Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több foglalkoztatáspolitikát érintő törvény módosítását is tartalmazza. Ezen módosítások célja egyrészt az európai uniós jognak és jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása, másrészt az egységes jogalkalmazás megteremtése, végül az adatvédelmi szabályok pontosítása. A munka törvénykönyvéről szóló törvény módosítása a nagyszülői gyermekgondozási díj munkajogi pillérének megteremtésére irányul. Ahogy önök előtt is ismert, a nagyszülői gyermekgondozási díj egészségbiztosítási oldala 2020. január 1-jén lép hatályba. Az új szabályozás alapján a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti gyermekgondozási díj időtartamára  ahogy hallhattuk a korábbiakban  a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult. A javaslat értelmében a gyermekgondozási díj időtartamára a munkavállaló felmondási védelemben részesül, ezen időszak első hat hónapja, továbbá a szabadság szempontjából a teljes tartama pedig a végkielégítésre való jogosultság szempontjából minősül jogosító időnek.

A nagyszülői gyermekgondozási díjjal összefüggő egységes szabályozás megteremtése érdekében több jogállási törvény is módosul. A munka törvénykönyvéről szóló törvény módosítása a kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítésére is irányul. Ennek érdekében a javaslat a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határát a gyermek 3, illetve 5 éves koráról felemeli a gyermek 4, illetve 6 éves koráig. Az egységes jogalkalmazás megteremtése érdekében ebben az esetben is módosul több jogállási törvény vonatkozó szabálya.

A munka törvénykönyve további módosítása megteremti a kiküldetési irányelv átültetéséhez kapcsolódó kiegészítő szabályozást. A módosítás az érintett személyi körre irányadó jog tekintetében tartalmaz rendelkezéseket, kibővítve a munkavégzés helye szerinti kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket. Kiegészül a szabályozás a lakhatásra és az ellátásra vonatkozó új elemekkel, módosulnak a díjazás korábbi szabályai, végül a módosítás rendelkezik a munkavégzés helyén juttatott díjelemek kötelező megfizetéséről is. Bevezetésre kerülnek a hosszú távú kiküldetésre és a felváltó kiküldetésre vonatkozó szabályok, emellett kiegészítésre kerülnek a munkavállalók tájékoztatási kötelezettségeit rögzítő rendelkezések is.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által tett megállapításoknak megfelelően módosulnak a tanulmányi szerződésre, valamint a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezések. A javaslat a versenytilalmi megállapodás alakiságára vonatkozóan új rendelkezést fogalmaz meg, amely előírja a megállapodás kötelező írásba foglalását. A felekre háruló bizonyítás megkönnyítése érdekében a versenytilalmi megállapodás megkötése, módosítása és megszüntetése is csak írásban lesz érvényes.

A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelvnek való még teljesebb megfelelés érdekében kiegészül a munka törvénykönyve. Módosul az a rendelkezés, amely megtiltja a munkavállaló olyan indokkal történő elbocsátását, hogy nem egyezett bele a magasabb óraszámú, beosztás szerinti napi munkaidő alkalmazásába. A módosítás célja, hogy a munkavállalók számára az elbocsátás mellett a jogellenes hátrányos helyzetbe kerülés ellen is védelmet biztosítson.

A foglalkoztatási törvény a Foglalkoztatási Alap védelmét szolgáló szabályok mellett pontosítja az adatvédelmi szabályokat. A módosítások ösztönzik a munkáltatókat a megváltozott munkaképességű személyek munkába történő bevonására, amelynek érdekében a támogatás mértéke 60 százalékról 75 százalékra emelkedik. A támogatásintenzitás megemelésének hatására csökkennek a munkáltatói terhek, növekszik a munkába bevont megváltozott munkaképességű személyek létszáma, és új munkahelyek alakulhatnak.

A foglalkoztatási törvény másik módosítása lehetőséget ad arra, hogy a felsőfokú végzettségű pályakezdő álláskeresők esetében kedvezőbb támogatási szabályok kerüljenek kialakításra. Ez hosszú távon hozzájárul a munkaerőhiányos környezet csökkentéséhez, illetve újabb vállalkozások megalakulásával a gazdaság élénkítéséhez.

A foglalkoztatással összefüggő további módosítások az építésügyi tapasztalatokat is figyelembe véve átalakítják a munkaügyi és a munkavédelmi szankciórendszert. A gazdaságvédelmi akciótervvel összhangban a módosítások a gazdaság fehérítését segítik, élénkítése irányába hatnak. A helyszíni bírság alkalmazása jelentősen egyszerűsíti és hatékonyabbá teszi a munkavédelmi eljárásokat, biztosítja, hogy a tisztességes vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba. A munkavédelmi bírság összegének megemelése azt a célt szolgálja, hogy jogellenesen ne érje meg gazdasági előnyhöz jutni a kellő védelem mellőzésével.

A gazdaság fehérítése és a versenyképesség javítása érdekében a bejelentés nélküli foglalkoztatás tekintetében a módosítás megerősíti a munkaügyi bírságra vonatkozó garanciákat. Új elemként jelenik meg, hogy ha a hatóság feltárta a bejelentés nélküli foglalkoztatás jogsértését, és a munkáltató a végleges döntésben foglalt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, akkor a munkaügyi hatóság teljesíti a bejelentést helyette. A jogszerű foglalkoztatás céljának megvalósítása érdekében a kötelező bírságkiszabás esetköre bővül a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás miatt kiszabásra kerülő bírsággal.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak ismeretében kérem, hogy a vita során támogassák a kormány által benyújtott javaslatot. Köszönöm figyelmüket.