Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/9233. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/9233/9. számon megkapták.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen 17 ajánlási pontot tartalmaz. Ezek közül a 10. ajánlási pontot az első helyen kijelölt bizottság házszabályellenesnek minősítette, így erre nem nyílik meg a részletes vita.

Az összefüggésekre is figyelemmel indítványozom, hogy a módosító javaslatokat egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Így megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-17. pontjaira, az előbb említett okok miatt a 10. pont kivételével. Elsőként megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. A 2. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amelyet - mit ad Isten - Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal jegyzünk, és egy nagyon fontos dologra világít rá, vagy egy fontos kezdeményezést gondolunk tovább. Ugyanis eleve az alap-kiindulópont, amelyet Répássy államtitkár úr az alkotmányügyi bizottság ülésén is megerősített - vagy megmagyarázta ennek a beterjesztését, amit mi egyébként nagyon is támogatni tudunk -, hogy a bírósági végrehajtók esetében jogi végzettséget írna elő a kormányzat. Ez egy elképesztően fontos, és tulajdonképpen érthetetlen, hogy eddig - nem azt mondom, hogy nem betartott, mert a szabályozás volt rossz - egy rossz szabályozási gyakorlattal működő eljárás volt.

Államtitkár úr talán azt is megemlítette, hogy a végrehajtók 20-30 százaléka, aki jelen pillanatban jogi végzettséggel rendelkezik. Hozzáteszem, hogy az aktualitása annál is erősebb a témának, mert az utóbbi időben egyrészt tömegessé váltak a végrehajtókkal kapcsolatban a kifogások és a társadalmi megbotránkozások és sok esetben a bizalomvesztés. Természetesen ez nem minden végrehajtóra vonatkozik, vannak, akik tisztességgel végzik a munkájukat, de sajnos az a társadalmi gyakorlat, és a visszajelzések, amelyek az állampolgárok részéről jöttek, azt támasztják alá, hogy sok esetben bizony a bírósági végrehajtók - legfőképpen az önálló bírósági végrehajtók - néhol túllépték azokat a kereteket, amelyek számukra meg lennének szabva, és bizonyos esetekben ebből kamarai eljárások is vannak. Ez a jobbik eset, ha a kamara fellép, de minden esetben nyilván ez nem történik meg. Ezért szükséges lenne - és ebben egyet tudunk érteni a kormányzattal -, hogy legalább jogi végzettséghez kössük a végrehajtói minőséget. Hozzátéve, hogy egyébként - ezt most már halkan jegyzem meg - lehet, hogy egy szakvizsgát is elő lehetne írni, lévén, hogy komoly vagyonokról és komoly vagyontárgyakról döntenek a végrehajtók, és tulajdonképpen az államnak egyfajta törvényességi kontrollját is meg kellene jeleníteniük.

Ez a kormányzat javaslata alapján 2013. január 1-jét követően kiírt pályázatok esetében, felmenő rendszerben lenne bevezetve. Ami viszont a félelmünk ezzel kapcsolatban, hogy amíg úgymond ez látható változást okoz a végrehajtói karban, tehát amíg felmenő rendszerben "kihalásos" alapon az újak, akiket már kötelező jogi végzettséggel vesznek fel, tömegessé nem válnak, és meghatározóvá nem válik ez a végzettség, addig akár évtizedek eltelhetnek.

Úgy gondoljuk, hogy ezt nem szabadna megvárni a magyar társadalomban eluralkodott közhangulat miatt, és pont emiatt arra teszünk javaslatot a 2. ajánlási pontban, hogy egyrészt megtartva a kormányzat javaslatát, kiegészítve azzal, hogy egy nyolcéves moratórium után ezt mi 2021. január 2. napjában határozzuk meg. Ez sem holnap lesz, azért ez érzékelhető, viszont eddig az időpontig szeretnénk, ha minden jelenleg dolgozó végrehajtó is megszerezné a jogi végzettséget. Egy jogi végzettséget 5 év alatt meg lehet szerezni, tehát a 8 év elegendő idő ahhoz, hogy ezt ők megtehessék, és adott esetben a tanulmányukat lefolytathassák.

Úgy gondoljuk - még egyszer hangsúlyozni szeretném -, hogy ez nem a végrehajtók elleni intézkedés, nem kiszúrni szeretnénk velük, viszont az emberek és a társadalom részéről jelentkező súlyos és nagyon erőteljes elvárás, hogy azok, akik akár több tízmillió vagy több százmillió forintos vagyonokról döntenek vagy ennek a végrehajtását intézik, legalábbis jogi végzettséggel rendelkezzenek, és ezt legalábbis egy 8 éves időintervallumon belül vezessük be. Úgy gondoljuk, ez lenne az emberek érdeke, és a kormánynak kötelessége, hogy az emberek érdekeit képviselje, és a közjót szolgálja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót előterjesztőként Répássy Róbert államtitkár úrnak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, és köszönöm Staudt Gábornak, hogy ezzel a témával foglalkozott, mert így lehetővé teszi számomra, hogy erről az ugyan csak egyetlenegy mondatos, ám megítélésünk szerint is nagy horderejű módosításról beszélhessek. Hiszen arról van szó, hogy az 1994 óta létező önálló bírósági végrehajtói kar - pontosabban: már korábban is létezett, de 1994-től a végrehajtási törvénnyel megerősített önálló bírósági végrehajtói kar - képesítési előírásait megváltoztatjuk, és az eddigi felsőfokú végzettséget és végrehajtói szakvizsgát - mert ahogy Staudt Gábor mondta, együtt érvényes a két feltétel, tehát felsőfokú végzettség és végrehajtói szakvizsga szükséges, hogy valaki végrehajtónak kinevezhető legyen - úgy változtatjuk, hogy jogi képesítés és végrehajtói szakvizsga vagy jogi szakvizsga.

(18.00)

Tehát tulajdonképpen a végrehajtói szakvizsga és a jogi szakvizsga itt egyenértékű képesítési feltétel. Egyébként a jogi szakvizsga eddig is szerepelt mint a végrehajtói szakvizsgával egyenértékű, tehát az a jogász, aki már eddig is végrehajtó volt, ha jogi szakvizsgával rendelkezett, az a végrehajtói szakvizsgát is kiválthatta.

De ez a módosítás, hogy miért felmenő rendszerben 2013. január 1-jétől vezetjük be, higgye el, képviselő úr, nekünk is fejtörést okozott, hogy hogyan lehet átállítani a végrehajtói kart a jogi hivatásrend egyik oszlopos részévé. Úgy lehet csak átállítani, ha a végrehajtási tevékenység közben - tehát az az állami, vagy ha úgy tetszik, társadalmi érdek, ami a végrehajtói tevékenység szakmai és etikai színvonalának megőrzését írja elő számunkra - a jogi végzettség megszerzése nem terheli le a végrehajtókat olyan módon, hogy ne tudnák elvégezni a munkájukat. Nagyon egyszerűen szólva, ha magas színvonalú és etikailag is kifogástalan munkát várunk el a jelenlegi bírósági végrehajtóktól, akkor nehéz emellett egy új egyetem elvégzését elvárni tőlük. Hiszen felsőfokú végzettséggel mindegyik rendelkezik, tehát szögezzük le, hogy nem középfokú végzettségűek a végrehajtók, hanem felsőfokú végzettségűek, de az, hogy egy 5 éves jogi egyetemet elvégezzenek, nagyon komoly leterheltséget jelent munka mellett. Tehát részben méltánytalan lenne, részben pedig - ami ennél sokkal fontosabb - a végrehajtói munkát terhelnénk, a végrehajtói munka színvonalát kockáztatnánk azzal, ha rájuk kényszerítenénk a jogi végzettséget.

Felmerült ez a változat, tehát nem vitatom, hogy az önök javaslata megfontolásra érdemes javaslat, de nemcsak azért, mert önök módosító javaslatot nyújtottak be, hanem ez már korábban is felmerült, de ilyen megfontolásból, tehát még egyszer, a jelenlegi végrehajtók munkája szakmai színvonalának biztosítása céljából nem érdemes rájuk kényszeríteni jogi végzettséget.

Hozzáteszem, hogy viszonylag idős végrehajtói karral rendelkezünk, tehát jelentős az 50 év felettiek száma, tehát nem sok értelme lenne őket még egy hosszú... Mert ha 5 éves a jogi egyetem, akkor csak 7-8 év türelmi idővel tudnánk megvalósítani ezt, de olyan idős végrehajtók is dolgoznak, akiknek már nem lenne sok hasznuk, és főleg inkább az államnak nem lenne abból haszna, ha őket is jogászokká képeznénk ki. Összefoglalva, minden érv az ellen szól, hogy a jelenlegi végrehajtókra, tehát a hivatalban lévő végrehajtókra is kiterjesszük a jogi végzettséget.

Csak egy érdekesség, hogy a végrehajtói kamara egyetért ugyan azzal, hogy jogi képesítéshez kötjük a végrehajtói tevékenységet, de ennek a bevezetésére, a felmenő rendszerben való bevezetésére öt év türelmi időt kért, azaz azt szeretné, ha 2018. január 1-jétől vezetnénk be. Tehát nem is öt, hanem hat év türelmi időt kért arra, hogy bevezessük. Azért ez nagyon sok. Azt gondolom, hogy az új végrehajtók esetén semmi nem indokolja, hiszen van utánpótlás, jogászutánpótlás is van. Nemcsak a végrehajtók számát említettem a bizottságban, hanem a végrehajtójelöltek számát is, hogy körülbelül az egynegyedük jogász, a végrehajtójelöltek között is van jogász, tehát az üres álláshelyeket egyébként képzett végrehajtójelöltekkel vagy végrehajtó-helyettesekkel is be lehet tölteni.

Arról nem is beszélve, hogy a jogászi szakmánk átjárhatóságát itt is biztosítani kell, hiszen ha egy ügyvédből lehet bíró, vagy bíróból lehet ügyvéd, vagy ügyészből lehet bíró vagy más szakmabeli, akkor semmi akadálya annak, hogy a jogi hivatás újabb rendjét is megnyissuk a jogászok számára, de nyilván olyan ütemben, olyan lépésekben, ahogyan a jelenlegi végrehajtók hivatali ideje lejár.

Staudt képviselő úr, arra kérem, hogy fontolják meg a javaslatukat. Nem mondom, hogy vonják vissza, de az általam elmondottakat akceptálják, hiszen a jogi egyetem egy hosszú tanulmányi idejű egyetem. Ezt természetesen nem lehet valamifajta felsőfokú egyetem után egy két- vagy hároméves képzéssel megszerezni, tehát nem tudják egy másoddiplomaként megszerezni, csak úgy, ha elvégeztetnénk a teljes jogi egyetemet, ez azonban, azt kell mondjam, értelmetlen. Muszáj türelemmel és megértéssel lennünk.

Nem is lehetne alkotmányossági okokból azonnal bevezetni, hiszen ők kinevezett végrehajtók, akikre nézve a képesítési feltételeket egyik pillanatról a másik pillanatra nem lehet megváltoztatni, tehát mindenképpen türelmi időt kellene előírni, de ez a türelmi idő olyan hosszú lenne, hogy értelmét veszítené a hivatalban lévő végrehajtókra a jogi végzettség bevezetése.

Még egy gondolat, ha már ennél a témánál járunk. Kevés szó esik törvényhozási szinten a végrehajtói szakma és a végrehajtói tevékenység pozitív oldaláról, hiszen mostanában a végrehajtókkal szembeni kritikák és az ezekkel kapcsolatos kifogások és érzelmek öntik el a médiát, amelynek számos emberi tragédia az oka. De szögezzük le, hogy a bírósági végrehajtók, mint ahogyan minden más, a jogérvényesítést, a jogállamot betartatni akaró állami hivatalnokok szükségesek egy jogállamban. Tehát a bírósági végrehajtó szükséges eszköz az állam kezében, a bírósági végrehajtás pedig nagyon fontos eszköze a jogállamnak, hiszen végső soron a bíróságok döntései veszítik értelmüket, ha nincs bírósági végrehajtás.

