Felszólalás adatai

Az EU számos feltételt állított a csatlakozó országok, így Románia elé is, a Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint a Magyar Országgyűlésnek is kellett volna szabnia egyet: autonómiát az erdélyi magyarságnak. A kétharmados többséget igénylő hazaárulást sunyiban akarták elkövetni itt. Éppen ezért hat éve itt, az ülésterem karzatáról ragadtam magamhoz a szót: fennhangon figyelmeztettem a honatyákat, hogy kezükben van Erdély jövője, hiszen ne feledjük: egy ország vétója is elég, és lelkiismereti szavazásra kértem őket. Végül az Országgyűlés levezető elnökének tisztelettel megköszönve a szót, visszaültem a helyemre - odafönt -, a karzatra felérő terembiztosok ezután elvezettek engem, majd kitiltottak a Parlamentből.

Most, a választóknak köszönhetően elmondhatom itt ezeket a sorokat, és hosszabban is kifejthetem álláspontomat erről a hazaárulásról, azonban a Házszabály módosításával szeretnék most önök, kormánypárti képviselők elérni, hogy aki - legalábbis a kormánypártiak szerint - méltatlanul szól az Országgyűlésben, azt akár erővel el lehessen vezetni.

Hat éve azért kényszerültem ilyen eszközökre, mert a Jobbik e nemzetstratégiai kérdésben megfogalmazott álláspontját szinte teljesen agyonhallgatta a média, pedig óriási hiba lenne letenni a diplomácia legkomolyabb fegyverét a soviniszta román hatalommal szemben. A mamelukok végül a függetlenek 6 ellenszavazata és 1 tartózkodása mellett óriási többséggel, 257 igen szavazattal Románia uniós integrációjának feltétel nélküli támogatása mellett foglaltak állást. Bár a szavazást megelőző napokban a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség és számos közismert személyiség, köztük még Kárpátalja autonómiájának elpuskázója, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is azt kérte, hogy csak az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak törvényekben való biztosítása esetén járuljanak hozzá a román csatlakozáshoz, a Fideszből mégsem akadt egyetlen képviselő sem, aki nemet mondott volna a nemzeti érdekek feladására.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn is sokat hangoztatott nemzetpolitikája tehát színjáték maradt, hangzatos szólamai után magyarok millióit köpték szembe. Idézem őt: "Mit éreznek, kedves barátaim, azok a magyarok, akik székelyföldi autonómiát vagy kettős állampolgárságot szeretnének, de a sajátjaik nem támogatják őket Budapesten?" Ezt a kérdést Orbán Viktor tette tehát fel évértékelő beszédében, persze még 2004 februárjában, a szavazást megelőzően.

Románia feltétel nélküli EU-csatlakozásának megszavazása kapcsán hadd idézzem Balogh Gábor publicista 2005. szeptemberi mondatait: "És sokak számára a legfájóbb, hogy Orbán Viktor is a megszavazók közt volt, akit a Fidesz sok botlása és következetlensége ellenére addig a párt lelkiismeretének véltek. Az eddig is egyre lengébben öltözködő király most már teljesen meztelen: a jó Orbán és a gonosz tanácsadók legendáját be lehet írni az Égig érő paszuly, a Fogtündér és a többi gyerekmese közé. A valóság könyörtelenül sivár: a nemzeti érdekek képviseletének nincs helye a Magyar Országgyűlésben - írta Balogh Gábor 2005-ben -, és ezért elsősorban nem Gyurcsány, nem Kuncze, tőlük ugyanis úgysem vártunk mást, és nem is a vasorrú bába felelős, hanem a magát nemzetinek nevező ellenzék vezetője: Orbán Viktor."

Bár a mai azonnali kérdésemre miniszterelnök úr nem tisztelte meg az Országgyűlést és főként az erdélyi magyarságot, nemhogy bocsánatkéréssel, de érdemi védekezéssel, magyarázattal sem, most én mégis hadd reagáljak a legtipikusabb válaszra, amelyet a Fidesz bértollnokai szoktak megfogalmazni. A történtekre valójában nem korrekt magyarázat az, hogy az ellenzék nem felelős semmiért. Egyrészt, mert kétharmados törvényeket, például az EU-alkotmányt is feltétel nélkül és ugyanúgy idő előtt szavazták meg, másrészt Románia uniós csatlakozásának feltétel nélküli magyar támogatása 175:173 arányban elutasításra került volna, ha az ellenzéki - az úgynevezett ellenzéki - képviselők nemmel szavaznak. Ráadásul a Magyar Országgyűlés nem volt döntéskényszerben, hiszen siető másodikként ratifikálta a csatlakozási egyezményt.

Érdemes még felidéznünk a Demokrata 2004. augusztus 12-ei számát, amelynek címlapján az állt: Vétó. Ebben a lapszámban Szájer József arról beszélt, hogy a vétót lehet alkalmazni Románia felvételével szemben. Bencsik András akkori vezércikkében még keményebben fogalmazott. Azt mondta, idézem: "Az erdélyi autonómia kérdésében alkalmazandó vétó sorsdöntő lesz a magyarság túlélési esélyeit illetően. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a vétóhoz való viszony fehéren feketén megmutatja majd, hogy ki az, aki nem csak üres közhelyekben, de a tettekben is hűséges a nemzetéhez és a hazájához, és ki az, aki beszéljen bármilyen tudálékosan vagy mézesmázosan, tulajdonképpen csak egy ócska nemzetáruló."

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)