a törvényalkotó azzal, hogy elfogadta az új polgári törvénykönyvet, valamennyi magyar állampolgár mindennapjait leginkább meghatározó kódexet. A munka mögött végig ott munkáltak azok az elvek és értékek, amelyekért a szocialista frakció szerint érdemes volt belevágni ebbe a hatalmas szakmai munkába.

Hogy miért volt ez fontos? Azért volt fontos a frakciónk számára mindez, hogy az egyén és az egyén autonómiájának és méltóságának a tisztelete megfogalmazást nyerjen, megjelenjen a magántulajdon és általában a tulajdonjog védelme, a szerződéses szabadság érvényesítése, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébb felek fokozott védelme, és a jogbiztonság megerősítése fokozott jelentőséget kapjon.

Ezekre az elvekre és értékekre támaszkodva készült el az új polgári törvénykönyv, ezen elvek és értékek mentén lép hatályba. Számos új, a jogalkalmazó közönség által is elvárt jogintézménnyel bővül a magyar polgári jog, ugyanakkor arra törekedett az előterjesztő kormány és az új Ptk. mögé felsorakozó parlamenti képviselők is, hogy a stabilitásnak és a változásnak a legoptimálisabb egyensúlyát teremtse meg.

Néhány lényegi változást azonban mégis kiemelnék példaként annak érzékeltetésére, hogy az új kódex hatálybalépésével milyen módosulásokra kell felkészülniük az állampolgároknak, a jogalkalmazó közösségeknek. Az új Ptk. alapján megszűnik a végleges, teljes és általános hatályú cselekvőképességi korlátozás jogi lehetősége. Ez egy korszakos változást jelent az eddigi joggyakorlathoz képest.

A bíróság az általa összetett szakértői vélemények alapján meghatározott ügycsoportokra vonatkozóan korlátozhatja kizárólag a személy cselekvőképességét.

Az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal segítséget nyújt az arra rászoruló személyek megfelelő életvitelének biztosításában. Az előzetes jognyilatkozat azt eredményezi, hogy bármelyik cselekvőképes személy rendelkezhet arról, hogy belátási képessége csökkenése vagy hiánya esetén milyen döntések érvényesüljenek az életének további folyásakor. A támogatott döntéshozatal a nagykorú személy cselekvőképességének korlátozása nélkül nyújt segítséget a rászorultaknak jognyilatkozatuk megtételében.

Az új Ptk. bevezeti a sérelemdíjat - mint a személyhez fűződő jogok megsértése közvetett kompenzációját, illetve pénzbeli elégtételt jelentő magánjogi büntetését. A törvénykönyv törekszik az elévülési határidők egységesítésére és a méltánytalanul rövid elévülési határidők növelésére. Az új Ptk. fő szabályként hároméves elévülési határidőt biztosít a jogosult számára szavatossági igénye érvényesítésére.

(10.40)

Az európai technikának megfelelően az öröklési könyv a házastárs öröklési jogi státusát megváltoztatja. A házastárs számára leszármazók esetén is állagöröklést, egy gyermek örökrészét biztosítja azzal, hogy a házastársat az általa lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési tárgyakon továbbra is holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, a lakás állagát egyébként a gyermekek öröklik.

Sorolhatnám még a példákat, de ezek a példák ismertek önök előtt, hiszen a polgári törvénykönyv vitájában ezeket részletesen ismertettük.

Tisztelt Ház! Megítélésünk szerint több mint egy éven át folytatott parlamenti vita végére, gondos alkotómunka révén egy koherens és alkalmazható magánjogi kódexet bocsátott ki az Országgyűlés, és ennek igazolása ez a törvényjavaslat is. Ennek a hatalmas szakmai vállalkozásnak az utolsó szakaszához, ám nem kevésbé fontos mozzanatához érkeztünk. Tekintettel az új kódex által bevezetett változásokra, az elfogadása és hatálybalépése között több hónapos felkészülési időt indokolt biztosítani az érintettek, így például a gazdálkodó szervezetek, a bíróságok, az ügyészségek, a közjegyzők, az ügyvédek, de általában véve a jogkereső közönség számára is.

Államtitkár úrhoz hasonlóan magam is három dátummal ismertetném meg képviselőtársaimat. Ez a három dátum: 2010. május 1-je, 2011. január 1-je és 2015. január 1-je. Az új Ptk. legtöbb rendelkezésére nézve az előttünk fekvő törvényjavaslat 2010. május 1-jét irányozza elő hatálybalépési időpontként. Államtitkár úr is említette azonban, hogy a hatályos szabályokhoz képest érdemi változásokat hordozó, az állampolgárokat alapvetően érintő jogintézményekre vonatkozó, valamint a jelentősebb felkészülést igénylő szabályokat később célszerű hatályba léptetni.

Rövid említést tennék azokról a fontosabb jogintézményekről és szerződéstípusokról, amelyeknél a későbbi hatálybalépés lehetőségét érdemes és szükséges biztosítani, így például az alapítvány elektronikus nyilvántartásba vétele és az elektronikus adatszolgáltatás, a házastárs nemének megváltoztatásával összefüggő eljárási szabályok alkalmazása, a házassági vagyonjogi szerződés nyilvántartása, a zálogjogi nyilvántartás, a biztosítási szerződések, a csoportos perlés és az általános meghatalmazások nyilvántartása kérdésében.

Tisztelt Ház! Az új Ptk.-nak egyetlen rendelkezése, mégpedig a hivatásos gondnok által ellátható gondnoki feladatokkal összefüggésben az a szabály, miszerint egy hivatásos gondnok legföljebb húsz, gondokság alatt álló személy vonatkozásában járhat el, a törvényjavaslat szerint 2015. január 1-jén lépne hatályba, annak érdekében, hogy a Ptk. rendelkezésének alkalmazása a fokozatosság biztosításával megtörténhessen.

A legfőbb célunk természetesen csak az lehet, hogy a jogalkalmazó közönség számára lehetőséget biztosítsunk az új kódex megismeréséhez és mindennapi alkalmazásához. Ezúton is fordulok hivatásbéli kollégáimhoz, dolgozzanak bár ügyvédként, bíróként, ügyészként vagy más jogászi feladatkörben, hogy tekintsék szívügyüknek az igényes felkészülést, forgassák az új kódex lapjait, sajátítsák el legjobb tehetségük szerint az új szabályokat. Tegyék ezt annak érdekében, hogy továbbra is magas színvonalon tudják kiszolgálni a hozzájuk forduló jogkereső állampolgárokat, az ügyfeleket. Eredményes munkát kívánok a jogalkalmazóknak a felhasználóbarát polgári törvénykönyv áttanulmányozásához, és biztonságos eligazodást a régi és új szabályok között.

Kérem a parlamenti frakciókat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását, annak érdekében, hogy egy XXI. századi színvonalú polgári magánjogi kódexet tudjon a parlament a gyakorlatba is átültetni a mindennapokban.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai