Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy dologban mára biztosan egyetértünk önökkel, hogy ez így tovább nem mehet, ahogy eddig vezették és kormányozták az országot. Mi ezt hónapok óta mondjuk, hónapokig nem hittek nekünk. Ma eljutottak önök is arra a pontra, hogy ma miniszterelnököt cserélnek. Azt is mondhatnám, hogy 2002 óta kormányzati ciklus közepén már a második szocialista miniszterelnök távozik, és egyik sem önszántából. A nem túl sikeresen kormányzó Medgyessy Pétert Gyurcsány Ferenc döfte hátba, most pedig Gyurcsány Ferencet kényszeríti távozásra a szocialista frakció.

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)

Azt is mondhatnám, hogy 2002 óta, amit önök tettek az országgal, ahogy kormányoztak, az tévedések sorozata volt. Ma azt próbálják elhitetni az országgal, hogy pusztán egy politikai válsággal néz szembe az ország, és ennek megoldására alkalmazzák önök ma a konstruktív bizalmatlansági indítványt, és ezzel a jogi és egyben alkotmányos konstrukcióval miniszterelnököt váltanak.

Eddig nem szűkítették le a gondokat pusztán politikai válságra, eddig abban egyetértés volt köztünk, hogy ami az országban van, az egy nagyon mély - talán soha nem látott, soha olyan mély - gazdasági válság, mint amilyet most itt megélünk. A különbség abban volt kettőnk között mindig - már a parlamenti patkó két oldala között -, hogy mi azt gondoljuk, nem csak a világgazdasági válsággal találja szemben magát Magyarország; az önök kormányzása elsősorban az, ami ezt a gazdasági válságot kilátástalanul nehéznek láttatja itt Magyarországon. Ma pedig ott tartunk, hogy csak politikai válságról beszélnek. Én - önökkel szemben - azt gondolom, hogy a társadalomnak és a társadalmi életnek nincs ma olyan szegmense, ami ne mutatna fel válságtüneteket. Erről egyébként papírunk is van, azt is mondhatnám, hogy ezt a válságot és a válság elismerését önök jogszabályi formába is öntötték.

(15.50)

Ha csak politikai válsággal állnánk szemben, akkor nem kényszerültünk volna arra, hogy egy úgynevezett megállapodást kössünk az Európai Közösséggel és ezt a megállapodást, amiben különböző vállalásokat - kényszerből vállalásokat - teszünk, jogszabályi formába öntsük. Ezt 2008. XI. hó 28-án egy kormányrendelet kihirdetésével önök megtették, és ezt a kormányrendeletet - még szigorúbb és még nehezebb döntéseket felvállalva - ebben az évben IV. hó 2-án módosították.

Ezért mondom azt, hogy a társadalmi válságra - az előrevetített intézkedések nemcsak gazdaságiak, hanem olyanok, amelyek a társadalom minden szegmensét érinteni fogják - önöknek jogszabályuk is van arról, amiben elismerik, hogy egy társadalmi válsággal állunk szemben. Tudva, hogy végre eljutottak a jó felismeréshez, az ember csalódottan látja azt, hogy mégsem teszik az igazi megoldást.

Mert mi az, amivel most kísérleteznek? Azt látom, hogy a szocialisták különböző erőcsoportjai és a mindig bizonytalankodó szabad demokraták újra kiegyeztek egymással. Megint azt halljuk a sajtón keresztül - mert itt ma erről semmi érdemlegeset nem hallottunk -, hogy megszorítások készülnek, hogy elvonásokban gondolkodnak. Azt is mondhatnám, hogy a szocialisták a sokadik megszorító csomagjukat készítik elő.

Bajnai Gordon csak arcot és nevet ad ehhez a csomaghoz, ami egyébként a szocialisták csomagja lesz. Csalódott azért vagyok, és csalódottak sokan azért ott kinn a téren, a Kossuth téren, amit most Bajnai Gordontól kordonok választanak el, mert az igazi kérdést fel sem teszik. Az igazi kérdés pedig az lenne, hogy ha ezt a társadalmi válságot le akarjuk küzdeni, amibe önök kormányozták be az országot, vajon van-e esély arra, hogy ezt választások nélkül tegyük meg. Ha irdatlan változtatásokat kell végrehajtani, és azt gondolom, hogy ilyeneket kell végrehajtani, akkor egy józanul gondolkodó politikai erő azt mondja, hogy ehhez társadalmi támogatást kellene szerezni.

Társadalmi támogatást pedig csak a választók, ha úgy tetszik, az utca adhat ezekhez a változtatásokhoz, önök pedig ezek elől elmenekülnek. Azt is mondhatnám, hogy önök ma itt a félelem koalícióját hozzák újra létre. Félnek a választóktól, ezért időnyerés érdekében néhány hónapra úja koalíciós kormányzásban gondolkodnak. Teszik ezt annak ellenére, hogy minden közvélemény-kutatás azt jelzi, hogy a magyar választó változtatni akar, és ezt a változtatást választásokon keresztül akarja elérni. Egyéként még a szocialisták, a szocialisták támogatóinak is legnagyobb része ezt az álláspontot képviseli. Ezért érthetetlen az, amit ma önök tesznek, hogy néhány hónapra időlegesen kiegyeznek.

