Felszólalás adatai

KATONA KÁLMÁN, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Hálátlan dolog utolsóként felszólalni, ugyanakkor jó is, mert elmondhatom, amit nem mondott el más. Először is felolvasom, hogy kiről is beszélünk: "Az Országgyűlés az egészséges környezethez való alapvető jog védelme érdekében külön biztosként megválasztja a jövő nemzedék országgyűlési biztosát." Azt gondolom, ez egy világos, jó mondat. Ez körülhatárolja azt, hogy milyen feladatra gondoltunk a konszenzusos állapotunkban.

Persze, amikor elkezdtük ezt a tárgyalást, és itt nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Magyar Demokrata Fórum részéről Pettkó András oroszlánrészt vállalt ezeken a megbeszéléseken, a kezdeményezők között volt, és csak a sors igazságtalansága az, hogy én mondom el ezt a hozzászólást, mert úgy alakult, hogy a végén mint bizottsági elnök, én vettem részt az aláíráson, tehát ezt ketten csináltuk. Amikor elkezdtük, akkor nagyon sok mindenre gondoltunk, népességi problémákra, társadalmi intézmények dolgára, a rendelkezésre álló technológiával kapcsolatos feladatainkra, és azt gondolom, előre kellett volna mondanom, talán a természeti létfeltételek alakulására.

(9.40)

Elhangzott sokszor a mai napon már és még az elkövetkezendő években, azt gondolom, ez lesz az egyik legtöbbször elhangzó szó, hogy fenntartható fejlődés. Én nem tartom jónak egyébként ezt a fogalmat, átment, mindenki tudja, hogy mit ért alatta, szerintem társadalomról kellene beszélni, fenntartható társadalomról. A fejlődési kényszer éppen az, amiről beszélünk, hogy hogyan tudnánk ezt a fejlődési kényszert olyan szintre visszafogni, hogy az elkövetkezendő nemzedékre is jusson valami. Tóbiás József képviselő úr, ha tegnap mondta volna el, akkor azt mondta volna, hogy a feleségem hasában, méhében lévő gyermekről van szó, de ma már ő a jelen nemzedéke, s ez pedig a jövő nemzedékére szól. (Tóbiás József: A következőnél majd figyelni fogok erre.) Természetesen tökéletesen egyetértek azzal, amit Orosz Sándor képviselő úr mondott, hogy ha a jövő nemzedékének jót teszünk, akkor magunk is kellemesebben, jobb környezetben fogunk élni.

Ez az új ombudsman egyébként nem teljesen új, én ezt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hiszen abban született először konszenzus, hogy ne hozzunk létre egy új hivatalt, hanem az általános helyettes költségére, infrastruktúrájára hozzuk létre az új jövő nemzedékek ombudsmanját, és ő helyettesíti - tehát nem az általános helyettese, hanem szükség esetén helyettesíti - az általános ombudsmant. Ez, azt gondolom, egy jó döntés, nem kell magyaráznunk, hogy újabb hivatalt hozunk létre.

A hatásköre némiképpen erősebbre sikeredett, mint szokás volt, de én azt gondolom, hogy ez a helyes út, errefelé kellene haladnunk. Amit én legfontosabbnak tartok a konkrétumok közül, az az, hogy visszafordíthatatlan környezeti károsodás veszélye esetén felfüggesztheti az eljárást a hatóságon keresztül, a bíróságon pedig képviselheti az ügyet.

Azt gondolom, hogy ez a bírósági kezdeményezési lehetősége az, ami nagyon fontos, és beavatkozóként léphet fel a bírósági perben. Ezek azok, amelyek nagyon hiányoztak, hiszen vannak olyan környezetvédelemmel kapcsolatos, környezetet károsító események, ahol nem lehet késlekedni. Van ebben még egy másik elem, ami nekem nagyon tetszik, hogy amennyiben az állam, az állam intézményei nem teljesítik kötelezettségüket a károsult felé, akkor itt is beavatkozhat, és hogy később meghatározott szabályok szerint a Kincstáron keresztül kezdeményezheti a kártérítés rendezését.

Az uniós jogszabályok véleményezési joga, a nemzetközi porondon való részvétel, azt gondolom, hogy ezek azok, amelyek kiegészítik az ő tevékenységét, és egy olyan új képviselet született, amely mindannyiunk érdekeit fogja képviselni. Úttörők vagyunk ebben. Nagy Andor röviden felvázolta a nemzetközi előzményeket, elég rövid volt. Nem azért, mert nem készült, hanem én úgy érzem, hogy úgy vagyunk mi most ezzel a jogintézménnyel, mint annak idején a millenniumi földalattival. Másodikak voltunk Európában, akik kisföldalattit építettek, aztán hosszú szünet következett. Most erre hívnám fel a Ház figyelmét, hogy ne következzen hosszú szünet, ezt töltsük ki tartalommal. Ezt fogja egyébként kiegészíteni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos testület vagy bizottság - majd eldönti a parlament, hogy mi lesz -, ezek együtt fognak dolgozni. Hogyha ezt az utat szépen visszük tovább, megfelelő jelöltet találunk és választunk, aki ennek a rendkívül nagy kihívásnak megfelel, akkor a jövő nemzedéke, a fenntartható társadalom, a magunk jobb világa megteremtődik.

Nagyon örülök, hogy a kormány örül ennek a kezdeményezésnek, persze megtehette volna ő is, hogy előjön egy ilyen tervezettel, de úgy tűnik, lélektanilag kedvezőbb volt az, hogy az öt párt és a társadalmi szervezetek csinálják, és a folytatás is, azt gondolom, akkor lesz jó, hogyha a pártok, a kormány és a civil szervezetek együtt nyomják ezt az ügyet.

Végezetül azt mondom, hogy valahol középen van az igazság, azt kell nekünk megtalálni, azt a nagyon szűk mezsgyét, hogy a társadalom megfelelő működését fenntartsuk, eközben a jövő nemzedékének hagyjunk egy olyan földet, amely élhető lesz, amely kellemesen lesz élhető.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)