Készült: 2024.04.26.22:30:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

193. ülésnap (2012.05.22.), 32. felszólalás
Felszólaló Koszorús László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:12


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOSZORÚS LÁSZLÓ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adózási törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormány több indokból terjeszti a tisztelt Ház elé. Számos olyan megállapodás, döntés született, amit célszerű most már törvényi szinten kezelni.

A módosítás legfontosabb indoka a Magyar Bankszövetséggel való megállapodás, valamint a Széll Kálmán-terv 2.0. A Bankszövetséggel való megállapodás alapján tisztázásra került számos olyan törvényi kitétel, ami a bankok által a végtörlesztés, valamint az árfolyamgát kapcsán igénybe vehető adókedvezmény rendszerét szabályozza. Ezek jellemzően technikai módosítások, illetve olyan jellegű módosítások, amelyek azt biztosítják, hogy egyértelmű legyen a számvitel elszámolása, hogy egyértelmű legyen az, hogy akár a 2011-ben, akár a 2012-ben felmerült konkrét veszteség az adott bankoknál levonható legyen a bankadóból.

Az előterjesztésnek ez a bankszövetségi megállapodásos része tartalmazza továbbá a növekedési paktum átültetését is. Ez a növekedési paktum rendelkezett arról, hogy a mikro-, kis- és középvállalati szektornak, illetve a lakóingatlan fedezete mellett magánszemélyeknek nyújtott hitellel kapcsolatos adócsökkentési lehetősége is törvényi szintű szabályozást kapjon a jövőben. Emellett - mint ahogy már korábban említettem - az árfolyamgát rendszerével kapcsolatos adókedvezménynél is a módosító javaslattal lényegében egy bruttósítás történik, tehát az állam az egész megállapított kedvezményalapot odaadja a bankszektornak, amely ennek egy kisebb mint 50 százalékos részét pedig befizeti az államnak, a már ismert hitelintézeti járadék rendszerén keresztül.

A Széll Kálmán 2.0-program megvalósítását szolgáló rendelkezések közül mindenképpen ki kell emelni az energiaellátók jövedelemadójának a megtartását, illetve ennek a kiterjesztését. Ez az adó a jelenleg hatályos jogszabályok szerint év végével megszűnne, ugyanakkor a kormány úgy döntött, hogy azt javasolja az Országgyűlésnek törvénymódosító javaslaton keresztül, hogy ez ne szűnjön meg január 1-jétől, maradjon meg a jelenlegi 8 százalék helyett immár 11 százalékkal, és kerüljenek be az adó hatálya alá az adóalanyi körbe az egyetemes villamos energia és földgázszolgáltatók, valamint az elosztói engedélyesek, illetve a vízszolgáltatók és települési hulladékkezelési közszolgáltatást végzők is.

A módosítás harmadik nagyobb eleme a Széll Kálmán-tervhez kapcsolódóan az adózás rendjéről szóló törvény módosítása. Itt a készpénzfizetés korlátozásának a jegyében a vállalkozások közötti forgalom esetében egy korlátot épít be a törvény, miszerint 5 millió forint felett csak átutalással lehet a tranzakciót teljesíteni a jövőben.

Az előterjesztés tartalmaz emellett a szociális szövetkezetekhez kapcsolódó módosításokat. A szociális szövetkezet egy új rendszer, aminek az adózási lábát meg kell teremteni. Itt kiemelnénk azt, hogy a szociális szövetkezetek tagjai részére nyújtott természetbeni ellátások - ilyen például az étel - juttatása esetében bizonyos korlátozott adómentességet valósít meg a törvény.

A törvényben emellett vannak még jogharmonizációs célú módosítások a közösségi vámjog, illetve az illeték tekintetében, illetve vannak egyéb pontosító, javító jellegű módosító javaslatok, amelyeket az elmúlt fél év tapasztalatai fényében teszünk meg.

(10.10)

Mindenféleképpen kiemelném, hogy értelemszerűen minden vitaeleméhez hozzá fogjuk tenni a jövőben is, hogy ha valamiért különbözik szerintünk a mostani kormány, illetve kormánykoalíció hozzáállása az előző nyolc esztendőhöz, tehát a 2002-2010 közötti időszaktól, az leginkább az, hogy az örökölt problémák kezelésére, amit egyébként pont ebben az időszakban állítottak elő, mi nem azt a megoldást alkalmazzuk, hogy felemeljük a személyi jövedelemadót, vagy éppenséggel csökkentjük a nyugdíjakat és a béreket, ezek mindegyikét alkalmazták ugyanis az előző, 2002-2010 közötti kormányok, hanem azt a megoldást alkalmazzuk, hogy gyakorlatilag tehermegosztási adókat vezetünk be, és ebben az értelemben a terheket is megosztjuk a komoly profitot termelő cégek és a magyar családok között. Ez egy nagyon fontos különbség, ugyanis 2002 és 2010 között csak a magyar családok viselték a terheket, amikor 2008 után válságkezelésről kellett beszélni ebben az értelemben.

A gazdasági bizottság 18 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.

Köszönöm, elnök úr, a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai