Felszólalás adatai

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Elnök úr, mennyi időm van? (Nagy zaj, közbeszólások.)

ELNÖK: Nincs időkeret.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kedves kormánypárti Képviselőtársaim! Önök egy rossz törvény megalkotására állnak, illetve ülnek készen. Azt szeretném itt a fináléban hangsúlyozni, hogy ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése nem volt megalapozott, nem voltak meg azok a szakmai viták, amelyek egy európai uniós szintű törvény megalkotását jelenthették volna. A törvényjavaslat készítői nem tettek eleget annak a kötelezettségüknek sem, hogy a hatályban lévő jogalkotási törvény szerint és annak szellemében lefolytatták volna azokat a társadalmi-szakmai vitákat, amiket a törvény is kötelezően előír, így aztán ennek az ismeretlen szerzőtől eredő elaborátumnak a szakmai színvonala rendkívül gyenge. Az általános vitában is elmondtam, hogy a szerzője ismeretlen, mint a népdaloké, előterjesztője van Rogán Antal úr személyében, kézbesítője is van Domokos László elnök úr személyében, de olyan szakmai fórumot, olyan szakembert, akivel megbeszélhette volna az érdeklődő képviselő azokat a szakmai részleteket, amire itt nyilván nincs mód, önök nem neveztek meg.

Az előkészítetlenségére sok példát lehetne hozni. Huszonnyolc olyan módosító indítvány született, amit kormánypárti oldalról nyújtottak be, nem beszélve arról, hogy az ellenzéki oldalról az LMP és az MSZP részéről is számos módosító indítvány született.

(17.10)

A Jobbik tudatosan nem nyújtott be ilyet, mert ennek a szakmai színvonala annyira gyenge, hogy nem hiszek abban, nem hiszünk abban, hogy a szakmai gyengeségeit módosító indítványokkal korrigálni lehetett volna. Még a módosító indítványokhoz is hét, azaz hetes kormánypárti kapcsolódó módosító indítvány született, és még most is, a záróvita kapcsán az egységes javaslathoz is érkeztek újabb indítványok. Mindez azt bizonyítja, hogy nem volt ez a törvényjavaslat kellőképpen előkészítve. Pedig lehet jó törvényeket alkotni, kedves képviselőtársaim: nemrég fogadtuk el a világörökségről szóló törvényt, ami szerintem - amennyire én meg tudom ítélni - jó törvény volt, nem utolsósorban azért, mert egy hároméves előkészítő munka előzte meg, szemben ezzel a törvényjavaslattal, ami nem tudni, hogy hol készült, netán valamelyik Fidesz közeli kft. műhelyében, de továbbra is ismeretlen a szerző.

Ennek a törvényjavaslatnak még a preambulumát is megváltoztatták. Az első előterjesztés, ami május elején idekerült hozzánk, még a nemzeti vagyon ellenőrzésének a hatáskörét adresszálta a Számvevőszék számára, aztán kiderült a vitában, meg egyébként is sokan felismerték, köztük Dancsó József képviselőtársam, hogy a nemzeti vagyon ellenőrzését nem lehet számvevőszéki hatáskörbe adni, ezért ezt jobban definiálva az állami meg az önkormányzati vagyont tették az ellenőrizendő területekhez. De most sem jó a feladat, hiszen bekerült egy olyan módosító indítvány, amely az egyházi vagyont is ellenőriztetné az Állami Számvevőszékkel, egészen pontosan az egyházak gazdálkodását, de nyilvánvaló, hogy a gazdálkodási jogosítvány a vagyonra is kiterjed, mert mi mással gazdálkodna egy szervezet, mint a vagyonával. Tehát nincs szinkronban az egységes javaslat a saját preambulumával sem, nem utolsósorban pedig azokkal a magasabb rendű jogszabályokkal, a hatályos alkotmánnyal meg az önök által már elfogadott alaptörvénnyel sem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Konkrétan három kérdést szeretnék itt felvetni, ami illusztrálja, ha úgy tetszik, bizonyítja azt, hogy ez egy igen gyenge színvonalú próbálkozás, és nem állja ki azt a kritikát, amit egy európai szintű megméretés jelenthetne. Az egyik módosító indítványom látszólag egy nyelvhelyességi problémára hívja fel a figyelmet vagy egy logikai slamposságra hívja fel a figyelmet, és ennek a kijavításával is azt szeretném illusztrálni, hogy mennyire nem figyeltek oda vagy mennyire nem értették a törvényjavaslat készítői a feladat megoldását.

Azt mondja az egységes javaslat 1. §-a, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Kérem tisztelettel, az Országgyűlésnek egy, azaz egy pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve van, ez az Állami Számvevőszék. A "legfőbb" értelmetlen, mert legfőbb akkor lehetne, ha lenne még kettő-három vagy valamennyi. Legfőbb ellenőrző szerve nem az Országgyűlésnek van, hanem az államnak, tehát ez egy olyan slamposság, aminek a jelzésével szeretnék utalni arra, hogy mennyi mindenféle hiba és gyengeség jellemzi ezt a törvényjavaslatot.

A másik észrevételem vagy javaslatom talán ennél izgalmasabb, már utaltam rá: az egységes javaslat az egyházak gazdálkodásának a számvevőszéki ellenőrzését is kilátásba helyezi, leszűkítve ugyan a törvényességi ellenőrzésre, de ez nem oldja meg azt a problémát, ami abból fakad, hogy ugye az alkotmány szerint és a magyar tradíciók szerint is az állam és az egyház különváltan működik. Az egy külön kérdés, hogy az állam az egyháznak normatív juttatásokat ad a költségvetésből; hozzáteszem, ezt nem tekintem támogatásnak közgazdasági szempontból, ez hozzájárulás olyan közfeladatoknak az elvégzéséhez, amelyek a társadalom egésze érdekében vannak ellátva: oktatás, múzeumok fenntartása, levéltárak fenntartása és így tovább. Ezek közérdekű feladatok, fontos, értékteremtő feladatok, ezért az állam hozzájárul ahhoz, hogy az egyház ezeket elvégezhesse, de nem jogosítja fel arra az államot és a Számvevőszéket sem mint az Országgyűlés ellenőrző szervét, hogy ezeknek a normatív juttatásoknak a felhasználását ellenőrizhesse.

Egyetlen dolgot ellenőrizhet, és az eddigi gyakorlat alapján nem is tett mást a Számvevőszék: ellenőrzi a kormányoldalon, a Kincstár oldalán azt, hogy a parlament által megszavazott normatív juttatások folyósítása, kiutalása az egyházak számára megtörtént-e. Az, hogy ennek a felhasználása miként történik, nem tekinthető állami feladatnak, számvevőszéki feladatnak. Tehát ez szintén egy olyan gyengesége a javaslatnak, ami alkotmányos szempontból vitatható, vitatandó, és parlamenti eufémizmussal jelezve koherenciazavart jelent; ezt még innen ki kellene venni.

Az a parttalan ellenőrzési hatáskör, amit a törvényjavaslat a Számvevőszék elnöke kezébe ad, példa nélküli, hiszen azt is meg kell említeni, hogy a törvényjavaslat bizonyos szempontból nincs szinkronban az alaptörvénnyel sem. Az alaptörvény nagyobb, szélesebb spektrumot fogalmaz meg azzal, hogy a nemzeti vagyon egészét ellenőrizheti az Állami Számvevőszék; ezt a törvényjavaslat, mint jeleztem, az egységes javaslat leszűkíti az állami és az önkormányzati vagyonra, illetve most kiegészíti az egyházi vagyonnal, ami miatt meg a preambulumával nincs szinkronban. Ez egy parttalan hatáskör, és erre tulajdonképpen az európai számvevőszékek gyakorlatából nem nagyon lehet példát találni.

Végül a harmadik probléma - ami talán a legnagyobb, és a leginkább mutatja, hogy mennyire végiggondolatlan volt ennek az improvizált törvényjavaslatnak a megkomponálása -, az az, hogy a vezetési modelljét is itt a fináléban igyekszik a helyére tenni a törvényjavaslat tevője, amennyiben a Számvevőszék de facto létező alelnökével, aki jelen van a teremben, ugye nem tud mit kezdeni a jövőre vonatkozóan. A Számvevőszék elnökének a hatáskörébe adja az alelnök kinevezését, ami tulajdonképpen rendben is lenne; az más kérdés, hogy az alaptörvény nem beszél, semmit sem mond az alelnökről. A javaslat első számú változatában választott alelnökről van szó, most a fináléban valaki kitalálta, hogy nem jó, mert az alelnök munkáltatói jogait is az elnök kezébe kell adni.

