Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Hát, ilyen párt a Jobbik. Hétfőn gárdistákat toboroznak a majálison, kedden meg beállnak egy olyan javaslat mellé, amelyik gyakorlatilag jogköröket vonna el Magyarországtól Brüsszel javára. (Közbeszólások a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Az ellenzékiekre pedig ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kormánypártiakra. Folytassa, államtitkár úr! (Folyamatos zaj.)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Ami a kvóta kérdését illeti, az az érzése az embernek, hogy a Jobbik úgy viselkedik, mint egy partra vetett hal, egyszerre csapdos balra is, jobbra is, de mindezt egyre erőtlenebbül teszi. Azt gondolom, hogy amit ön előadott, az is egy harmatos próbálkozás arra a Jobbik részéről, hogy megpróbálja elfeledtetni azt a nehezen feledhető tényt, hogy önök nem szavazták meg a kvótaellenes alaptörvény-módosítást. Ott volt a lehetőség, de nem szavazták meg.

Szeretném önt arra is emlékeztetni, hogy a Jobbik mindvégig próbálta ellehetetleníteni a kvótaellenes népszavazást. Kivonták magukat a kampányból, és a rendelkezésre álló tévéhirdetésekben szinte kivétel nélkül csak a kormányt támadták. A népszavazás egyértelmű eredményét pedig egyáltalán nem vették figyelembe, a kvóta elleni egységes fellépés helyett a kormány elleni, színvonaltalan zsarolgatásba kezdtek, és ha jól nézem, akkor most is ezt folytatják. Ezek után 3 millió ember szavazatára hivatkozni meglehetősen arcpirító.

Tisztelt Pártelnök Úr! Van egy tévé, RTL Klub a neve, aminek a helyét a Jobbik korábban még sóval hintette volna be. Aztán nem is olyan régen, egészen pontosan január 17-én ön ebben a televízióban azt mondta, hogy „el lehet gondolkozni azon, hogy kvóták alapján szétosszuk az Európai Unióban lévő migránsokat”. Na, ennyit arról, hogy ki áll a bevándorlás pártján, és ki szeretné azt meggátolni.

A Jobbik ügyében gyakorlatilag két olyan ökölszabály van, ami mindig teljesül. Az egyik az, hogy a párt szinte naponta megy szembe korábbi álláspontjaival, a másik pedig az, hogy egyfajta közéleti kaméleonként belesimul a baloldali pártok közegébe, és ott nagyon is jól érzi magát. Példa erre, hogy tegnap az egyik képviselőtársa, aki tavaly ilyenkor még börtönbe kívánta Gyurcsány Ferencet, tegnap nagyon szépen parádézott Juhász Péterrel, Molnár Gyulával és magával Gyurcsány Ferenccel is egy szakszervezeti majálison. (Ander Balázs: Ne hazudj!) Lehet, hogy jövőre már ön is ott virít majd piros pulcsiban.

De vegyük, mondjuk, a Soros-egyetem ügyét, ahol korábban a Jobbik még azt harsogta (Folyamatos, nagy zaj. ‑ Az elnök csenget.), hogy a CEU-nak juttatott 50 milliárdos támogatás eldöntheti Magyarország jövőjét. Erre most mi történik? A Jobbik is csatlakozik azokhoz, akik az Alkotmánybíróságon jelentik fel a felsőoktatási törvény módosítását.

És van egyébként még egy újdonság, arra már számtalanszor volt példa, hogy baloldali képviselők Magyarországot feljelentik, mondjuk, az Európai Parlamentben vagy egyéb helyeken Brüsszelben, de a múlt héten ehhez a Jobbik EP-képviselője is csatlakozott. Mindezt busás fizetésért. Nem véletlen, hogy a Jobbik egykori nemzetpolitikai kabinetvezetője arról beszélt egy interjúban, hogy Vona Gábor mostani politikájával a baloldal szavazóit szeretné megnyerni, de ezzel szembekerült saját híveivel is.

Ezek után jogosan merül fel az a kérdés, hogy miért alakult mindez így. Azért alakult ez így, mert önök szinte egytől egyig egy milliárdos szolgálatába szegődtek, és feladták saját függetlenségüket. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Úgy van!) Az az érzésünk, hogy a Jobbik működése egy ócska bábjátékhoz hasonlít, ahol a milliárdos minden egyes ujjára jut egy-egy jobbikos politikus. És néha a bábmester még ki is kacsint a nézőkre, és elmondja, hogy minden szimpátiája a bábfiguráké. A jobbiko­so­kat naponta rángatják összevissza, és szemmel láthatólag önöket ez egyáltalán nem zavarja, mert már tényleg nem számít más, csak a hatalom megszerzése, akár a saját lelkük árán is.

Tisztelt Jobbikos Képviselők! Önök a pártjuk alakulásakor arra hivatkoztak, hogy folytatják majd akkori példaképük, a szabadságharcos Pongrátz Gergely küzdelmét. Azt gondolom, itt az ideje, hogy végiggondolják, méltóak-e bármiben az ő örökségéhez. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)