Felszólalás adatai

(10.10)

Úgyhogy e javaslat kapcsán sok mindenről lehet beszélni, nyilván vannak benne bizarr elemek, amelyektől hangos a közvélemény már jó ideje. De a Lehet Más a Politikának egész röviden az a véleménye, hogy bár az eljárásrend keretében vannak bizonyos előrelépések a tervezetben, de a gazdasági érdekcsoportoknak továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy a törvényhozást manipulálják, ha ez a szabálytervezet így megy át a Házon.

Előbb említettem, hogy vannak bizarr rendelkezések. Szeretném ezeket megnevezni is. A felállva köszöntött házelnök semmiképpen nem tartozik azon intézkedések közé, amelyet ilyen formában támogatni lehetne. De teljes elutasítással találkozik részünkről a tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés szankcionálása. Nem véletlenül kellett a Lehet Más a Politikának a szemléltetés különböző eszközeivel élni a parlamentben. Azt gondoljuk, ehelyett inkább azon kellene elgondolkodnia a kétharmadnak, hogy miért idézett elő olyan helyzetet, amelyben egyes képviselőknek már igazából semmi más lehetősége nem maradt, mint hogy ilyen módszerekkel pontozzák alá véleményüket, élve képviselői véleményszabadságukkal.

Az is szerepel a tervezetben, hogy szankcionálni szeretnék, ha valaki akadályozza másnak a kivezettetését. Ez elég furcsa készülődés. Nem tudom, talán dulakodásra készülnek, akik ezt benyújtották. De a bizarr rendelkezések közé tartozik az is, hogy az Országház képét csak állami szerv használhatja, kivéve az idegenforgalmi célokat. Tehát ha én a Facebook-oldalamon ki szeretném tenni az Országház képét például, akkor azt esetleg szankcióval fogják sújtani, mert állami szervnek nem minősülök, és nem idegenforgalmi célból csinálom. Ez számomra megint egy kicsit túlburjánzás vagy túlaktivitás a benyújtók részéről.

Hogy pozitívumokat is említsek: nyilván vannak olyan elemek, amelyek azt szolgálhatják, ha nem élnek vele vissza, hogy előkészítetlenül és hirtelen felindulásból nehezebben kerüljenek az Országgyűlés elé törvények. De, mint ahogy előbb is mondtam, nem zárják ki továbbra sem, ezek a csatornák nincsenek bezárva. Most az szerepel benne, hogy a törvényjavaslat benyújtása és az ülés napirendjének elfogadása között, amely ülésnapján az általános vita megkezdése szerepel, legalább öt napnak el kell telnie, és további két napnak kell rendelkezésre állni a módosító javaslatok megfogalmazására. De ez messze kevés, nem értem, hogy miért álltak meg félúton. Ugyanis a kiszámítható jogalkotás érdekében szükség lenne arra, hogy az eljárás gyorsításának az összes elemét visszanyessék. Egész egyszerűen a parlament egy olyan hely, ahol biztosítani kell a lehetőséget az alapos politikai vitára, arra, hogy a képviselők el tudják mondani a véleményüket megalapozottan, legyen felkészülési idejük, meg tudják ismerni a szöveget, tudjanak konzultálni adott esetben társadalmi csoportokkal, akiknek a véleményét be kívánják hozni a parlamentbe. Sajnálattal látom, hogy ilyen módon nem lesz garantálva ennek a lehetősége, viszont nem sikerült kivenni a javaslat alapján, hogy a gazdasági érdekcsoportoknak a befolyása végre megszűnjön a törvényalkotásban.

Hogy konkretizáljak, több olyan rész is van, amelynek alapján ezek az érdekcsoportok befolyásolhatják a törvényhozást. Van egy olyan kitétel, hogy az ülés kezdete előtt egy órával továbbra is be lehet nyújtani módosító javaslatot. Ennek az lenne az ellenpontja, ha mondjuk, az ülés megnyitását megelőzően egy órával sem a kormány, sem a képviselőcsoport vezetője, vagy öt független képviselő indoklással ellátott javaslata alapján ne lehessen megbolygatni a hatályos szabályoknak megfelelően a napirendet.

Ott van a kivételes eljárás mint új terminológia. Ez váltaná fel a sürgős kivételes eljárást. Ez is egy olyan intézmény, amellyel el lehet térni a normál törvényalkotási folyamattól. Többször elmondtuk, hogy ezt most már egyszerű többséggel lehetne elfogadni. De gyakorlatilag azt jelentené, hogy félévente négy alkalommal továbbra is zárójelbe kerülhet a törvényalkotási eljárás, ami továbbra is probléma, azt gondolom.

Azt is látjuk, hogy szigorodnának a zárószavazás előtti módosító indítványok beadásának szabályai. De egyes esetekben továbbra is lehetőség lenne arra, hogy 72 órával az üléskezdés előtt be lehessen nyújtani ilyen módosító javaslatokat. Az elmúlt években megélhettük ezeknek a cunamiját. Tehát az látható, hogy ez a nyilvánosságot és a szakmai kontrollt is kizárja, ha ilyen módon kerülnek zárószavazás előtti módosítók a Ház elé. Azt is láthattuk, az elmúlt években a lobbicsoportoknak, hogy így fogalmazzak, az egyik kedvenc módszere volt, hogy így próbálják meg a törvényalkotást befolyásolni.

A Lehet Más a Politika nagyon fontosnak tartja a nyilvánossággal kapcsolatos szabályokat. Ezeknek az erősítését szorgalmazzuk, ezért kezdeményezni fogjuk, hogy a sarkalatos törvények, a kódexek, a költségvetési és az adótörvények esetében továbbra is maradjon meg a részletes vita. Azt gondoljuk, hogy e javaslatok esetében szükséges, hogy plenáris ülésen tudjunk részletekbe menően vitatkozni ezekről a szabályozásokról.

Egyébként meg összességében az is felmerül az emberben, hogy nagyon jó, hogy most a választások előtt nem sokkal beszélgetünk arról, hogy miként lehetne egy új Házszabályt csinálni. De miért nem merült fel ez a gondolat korábban? Tehát ha arról van szó, hogy önök szívükön viselik a Ház hatékony működését, az érdemi politizálást s a többi, akkor miért most állnak neki ennek a kérdésnek, és miért a következő ciklusra gondolják ezt bevezetni? Szerintem ugyanúgy megtehették volna a kormányra kerülésükkor, hogy ezt végiggondolják, és akkor már három és fél éve hatékonyabban és jobban működhetne a törvényhozás.

Összességében azt tudom mondani, hogy az egyik legfontosabb kifogásunk a rapid jogalkotás megmaradása. Szeretnék egy példát is mondani erre az én szakterületemről. Nemrég beszéltünk a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényjavaslatról. Ez egész pontosan úgy került a Ház elé, hogy vasárnap este valamikor benyújtották a törvényt, hétfőn bizottságban, kedden általános vitán volt, szerdán pedig részletes vitán, és a következő hétfőn megszavazta az, aki ezt megszavazta. Ha ezt a szabályt nézzük, akkor erre továbbra is meglesz a lehetőség. Korlátozott számban, kicsit máshogy, de alapvetően nem zárják ki azt, hogy ilyen újra megtörténhessen, márpedig egy ilyen eljárás súlyosan sérti a törvényalkotással szemben támasztott összes garanciális követelményt. Gyakorlatilag ez az az eljárás, amely kiüresíti az országgyűlési vitákat, és ráadásul a képviselőket is korlátozza abban az értelemben, hogy egész egyszerűen nem lehet olyan gyorsan konzultálni szakmai csoportokkal, nem lehet ilyen módon megfelelően képviselni a választók érdekeit, ha egy ilyen kényszermenetbe kényszerítik a képviselőket. Azt gondolom, ha valóban tenni akarnak azért, hogy a Ház demokratikusan működjön, és a képviselők megfelelően tudják végezni a munkájukat, akkor zárják be ezeket a csatornákat, ilyen ne fordulhasson elő.

A másik, ami az LMP-nek egy nagyon erős törekvése és legutóbb december 2-án utasították el az erre irányuló erőfeszítésünket, az a családbarát működés bevezetése. Egész egyszerűen érthetetlen számunkra, hogy a magyar parlament miben különbözik bármely más olyan nemzeti parlamenttől, amely képes volt arra, hogy egy normál munkahelyhez közelítve működjön. Értem ezalatt azt, hogy most hétfőn hánykor kezdtük a szavazásokat. Este 9-kor vagy 8-kor? Nem tudom, de itt voltunk jó darabig. Sajnálom, hogy nincs bekamerázva, illetve be van kamerázva, de nem látszik a tévénézőknek az, hogy ilyenkor hogyan zajlanak a szavazások. Egész egyszerűen este 10-kor, 11-kor a képviselők fáradtsági szintje és morálja nem olyan, mint egy normál menetben, egy normál napszakban megtartott szavazáskor. Az összes nemzeti parlament, amit én ismerek, normál időben szavaz. Próbál közelíteni ahhoz a munkarendhez, amelyben az emberek nagy része az országban dolgozik és ez nem véletlen. Ez nem véletlen!

Egész egyszerűen elfogadhatatlan az, hogy teljes fejetlenségben, éjjel-nappali műszakban kell az embernek dolgozni. Van, hogy még hajnali 2-kor itt van, és 8-kor már megint itt van teljesen különböző törvénnyel. Szóval, egy normálisan működő parlament nem egy törvénygyár éjszakai műszakkal, hanem, mint mondtam, egy alapos politikai vita színhelye. Ez nem jelent egyet azzal, hogy a képviselőknek a családjuktól elszakítva és sok esetben az állampolgárok elől elrejtve kell dolgozniuk, mert azért a ciklusban jó pár olyan vita volt, amely az éjszaka leple alatt zajlott, és csak nagyon komoly erőfeszítésekkel lehetett a választóknak megmutatni, hogy mi zajlik itt az Országgyűlésben, miközben ők békésen alszanak. Azt gondolom, figyelembe kell venni ezeket a szempontokat, úgy a működés színvonala, mint a képviselők családi kötődései miatt.

