Készült: 2019.10.24.07:54:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

241. ülésnap (2001.11.26.), 56. felszólalás
Felszólaló Halász János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:04


Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Működési támogatásról, egyesületek, alapítványok működési támogatásáról beszélünk. Talán érdemes szóba hozni azt, hogy mi ez.

Ez nem programfinanszírozás, hanem olyan működési célú támogatás, amely a szervezetek szervezeti életét segíti, például a tagokkal való kapcsolattartás költségeit, a postaköltségeket, az adminisztrációs költségeket, a különböző gazdasági típusú, könyvvezetési és egyéb költségeket lehet fedezni ilyen működési támogatásból. Ez egy olyan támogatási forma, amely viszonylag szűk és kis összegben áll rendelkezésére a magyar civil társadalomnak, ezért azt gondoljuk, hogy ez a támogatás nagyon is szükséges, hogy legyen.

Magyarországon a civil szervezetek több forrásból kaphatnak támogatást, a saját bevételen és az adományokon, a gazdasági szférából kapott támogatásokon túl az állam is jelentős, több mint 21 százalékos támogatását adja a civil szervezetek összbevételének. Ennek az állami támogatásnak is többfajta lehetősége van, ezek közül az egyik ez a működési támogatás. Van egy egyszázalékos törvény is, amely szintén hasonló módon működési célokat szolgálhat; vannak, akik azt mondják, hogy erre az Országgyűlés által adott működési támogatásra nincs szükség, hiszen ott van az egyszázalékos törvény és az abból kapható támogatás. Én azt hiszem, hogy ennyire direkt összefüggés a két dolog között nem állítható fel, hiszen az egyszázalékos törvényből kapott támogatások még mindig a lehetséges felajánlásoknak csak a felét érik el, épp ezért, míg az a törvény nem teljesedik ki, a most meglévő működési támogatás sem hagyható el; ha elhagynánk, ez sérthetné, sértené a civil szervezetek működési lehetőségeit, és ez nem lenne helyes az álláspontunk szerint.

A támogatást tehát szükségesnek tartjuk; az a kérdés, hogy milyen formában. Például ez a működési támogatás ebben a formában jusson-e el a szervezetekhez vagy sem? Ez örök vita; én azt hiszem, tekintettel arra, hogy az 1990-es évek eleje óta, 1991-től ez a működési támogatás létezik, több mint tíz éve a parlament határoz erről, nem most van itt az ideje annak, hogy ezen most változtassunk, a választási év előtt.

Azt hiszem, az nagyon fontos eredmény volt már az előző ciklus utolsó évében és a mostani ciklus eddigi minden évében, hogy ezen határozati javaslatot az Országgyűlés nagy többséggel, 80-90 százalékos többséggel fogadta el minden évben. Azt hiszem, ez nagyon fontos volt, hogy immár négy, remélem, ez az ötödik éve, olyan határozat születik erről a támogatásról, amely viszonylag széles támogatást bír a parlamentben különböző politikai erőktől, függetlenül kormánypárti vagy ellenzéki egyéb magatartásoktól. Nagyon fontos dolog ez, ezt meg tudtuk teremteni most már több éve. Azt hiszem, ez jó alap arra, hogy továbbgondoljuk egy következő ciklusban, milyen legyen az elosztás metodikája, de nem ez az időszak alkalmas erre véleményem szerint.

Azt hiszem, azt mindenképpen érdemes tudnia a tisztelt Háznak, hogy milyen szervezetek kaphatnak támogatást ebből az alapból; ez is változás az előző évekhez képest. Nemcsak a széles támogatottság teremtődött meg, hanem szélesedett a támogatások elérhetősége is abban a tekintetben, hogy a korábbi évekhez képest az idén már egészen biztos, talán az előző évben is működött már ez, helyi kisugárzással rendelkező szervezetek is kaphattak ilyen működési támogatást. Azt tartjuk, nagyon fontos az, hogy a helyben működő szervezetek igenis kaphassanak ebből a támogatásból, mert Magyarországon még nem működik olyan erővel a civil szervezeti világ, hogy mindenkit hitelesen képviselő ernyőszervezetei legyenek, és még nem megoldható egyelőre, hogy az ernyőszervezeteken keresztül kapják meg ezt a működési támogatást más szervezetek.

Fontos, hogy működési lehetőséget biztosítsunk, lehetőleg évről évre, adott esetben helyi szervezeteknek, helyi kisugárzással rendelkező szervezeteknek is, és így majd ezek a szervezetek, mivel tudtak működni, eldöntik, hogy milyen ernyőszervezeteket hoznak létre, ezzel biztosítjuk a szerves fejlődését is a magyar civil társadalomnak. Ezért azt gondoljuk, nagyon fontos, hogy szélesítettük a támogatotti kört, és ahogy hallhattuk itt is, immár több mint 1700 szervezet szerepel a kedvezményezettek között. Természetesen erre lehet azt mondani, hogy elaprózott így a támogatás; véleményem szerint nem, mert egy kisebb vagy egy nagyobb szervezetnél is a működési költség tekintetében van egy általános szint; egyformán bankköltségek, egyformán könyvvezetési költségek, postaköltségek, sokszorosítási költségek léteznek minden szervezetnél. Tehát azt hiszem, hogy egy egészen kis szervezetnek is legalább százezer forintos nagyságrendű működési költsége van, és egy tízszer akkora szervezetnek nem feltétlenül tízszer akkora a működésiköltség-igénye. Tehát ebben a tekintetben sokkal fontosabb az, hogy létező szervezetek folyamatos és létező működési támogatást kapjanak.