Kérem szépen, van olyan számvevőszék Európában, ahol a főszámvevő jogköre az alelnöknek vagy a helyettesének a kinevezése, például Angliában; csak Angliában, tetszik tudni, olyan szakmai kontroll és társadalmi kontroll van a számvevőszék tevékenysége fölött, ami Magyarországon teljes mértékben hiányzik: két speciális parlamenti bizottság és egy civil kontroll, amelyik megítéli, hogy a szakmai tevékenység milyen színvonalú. A magyar Számvevőszék ugye fog kapni minden évben legalább 7 milliárd forintos támogatást - mert kevesebbet nem kaphat; önök azt javasolják, hogy ha esik, ha fúj, teljesen mindegy, GDP csökkenhet, világválság kitörhet, ne adj' isten!, a Számvevőszék akkor is megkapja legalább azt a költségvetési támogatást, amit a korábbi évben kapott -, de hogy mit ad ezért, arról egy szó nincs. Itt Cséfalvay államtitkár úr emlegette a hozzáadott értéket, a "valeu for money"-t. Hát mi jön ebből a 7 milliárd forintból ki? Mi az a számítható haszon vagy többlethozadék érték, ami ebből kijön?

Kérem, a Számvevőszék elnökének olyan korlátlan hatáskört biztosít ez a törvény, ha önök ezt megszavazzák, ami egészen különleges, szinte a feudális világba viszi vissza ezt a szervezetet: gyakorlatilag semmiféle kontroll nincs. Ha az alelnököt a parlament választja a jövőre vonatkozóan is, akkor az alelnöknek annyi kontroll-lehetősége van - mondom ezt saját tapasztalataimból -, hogy miután az alelnököt a parlament választja, az elnök nem rendelkezik fölötte, munkáltatói jogai nincsenek, tehát adott esetben az alelnök az elnökkel szemben felléphet, szakmai vitákat folytathat és egyéb konfliktusokat is vállalhat. A mostani helyzetben ez nem garantálható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez olyan mértékű korlátlan felhatalmazást jelent az Állami Számvevőszék elnöke számára, hogy ha már a feudális példát említettem, ez a jus primae noctis jogosítványát is ideidézi a gondolataimba, vagy a pallosjogot, mert hiszen mindent megtehet, foglalkoztathat annyi embert, ahányat akar, annyi pénzért, amennyiért akar, olyan gyakorisággal vizsgáltat, amilyen gyakorisággal akar, annyi ellenőrzést végez, amennyit akar, olyan módszereket választ, amilyeneket akar.

(17.20)

Tehát az, hogy mennyit dolgozik, hogyan ellenőriz, mit tesz le az asztalra, mind-mind a Számvevőszék elnökének a hatáskörében van, semmiféle teljesítménykövetelményt számára a törvényjavaslat tevője tulajdonképpen nem hajlandó előírni. Ezért aztán, tisztelt képviselőtársaim, ha önök ezt a törvényjavaslatot elfogadják és megalkotják, akkor én azt mondom, hogy meg fogják önök alkotni az Európai Unió leggyengébb számvevőszéki törvényét.

Lehet, hogy még mindig nem késő elgondolkodni azon, hogy ne szégyenkezzünk egy ilyen törvényjavaslat miatt, vagy ha mégis elfogadják, kérem, ne fordítsák le semmilyen nyelvre, szerencsére a magyar nyelv olyan, hogy kevesen értik (Derültség a Jobbik és az MSZP soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.), ne fordítsák le, majd ott kimagyarázzuk valahogy, hogy mi van benne - nekem lesz rá lehetőségem, mert engem meg szoktak kérdezni, hogy "hogyan megy a számvevőszéki ellenőrzés nálatok". (Taps a Jobbik, szórványos taps az MSZP soraiban.) Tehát maradjon meg ékes magyar nyelven, és akkor azokat a hibákat is csendben egymás között elviseljük, hogy mi ilyen szinten tudunk alkotni, így törvénykeznek önök.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)