Ráadásul, most már ugyan világosan láthatjuk, milyen alacsony az elköteleződés a kormánypártokban arra vonatkozóan, hogy nőket hozzanak be a politikába, de az biztos, hogy egy nőnek sem jó üzenet az, ha egy olyan parlamenti működésre kell felkészülni, amelyben gyakorlatilag bármikor, éjjel-nappal rendelkezésre kell állni, és teljesen abszurd időpontokban kell felszólalnia, szellemi frissességben figyelni arra, hogy a törvények úgy menjenek át az Országgyűlésen, ahogy a választópolgároknak az a legmegfelelőbb.

(10.20)

Úgyhogy azt gondolom, hogy ha önök komolyan gondolják azt, hogy szeretnének a parlament működésén változtatni, akkor tegyék azt családbaráttá, tegyék azt olyanná, hogy nők és férfiak, anyák és apák, leendő anyák és leendő apák számára ez egy vonzó pálya lehessen, és ne az éjszaka leple alatt akarjanak különböző törvényeket megvitatni és hozni.

Szintén egy fontos pont - és itt rá kell térnem - a vizsgálóbizottságok kérdése, mert ezzel kapcsolatban módosító indítványt is fogunk benyújtani. Ugye, emlékeznek arra, hogy mielőtt az alaptörvényt elfogadták, volt egy társadalmi vitát pótoló intézmény, ez az alkotmányos konzultáció? Ennek a 12. kérdése az volt: "Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya büntetés terhe mellett tegye kötelező a megjelenést annak, akinek az Országgyűlés valamelyik vizsgálóbizottsága meghallgatásra idézést küld. Ön mit gondol?" Ebből a kérdésből nagyon sok választópolgár azt a téves információt vonhatta le, hogy a kormánypártok számára fontos a vizsgálóbizottságok ügye, holott mi azt látjuk, hogy a Fidesz és a KDNP, úgy tűnik, hogy retteg a vizsgálóbizottságok megalakításától.

Itt most ebben a vitában is előkerült ez a kérdés, és gyakorlatilag önök minden, a jelenlegi kormány tevékenységét vizsgáló bizottságnak a létrehozását blokkolták. Akadályként pontosan a szocialisták korábbi álláspontjára hivatkoztak - és a mai napig a NAV-vizsgálóbizottsággal kapcsolatban is erre hivatkoznak -: a folyamatban lévő hatósági eljárásra mint akadályra. De szeretném azt azért megjegyezni, hogy most már odáig jutottak, hogy azt állítják, hogy ezt az ellenőrzési eszközt gyakorlatilag a politikai bolhacirkusz egy különleges műfajának tekintik.

Tehát azt gondolom, hogy a vizsgálóbizottságok ennél többet érdemelnek, és a tárgyban módosító javaslatot fogunk benyújtani, ami egyébként ki fog térni arra is, hogy a kezdeményezés kivéreztetését szolgáló különböző technikáknak ajtót mutassunk, és hatékony garanciákat építsünk be ezek ellen a törvényszövegbe. Ilyen például a létrehozásról szóló döntés halogatása, a tagok meg nem választása vagy magának a bizottságnak az inaktivitása.

A Lehet Más a Politika azt szeretné, ha a vizsgálóbizottságok olyan lehetőséget biztosítanának az ügyek kivizsgálásra, ami prompt és hatékony módon működhet, és nem lehet azt különböző politikai akarattal ellehetetleníteni vagy negatív irányba befolyásolni. Ezért a javaslatunk például tartalmazni fogja azt is, hogy az Országgyűlés a benyújtást követő második plenáris ülés végéig, ha nem dönt magáról az indítványról, vagy akár a bizottság tagjait a döntést követő második plenáris ülés végéig nem választják meg, akkor a bizottság a leírtak szerint létrejönne, ha a tagok személyét az előterjesztők az Országgyűlés elnökének egyszerűen bejelentik.

A másik javaslatunk, ami ebben szerepelni fog, az lesz, hogy az Alkotmánybíróság az indítvány elutasításáról szóló országgyűlési határozattal szemben benyújtott alkotmányjogi panaszról 60 napon belül kell hogy határozzon. Ennek az egész ügynek, ami miatt ezt a módosítót is benyújtjuk, különös aktualitást ad a NAV-os vizsgálóbizottsági határozati javaslatunk, amit tegnap nyújtottunk be. Mostantól kezdve kizárólag a kormánytöbbség szándékán fog múlni, hogy gyorsan megy-e át vagy egyáltalán átmegy-e ez a kezdeményezésünk.

Úgyhogy mindent összefoglalva azt tudom elmondani, hogy itt most van egy lehetőség arra, hogy hatékonyabbá tegyük az Országgyűlés működését. Szomorúan látjuk, hogy a jelenlegi tervezetben ez most nem biztosított. Amíg 72 órával az üléskezdés előtt be lehet adni zárószavazás előtti módosító javaslatot, illetve lehetőséget biztosítanak kivételes eljárásrendre, ugyanakkor nincsen lehetőség arra, hogy a képviselők véleményszabadsága biztosított legyen, addig a Lehet Más a Politika nem fogja tudni ezt a javaslatot támogatni.