Felszólalás adatai

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Szívesebben állnék itt, ha azt mondhatnám a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjeként és gyakorló polgármesterként, hogy a helyzetünk sokkal jobb, mint az elmúlt esztendőben vagy az azt megelőző időszakban. Tisztelt képviselőtársaim, sajnos a tények nem ezt mutatják.

A mai napon az önkormányzatokkal összefüggésben a fejlesztési lehetőségekről többször is hallhattunk. Elhangzott, hogy az önkormányzatok soha nem látott mértékű decentralizált fejlesztési forrásokat vehetnek igénybe. Tisztelt képviselőtársaim, ezeket a forrásokat a területfejlesztési tanácsok, a megyei fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok oszthatják el. 58,2 milliárd forint, 40 milliárd forint egyértelműen az önkormányzatoknak.

Vegyünk alapul egy konkrét példát, ne csak a nagy számokat emlegessük! Egy céltámogatott szennyvízberuházás milyen feltételekkel működhetett 2001-ben és hogyan, milyen feltételekkel tud megvalósulni, mondjuk, az idén? 2001-ben történetesen a környékünkön egy céltámogatással megvalósuló szennyvízberuházás 92 százalékos állami támogatásból készült el, az önkormányzatnak és a lakosságnak összességében 8 százalékos önrészt kellett felmutatnia. Mi a helyzet 2005-ben? Tisztelt képviselőtársaim, miközben azt mondják, hogy soha nem látott nagyságrendű fejlesztési források állnak rendelkezésre, a céltámogatott beruházások esetében - és ezek nem egyedi önkormányzati ügyek - rendelkezésre áll, mondjuk, 40 vagy 50 százalékos céltámogatás, tehát állami forrás.

Aztán hogyan is működik a rendszer? Megszületett a 25. és a 27. számú kormányrendelet, és ez azt mondja, az önkormányzatoknak rendkívüli nehézséget okozva, hogy a regionális fejlesztési tanácsok szintjén működő térségi és regionális fejlesztési célelőirányzat, valamint a megyei területfejlesztési tanácsok szintjén működő céljellegű decentralizált előirányzat és területi kiegyenlítő keret igénybevétele kizárja egymást. No de tisztelt képviselőtársaim, akkor hogy is lesz az önkormányzatoknak ebből az elérhető tényleges 85 százalék állami forrás? A válasz nagyon egyszerű: sehogyan sem. Milyen helyzet alakul ki ezzel, tisztelt képviselőtársaim? Az, hogy az önkormányzatoknak, illetve a lakosságnak a korábbi 8, 10, 15 százalékos önrész helyett 30, 40, 50 százalékos önrészt kell finanszíroznia. Na de - kérdezem én - miből?

Azt halljuk, hogy soha nem látott mértékben nőtt a fejlesztési források nagyságrendje. Tisztelt képviselőtársaim, ugye, ezt senki nem gondolja komolyan, még a kormánypárti padsorokban sem? A 2005-ös költségvetési törvény vitája kapcsán több módosító indítvánnyal próbáltam felhívni a figyelmet arra, hogy a területi kiegyenlítő keret és a céljellegű decentralizált előirányzat összege 2002-től egyetlenegy forinttal sem változik. A 2005-ös költségvetésben ugyanaz a 16 milliárd 873 millió forintos nagyságrendű keret áll rendelkezésre, mint ami a 2004-es vagy éppen a 2003-as költségvetésben.

Persze mondhatjuk, hogy van egy segítség, hiszen az önkormányzatok európai uniós fejlesztési lehetőségeihez van egy több milliárd forintos keret az állami költségvetésben. No de hát hogyan is alakult ez az elmúlt esztendőben? Október 31-ig azok az önkormányzatok jelentkezhettek be erre a forrásra, amelyek ténylegesen európai uniós fejlesztésekhez vették igénybe ezt a forrást. Aztán a Belügyminisztériumnak november 15-ig fel kellett volna mérnie, hogy melyek azok az önkormányzatok, amelyek hazai fejlesztési célokhoz kívánják ezt a forrást felhasználni. Megtörtént ennek a költségvetési törvényben elrendelt célnak a megvalósítása? Tisztelt képviselőtársaim, nem. Mert annak ellenére, hogy volt maradvány, a hazai fejlesztésekhez egyszerűen egyetlen forint sem lett biztosítva.

Mi a helyzet az idei esztendőben? A dátumokat tekintve ugyanaz, azt viszont tudjuk, hogy a cél- és címzett támogatással megvalósuló beruházásoknál egyéves határidő van a fejlesztések megkezdésére, de mire oda jutunk, hogy ezeket a forrásokat igénybe tudnánk venni, ez a határidő el fog telni. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a kormány tagjainak a figyelmét arra, hogy e tekintetben talán érdemes lenne elgondolkodni, és a 25., valamint a 27. számú kormányrendeletet feltétlenül módosítani. Persze lehet, hogy a kormány asztalától nézve ez a kérdés nem olyan fontos, de mi, önkormányzatok nem tudunk a lakossággal 40-50 százalékos önrészt egyetlen beruházásnál sem felmutatni. Nem lehetséges az, hogy a lakosságra egy-egy szennyvízberuházás megvalósításánál, mondjuk, 500 ezer forint nagyságrendű érdekeltségi egységre jutó önrészt rójunk ki akkor, amikor önök a közműfejlesztési hozzájárulások visszaigényléséről szóló kormányrendeletet úgy módosították, hogy ha az érdekeltségi egység a 150 ezer forintot meghaladja, akkor még rászorultsági alapon sem lehet igénybe venni ezeket a forrásokat.

Azt mondjuk, hogy az önkormányzatoknál rendelkezésre álló források 2004-ről 2005-re 11 százalékkal bővültek. Tisztelt képviselőtársaim, szívesen leülnék egyszer és elbeszélgetnék a Belügyminisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium képviselőivel arról, hogy hogyan is számolták ki ezeket az adatokat. Most két példát hoznék, mert azt gondolom, nem biztos, hogy a nagy számok visszaadják a tényleges helyzetet és a valóságot.

Az általános iskolai oktatásra szánt normatív támogatás összege 2004-ről 2005-re 5,83 százalékkal nőtt. Hol itt a 11 százalék? Az óvodás korú gyermekek nevelésére szánt normatíva 5,36 százalékkal nőtt, tisztelt képviselőtársaim. Nem az én számadataim ezek, hanem az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagából valók. Nézzünk egy konkrét példát! Mint említettem, gyakorló polgármester vagyok. Pásztón egy óvodás korú gyermek egészéves nevelése 512 737 forintba kerül. Az önkormányzati támogatás és az intézményi működési bevétel 270 835 forint. Hány százalék ez, tisztelt képviselőtársaim? 52,8 százalék. Mennyi az állami normatíva? 212 444 forint. Magyarán: minden egyes pásztói gyermek neveléséhez az önkormányzatnak más egyéb forrásaiból 52,8 százalékot kell hozzátenni. S ez nem pásztói sajátosság, tisztelt képviselőtársaim, a kistelepüléseken ennél sokkal rosszabb a helyzet, ott körülbelül 60:40 százalékos arányt figyelhetünk meg.

(11.30)

Az önkormányzati törvény 8. §-a a kötelező önkormányzati alapfeladatok között nevesíti az alapfokú oktatásról és az óvodai nevelésről való gondoskodást.

Az általános iskolánál már valamivel jobb a helyzet, ott 365 708 forintba kerül egy gyermek nevelése. Az állami normatíva 274 848 forint, az önkormányzati önerő és az intézményi működési bevétel 91 467 forint. A saját forrás 25 százalék minden egyes gyermek esetében. A kistelepüléseknél országosan ettől sokkal rosszabb a helyzet.

Miért emeltem ki ezt a két normatívát, tisztelt képviselőtársaim? Azért, mert 2005-ben a közalkalmazottak részére a költségvetési törvényben biztosított átlagos 9 százalékos bérfejlesztés forrása az önök által leírtak és elmondottak szerint a nagy bértartalmú normatívákban található, magyarán: az oktatási normatívákban. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen számadatok esetében, tessenek nekem megmondani, melyek is ezek a magas bértartalmú normatívák? Hol a bérfejlesztés fedezete?

Tisztelt Képviselőtársaim! Pásztó város esetében a feladatmutatóhoz kötött normatív állami támogatás teljes növekménye a 2005. esztendőben 45 millió 332 ezer forint. Ehhez képest, tisztelt képviselőtársaim, a 9 százalékos átlagos bérfejlesztés összege meghaladja a 69 millió forintot. Ha a teljes normatívanövekedést a közalkalmazottak bérfejlesztésére fordítjuk, akkor is 21 millió forint nagyságrendű a hiány, tisztelt képviselőtársaim.

Na és hol van akkor a nulladik havi bér vagy a tizenharmadik havi? Azért kereszteltük át, mert talán szégyelljük, hogy az elmúlt esztendőben a közalkalmazottak és a köztisztviselők zsebéből kivettünk egyhavi bért? Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egyszer 2004-ben nem fizettük ki a 13. havi bért, akkor talán eltűnt ez az összeg, ugye? Persze, lehet hogy másként vélekedik a közalkalmazott, aki nem kapta meg ezt a bért, és másképpen vélekedik kormánypárti oldalon bárki más.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenesetre egy bizonyos: 2005-ben sem a köztisztviselők, sem a közalkalmazottak nulladik havi bére az önkormányzatok részére nincs megfinanszírozva. Lassan mondom, hogy jól megértsük: nincs megfinanszírozva. Mint ahogy nincs megfinanszírozva az az összeg sem, amely a köztisztviselők bérfejlesztését szolgálná. (Domokos László: Úgy van!)

Elmondta győri polgármester kollégám azt, hogy kérem tisztelettel, a létszámleépítéshez milyen komoly összegeket biztosít az állam, és a prémiumévek törvény végrehajtásához milyen összegeket biztosít a kormányzat. Tisztelt Képviselőtársaim! Én ezzel nem büszkélkednék, 2004-ben még csak 6 milliárd forint volt a létszámleépítésre biztosított keret, most a központosított előirányzatok között 13,6 milliárd forint szerepel.

Ugye, Szabó Endrét, a SZEF elnökét ismerik? Szabó Endre úr azt mondta, hogy 2003-ban és a 2004-ben 20 ezer közalkalmazott és köztisztviselő leépítésére került sor, ne tovább! Ha nézzük ezt a 13,6 milliárd forintot, úgy tűnik, hogy a ne tovább továbbhalad, és a létszámleépítés soha nem látott mértéket ölt.

Elgondolkodtak önön azon, hogy minden általános iskolában minden 400 tanuló után szabadidő-szervezőt kellene kötelezően alkalmazni? Elgondolkodtak azon, hogy kötelezően belső ellenőrt kellene alkalmazni? Hogy a munkavédelmi feladatokra újabb embereket kellene felvenni? Miből, tisztelt képviselőtársaim, amikor a 2005-ös állami költségvetés a leépítések költségvetése? (Domokos László: Igaz!)

Tisztességes az, hogy a prémiumévek program keretében a közalkalmazott, köztisztviselő életét megkeserítve a juttatásainak a 60 százalékát akarjuk adni? Ez a tisztes kivezetés a közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyból? Tisztelt képviselőtársaim, én teljesen másképpen vélekednék.

Belügyminiszter asszony azt mondta, hogy az önkormányzatoknál marad 2003-tól a gépjárműadó teljes bevétele, mind a száz százalék. De, tisztelt képviselőtársaim, nem emlékezünk arra véletlenül, hogy mi is hangzott el ebben az ülésteremben? Felsorolták a kormánypárti képviselők, hogy a közalkalmazottak 50 százalékos bérfejlesztésének a fedezetéhez melyek is tartoznak hozzá. Ugye, nem feledkezünk el arról, hogy még a gépjárműadó teljes bevételét is ide sorolták? Mindezek után persze fel lehet vetni egy-egy televíziós műsorban, hogy felelősségre vonná-e ön a polgármestereket azért, mert az utak állapota ilyen vagy olyan, de, tisztelt képviselőtársaim, amikor a gépjárműadó bevételét is működésre kell fordítani, akkor ezt a kérdést nekünk, úgy gondolom, nem lehet feltenni.

Még egyetlen példa: azt mondtuk az elmúlt esztendőben, hogy a kormányoldalról érkező, és az önkormányzatoknak többletforrásokat biztosító 14,7 milliárd forint mekkora javulást eredményez. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel talán szintén nem szabadna dicsekedni, mert akkor, amikor az önkormányzati igazgatási és kommunális feladatok ellátására szánt normatív támogatás összegét 2004-ről 2005-re 5 milliárd 162 millió forinttal csökkentettük, aztán ennek a 14,7 milliárd forintos többletnek a keretében adtunk másfél milliárd forintot, akkor joggal vetődik fel a kérdés, hogy most adtunk vagy elvettünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyértelműen elvettünk, merthogy 2004-hez képest az önkormányzatok igazgatási és kommunális feladataira szánt normatíva összege a 2005-ös esztendőre a 77,5 százalékára csökkent.

Aztán még egy példa: elhangzik itt, hogy az a helyes, ha összefogunk mindenféle feladat ellátására, társulásokat hozunk létre. Ilyen volt a körzetközpontként működő önkormányzatok gyámhivatali, építéshatósági feladatai, valamint okmányirodai feladatainak ellátása is. Mi is a helyzet? Az elmúlt esztendőben 6 millió 837 ezer forintot kaptunk, 2005-ben pedig kétmillió forintot. Tessék mondani, akkor támogatjuk a társulásokat, vagy teljesen másképpen gondolkodunk!? Egyharmadára csökkent a társulásban ellátott feladatok támogatása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor, amikor az önkormányzatok támogatását, támogatottságát értékeljük, talán ezekre a kérdésekre, konkrét kérdésekre is ki kell térni, mert ezek, amelyeken keresztül jobban megérthetjük, hogy javult vagy romlott az önkormányzatok helyzete. Márpedig a Magyar Demokrata Fórum megítélése egyértelműen az, hogy 2005 nem az önkormányzatok éve, és akkor még finoman fogalmaztam.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)