Nehéz beszélni arról, ami az elkövetkezendő hetekben a parlamentben történni fog, hisz a miniszterelnök-jelölt úr a programját érdemben nem mutatta be, ezért néhány mondatot csak azokról beszélhetek, azokról az esetleges döntésekről beszélhetek, amit a sajtón keresztül egyelőre beharangoztak. Ez érinteni fogja az állami szférát, a szociális ellátást, az agráriumot és a nyugdíjrendszert is. Az állami szférában olyan döntéseket fognak meghozni, amivel büntetik azokat az állami közszolgákat - köztisztviselőket és közalkalmazottakat -, akik még akkor is működtették ezt az országot, amikor önök kormányozni elmulasztottak. A szociális ellátás megváltoztatásával a legnehezebb helyzetben lévő munkanélkülieket vagy esetleg a fiatal családosokat fogják sújtani. Az agrárminiszter úr kénytelen lesz tudomásul venni, hogy a magyar gazdák - akik így is versenyhátrányban voltak az Európai Unióban - támogatáselvonással további hátrányokat fognak elszenvedni, és a sort még folytathatnám.

Mi az, ami az elkövetkezendő időszakban az új szocialista kormány számára nehézségként jelentkezik? Elég nehéz rajthelyzet az, amit Bajnai Gordon felvállalt magának, hogy tizennyolcadikként sikerült megtalálni őt, valamifajta szakértő miniszterelnökként. Azt gondolom, hogy azok, akik szakértőként miniszterelnökként szóba kerülhettek volna, nem vállalták ezt a kudarcra ítélt megbízatást, amit Bajnai Gordon, aki Gyurcsány kormányában miniszterként működött, ezért nyilvánvalóan politikus. Olyannyira politikus, hogy normál időben eltervezett választások esetén sajtóhírek szerint a szocialisták egyébként miniszterelnök-jelöltként kalkuláltak vele. Ma ez az ember áll majd pár perc múlva az önök kormányának élére; az a Bajnai Gordon, aki kénytelen abban a felelősségben és abban a sikertelenségben osztozni, amit a Gyurcsány-kormány most elszenvedni kénytelen. Nem beszélek azokról az ügyekről, amik Bajnai Gordon nevével összeköthetők, Hajdú-Bét-es ügyekről, és nem fogok beszélni arról, hogy milyen biztatóan indult valamikor Szegeden, amikor menzasztrájkot szervezett.

Én csak a legkardinálisabb tevékenységéről és a miniszteri tevékenységéről mondok egy nem túl dicsérő mondatot. Önben, miniszter úr, azt a minisztert láttam, akinek az lett volna a dolga, hogy az európai uniós fejlesztési forrásokat eljuttassa az önkormányzatokhoz, a magyar vállalkozókhoz vagy magánszemélyekhez. Ön létrehozott egy olyan bonyolult mechanizmust, Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, annak regionális egységeit és ügynökségeit, kontrollszervezeteket, kontrollmechanizmusokat, amelyek rendkívül hatékonytalanul és drágán működtek; azt is mondhatnám, hogy egyfajta bankként működtette ezt a rendszert. Ha az országot is így akarja működtetni, az eleve kudarcra ítélt.

A másik nehézség, amivel önnek szembe kell néznie, hogy nagyon szűk az az időkeret, ami az ön rendelkezésére áll. Fél óra múlva ön esküt tesz, és 54 nap múlva európai parlamenti választások lesznek, dübörög a választási kampány, ahogy ezen túl leszünk - ahol egyébként a szocialisták megsemmisítő vereséget fognak szenvedni -, 2009 őszén indul az országos választási kampány már a normál választásokra. (Derültség és felzúdulás az MSZP padsoraiban.)

A következő nehézség, amivel önnek, miniszter úr, szembe kell néznie, hogy a szocialisták nagy valószínűséggel csak időlegesen voltak képesek kiegyezni egymással. Azok a képviselők, akik most önnel szemben ülnek, az első adandó alkalommal önt és az ön kormányát cserben fogják hagyni, és ezzel csak időt veszítünk, és nem időt nyerünk, ahogy Fodor Gábor erről a lehetőségről beszélt. (Közbekiáltás az MSZP padsoraiból: A magad nevében beszélj!)

Az sem igaz, hogy ez egy válságkezelő szakértői kormány, és a szocialista képviselők meghatározó emberei ülnek ebben a kormányban olyannyira, hogy a Gyurcsány-kormány által meghatározott erős emberek maradnak a kormányban. Draskovics Tiborra gondolok, Ficsor Ádámra vagy akár Molnár Csabára. Ezek a politikus miniszterek szemben fogják találni magukat a politikai felelősséggel, ami a következő választásokon fogja utolérni őket. Ezért gondolom azt, hogy el fognak bizonytalanodni, és ki fognak hátrálni ön mögül. Ne is beszéljek az SZDSZ-ről, amely bizonytalan volt már a kormányban, és bizonytalan ebben az évben is, amit kormányon kívül eltöltött hol ellenzéki pártként, hol kormánypártként viselkedve.

Az utolsó nehézség és a legnagyobb nehézség, amivel ön szemben találja magát: az utca, a társadalmi elégedetlenség, aminek ma már hangot adtak. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Ezért egyet biztosan tudok, nem tudom, hogy tavasszal lesznek-e a választások, lehet, hogy előbb; egy biztos és ebben biztos vagyok: az önök számára nem ez a harc lesz a végső. (Taps a KDNP soraiban.)