Amit a kormány követ ebben a tekintetben, az az, hogy a bírósági végrehajtói kar és a bírósági végrehajtói tevékenység szakmai és etikai színvonalát emelje, így mindent megteszünk azért, hogy a szakmai és etikai színvonal emelkedjen. Erősítjük a törvényességi ellenőrzést, erősítjük a szakmai ellenőrzést, és ahogyan az önök előtt fekvő javaslatban van, a szakmai színvonalat is igyekszünk erősíteni. De úgy gondolom, hogy a végrehajtókkal szembeni hisztéria nem szerencsés. A végrehajtói tevékenység mindig is az állami tevékenység része lesz, az igazságszolgáltatás végrehajtók nélkül nem működik, ezért a végrehajtói kar nevében is kérem a megértésüket az országgyűlési képviselőknek.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Kettőperces reagálásra következik Staudt Gábor, a Jobbik képviselője.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Az államtitkár úrnak is köszönöm, hogy ilyen részletesen kifejtette a szabályozás háttérmenetét vagy a háttérvívódását. Ez valóban meglepő, mert ez talán az alkotmányügyi bizottság előtt nem hangzott el, hogy a végrehajtói kamara javaslata az lett volna, hogy még a felmenő rendszert is később vezessük be. Ez arra engedne következtetni, mintha azok, akik már utódként ki vannak jelölve, vagy elképzelték, hogy továbbvihetik esetleg a praxist - ha szabad így fogalmaznom -, és jogi végzettséggel nem rendelkeznek, vagy meg tudják tenni jobb esetben a jogi végzettség megszerzését, vagy rosszabb esetben addig kinevezhetőek legyenek.

Summa summarum, én megértem ezt, és köszönöm, hogy elmondta, viszont mindenképpen oda kellene figyelni a bírósági végrehajtásra, hiszen ez is egy olyan szakma - sok ilyen van természetesen, de ez kiemelten ilyen -, amelynél egy-két nem megfelelően vagy nem lelkiismeretesen dolgozó egyén tönkre tudja tenni az egész kar hírnevét. Nem vagyok benne biztos, lehet, hogy így van és én nem látom, de a társadalmi visszajelzések alapján azt tapasztaljuk, hogy még nem kellően hatékonyan tudja a kamara vagy az egyéb állami szervek kiszűrni azokat az egyéneket, akik adott esetben nem oda valóak. Lehet, hogy kevesen vannak, csak róluk hallunk sokat.

(18.10)

Lehet, hogy ennek a feltételrendszerét erősíteni kellene, vagy esetleg erre javaslatokat, hogyha a minisztérium vagy a kormány részéről kapunk, akkor azt nagy örömmel fogadnánk, és az ez irányú társadalmi bizalom visszaépítését mi is támogatni tudnánk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Rendes felszólalásra megadom a szót Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól számolom, ez a negyedik igazságügyi tárgyú törvénymódosítás alig több mint egy év alatt, úgyhogy azt gondolom, nyugodtan lehet azt mondani az igazságügy átalakítására, hogy ez egy feszített átalakítás, és nagyon sokszor kell hozzányúlni olyan kérdésekhez is akár, amelyekkel már korábban is foglalkoztak. De nem fogok erről általában beszélni, hiszen ez a részletes vita, és itt a módosító indítványok mellett kell érvelni, ezért a 9. ponton benyújtott, szocialisták által benyújtott módosító indítványt szeretném megindokolni.

Ez a módosító indítvány kivenné a tervezetből a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény módosítását, ahol gyakorlatilag egy látszólag technikai módosítási szándékkal élt a kormány. Csak hogy világos legyen, tehát a kormány ebben a csomagban módosítani kívánja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt, mi ezt szeretnénk kivenni, jelesül, hogy ez a szabályozás ne kerüljön ide.

A kormány a beterjesztésben a médiahatóság döntései elleni jogorvoslatról rendelkezik. Nem olyan régen volt már egy ilyen szándéka a kormányoldalnak, ahol is azt javasolták, hogy a médiahatóság döntéseivel szemben a Kúriához lehessen jogorvoslattal fordulni. Hát ez elég furcsa, tisztelt képviselőtársaim, aki ismeri a jogorvoslati hierarchia rendszerét, az igencsak elcsodálkozik azon, hogy amikor egy hatóság hoz egy hatósági határozatot, akkor utána jogorvoslattal a legfelsőbb fórumhoz lehessen fordulni.

Valószínűleg erre rájöhetett a kormányoldal is, hiszen végül is ezt nem fogadták el, így aztán most újra nekifutnak ennek a szabályozásnak, és most azt próbálják meg beépíteni a törvénybe, hogy a hatósági határozat ellen közigazgatási és munkaügyi bíróság, majd az ezzel szembeni jogorvoslatot - megkerülve az ítélőtáblát - egyenesen a Kúriához lehessen címezni és benyújtani.

Ezért azt gondolom, hogy talán nem egészen a realitásoktól elrugaszkodott annak a feltételezése, hogy az ítélőtáblán a Szalai Annamária által vezetett hatóság eddig még konkrétan a Klubrádióval szemben nem tudott nyerni. Az általános vitában itt be is mutatta képviselőtársunk azt a hosszadalmas eljárást és több ügyet, amelyben végül is bírósági döntés született.

Államtitkár úr azt mondta, hogy ennek a két dolognak nincs köze egymáshoz. De hát akkor minek? Valami értelmes érvelést mégiscsak kellene mondani, hogy miért kerülnek ki egy bírósági szintet, miért nem az ítélőtáblához kerül mondjuk, ez a hatóság, és miért közvetlenül a Kúriához kerül.

Nem tudunk másra gondolni, mint hogy ebben a feszített átalakításban minden olyan jogi lehetőséget kidolgozzanak, kimunkáljanak és utána keresztülhajtsák a kétharmados többségen az Országgyűlésben, ami az önök köreit politikai értelemben zavarja.

Nem ez a tárgya most ennek a parlamenti tárgyalásnak, nem tárgya most a részletes vitának, hogy én a Klubrádióról beszéljek részletesen, de azt gondolom, hogy elég jól látszik a direkt politikai szándék, legalábbis szakmai indok nincs. Úgyhogy, ha államtitkár úr úgy gondolja, hogy mégis van, akkor azt szívesen meghallgatjuk. Mi mindenesetre ezért döntöttünk úgy, hogy benyújtjuk ezt a módosító javaslatot, hogy legyen mód és idő sokkal tisztább és világosabb viszonyokat teremteni, egy normális és a jog szabályai szerinti megfelelő és elvárható jogorvoslati fórumrendszerbe illesztve, és megszüntetve azokat az aggodalmakat vagy magyarázatot adva arra, amelyek itt politikai előfeltételezéssel élnek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Gőgös Zoltán tapsol.)

ELNÖK: Kettőperces reagálásra következik Répássy Róbert államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Ezt a vitát már képviselőtársával, Bárándy Gergellyel lefolytattuk az általános vita során, és én jeleztem, hogy nem pontosan olvasta az idevonatkozó törvénytervezetet, ugyanis a Kúria mint a rendkívüli jogorvoslati fórum szerepel, tehát nem rendes jogorvoslat, hanem rendkívüli, azaz felülvizsgálati fórum. Bocsássa meg, de ezt máshova nem tudjuk telepíteni, csak a Kúriához tudjuk a felülvizsgálati fórumot telepíteni - egyrészt.

Másrészt a közigazgatási bíróság és a munkaügyi bíróság mint különbíróság létrejöttével azt a problémát kellett orvosolnunk vagy azt kellett megoldanunk, hogy egy városi bírósági szinten működő, tehát helyi bírósági szinten működő munkaügyi bíróságot kellett egy megyei szinten működő bírósággal összeilleszteni. Ezért alakult a fórumrendszer, a közigazgatási és munkaügyi ügyszak tekintetében ezért javasoljuk úgy, hogy a törvényjavaslat szerinti fórumok alakuljanak ki, ugyanis vagy a közigazgatási bírákat kellett volna helyi szintre hoznunk, tehát oda kellett volna irányítani az egyébként már magasabb karrierlépcsőn álló bírákat, vagy pedig a munkaügyi bírákat kellett volna kissé felértékelnünk azzal, hogy a törvényszéki szintre kerülnek. Ezért egy ilyen vegyes megoldás született, de még egyszer mondom, ennek semmi köze egyébként az ítélőtábla vagy a Kúria illetékességéhez és hatásköréhez, mert a Kúria csak mint felülvizsgálati fórum jön szóba.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Kérdezem államtitkár urat, hogy az előző gyakorlatilag a zárszóreagálásnak is megfelelt. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Így a benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/9244. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/9244/24. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás 28 ajánláspontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Így megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-28. pontjaira. Megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, MSZP.

Felszólalások:   265-278   279-289   289-296      Ülésnap adatai