Felszólalás adatai

DR. NAGY SÁNDOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök asszony. Lehet, hogy furcsa lesz, tisztelt képviselőtársaim, de van némi vitám Szabó Zoltán képviselőtársammal (Derültség az MSZP soraiban.), ugyanis a kormány figyelemreméltónak tartja Áder János javaslatait.

Annyira mélyenszántó, annyira elemző, annyira színes, gazdag volt a maga módján, hogy érdemes lenne írásban is megismerkedni vele, hiszen számos eleme további elemzést, további vizsgálatot igényel, és nekem első hallásra sem kétséges, hogy be fog kerülni a magyar politikatörténet igen nevezetes dokumentumai közé. Kár lenne hagyni, hogy pusztán az éterben elszállt szavak formájában a gyarló emberi emlékezet őrizze meg. Látnunk kellene ezt írásban, hogy valóban gondolkodhassunk róla.

Megjegyzem, tisztelt képviselőtársaim, nincs új a nap alatt: 1991-ben Wachsler Tamás egy 1991. február 18-ai dátummal kelt önálló képviselői indítványban, amit több mint ötven képviselő írt alá, egy törvénytervezetet nyújtott be, amely a Magyar Köztársaság kormányának tévedhetetlenségéről szólt, rámutatva arra, hogy politikai kérdésekben a Magyar Köztársaság kormányának mindig igaza van, kifejtve továbbá azt is, hogy a kormány és a kormány tagjainak szavában kételkedni tilos.

Nos tehát, tiszta forráshoz nyúltak vissza a mai ülésen a Fidesz-frakció vezetői, ez nem véletlen egyébként, hiszen Áder János a harmadik helyen írta alá ezt a bizonyos képviselői önálló indítványt, tehát jól élhetett még emlékezetében. Ha megnézzük a dolog lényegét, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a különbség mindössze a dolog terjedelmében, a pontok számában található, a koncepció az tizennégy éves - kicsit sokáig kellett érlelni, úgy látszik, hogy még egyszer a Ház színe elé kerüljön.

Ámde úgy gondolom, hogy nem érdemes ennyire egyoldalúan szemlélni ezt a dolgot. Én cserébe, szeretném elmondani, gondolkodom rajta, hogy egy határozati javaslatot nyújtok be én is, és szerzek hozzá támogatókat, amely arra lenne hivatott, hogy megörökítse és méltassa Áder János, Arnóth Sándor és Frajna Imre urak mai felszólalásait, rámutatva, hogy rendkívül alaposak, retorikai fordulatokban bővelkedők, és beszédeik csak Kossuth és Deák Ferenc beszédeivel említhetők egy lapon, hangsúlyozva és nyomatékkal rámutatva, hogy ez az együtt említés természetesen Deák és Kossuth esetében és számára hízelgő. (Derültség.) Másfelől a határozat arra is rámutathatna, hogy nevezett urak megszólalásaikkal olyan szituációt és légkört teremthettek az Országgyűlésben, amely alapján Franz Kafka sírva kérné a receptet, ha valamelyik alapművét újraírhatná.

De egy picit komolyra fordítva: én azt gondolom, hogy a humorérzékkel és az irónia iránti érzékkel rendelkező nézők és hallgatók is elgondolkodhatnak azon, hogy a Fidesz vezetői, képviselői és szakértői a kormány száz lépés programjához annyit tudtak elmondani, amit ma elmondtak. Azt gondolom, nem kell hozzá kommentár: világos, hogy nincs hozzá igazi érvük, nincs hozzá igazi szempontjuk. Ha már egyszer a lépésekről nem tudnak mit mondani, akkor átlépik ezeket a lépéseket, de ezek a lépések félrelépések, uraim.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)