A bizottságunk az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is eldöntötte, hogy milyen tárgyalási menetben és milyen metodikával alakítja ki ezt a határozati javaslatot. Az előző években bevált módszert folytattuk most is: albizottságok jöttek létre témák szerint, és paritásos albizottságok, azaz ugyanannyi kormánypárti és ellenzéki képviselő dolgozhatott ezekben az albizottságokban, és a bizottság mellett végzett szakértői munkát is úgy végeztük, hogy a szakértőket is paritásos alapon hozhatták szóba, jelölhették ellenzéki és kormánypárti képviselők. Azt hiszem, ez bevált korábban, most is alapvetően jól működött.

A támogatási javaslat, amely elkészült, itt van előttünk, immár némi változtatással is.

 

 

(16.50)

 

Azért volt szükség az eredeti álláspontok megváltoztatására, mert egy javaslat az összefüggéseiben nyilván bonyolult, de mindig javítható valamilyen formában. Ennél a javaslatnál is az elbírálás menetében az történt, hogy voltak olyan pályázatok, amelyek kapcsán felmerült a kérdés, hogy formailag megfelelők-e, támogathatók-e vagy sem. A bizottsági ülésen, amelyen erről beszéltünk, volt szándék arra, hogy a bizottság szerint formailag nem megfelelő pályázatokat ne is hozzuk szóba támogatottként. Az SZDSZ képviselője javasolta, hogy ilyen döntést ne hozzunk - nem hoztunk ilyen döntést. A bizottság készített egy javaslatsort, és ebben a javaslatsorban a támogatott szervezetek közé többek szerint olyan szervezetek is kerültek, amelyeknél felmerült, hogy vajon majd célba ér-e a támogatás vagy sem.

Ezzel kapcsolatban alakult ki véleménykülönbség a bizottság egyik tagja és a bizottság többi tagja között, bár ez a véleménykülönbség az előző évben is fennállt más témákban; éppen Zuschlag János képviselő úr mondta el ezzel kapcsolatosan szemléletesen a véleményét a költségvetési és pénzügyi bizottság előtt, ezt nem idézném, de a jegyzőkönyvet szívesen ajánlom mindenki figyelmébe. A lényeg az, hogy felmerült ez a véleménykülönbség, mégpedig: ha vannak olyan szervezetek, amelyek például nem nyújtották be a bankszámla-igazolásukat, kaphatnak-e támogatást vagy sem, ilyen volt például a Magyar Reformátusok Világszövetsége, de sorolhatnám, több ilyen volt. Ezek egy részével kapcsolatban fogalmazódtak meg módosító indítványok, más részével kapcsolatban nem.

Nem volt feltétlenül következetes mindenki, aki módosító indítványokat nyújtott be. Mi a magunk részéről azt gondoltuk, hogy valóban át kell tekinteni a pályázók körét formai tekintetben is, mégpedig arra figyelemmel, hogy ezek a támogatások majd célba érnek-e vagy sem, ha szavazunk róluk. Mi méltányos és megengedő álláspontot képviseltünk, azt mondtuk, hogy ha egy szervezet tavaly pályázott, nyert, és célba ért az összeg, akkor nyilvánvalóan elfogadhatóak a tavalyi igazolások, a tavalyi dokumentáció, a tavalyi végzés, a tavalyi bankszámlamásolat - ezek mind nagyon fontos szempontok voltak a bizottsági döntésünknél, hiszen ezek létező és működő szervezetek voltak. Egyébként ez a véleménykülönbség jó, ha az összes támogatott szervezet összesen 5 százalékát érintette - felhívom a figyelmet arra, hogy 5 százalékát. Itt több mint 1700 szervezet kapott támogatást, és néhány szervezettel kapcsolatosan voltak ilyen felvetések.

Én, ismerve az elvégzett szakértői munkát és a bizottság munkáját, jó szívvel ajánlom mindenki figyelmébe ezt a határozati javaslatot, az így megfogalmazódott és a költségvetési bizottság által is elfogadott módosító javaslatokkal. A bizottságunk a munkát elvégezte; azt hiszem, minden szakértő kollégát nagy köszönet illet azért, hogy ebben a munkában olyan alaposan, ahogy ebben részt vett, segítette a parlament munkáját is.

A Fidesz-frakció pedig ezt a határozati javaslatot támogatja, hiszen ez teljesen hasonló a tavalyihoz - erre is nagyon figyeltünk, hogy ne legyen most felesleges politikai vita a választások előtt ebben a tárgykörben. Azt hiszem, ez a határozati javaslat erre nagyon alkalmas, és kérem a tisztelt Házat, hogy majd támogassa is ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai