Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Ezek mindegyikét támogatja az előterjesztő.

Arra figyelemmel, hogy a T/6957/20. számú ajánlás 1., 2., 27., 40., 41. és 43. pontjának a 75. § (1) bekezdését módosító része, valamint 45. pontja minősített többséget tartalmazó rendelkezéseket módosít, ezért a támogatott indítványokról két részletben döntünk.

(15.10)

Kérdezem önöket, elfogadják-e az előterjesztő minősített többséget igénylő módosító javaslatait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 269 igen szavazattal, 40 nem szavazat ellenében, 25 tartózkodás mellett a minősített többséget igénylő módosító javaslatokat elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő módosító javaslatokról döntünk a T/6957/20. számú ajánlás további pontjai alapján. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 272 igen szavazattal, 40 nem szavazat ellenében, 24 tartózkodás mellett a módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Az egységes javaslat 83. §-a tartalmazza a sarkalatossági záradékot. Az ebben felsorolt törvényjavaslati rendelkezések elfogadásához minősített többségű határozathozatal szükséges. Az Országgyűlés iménti határozathozatalával új 84. §-t fogadott el, amely a 79. § (1) bekezdését a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősítette. Az előterjesztő tájékoztatása alapján az egységes javaslat 72. §-ában a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása szerepel, amelynek elfogadása szintén minősített többséget igényel. Mindezekre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést elfogadja-e a T/6957. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét az egységes javaslat szövege szerint, az imént ismertetettek alapján.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 54 nem szavazat ellenében, 28 tartózkodás mellett a törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést elfogadja-e a T/6957. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 55 nem szavazat ellenében, 27 tartózkodás mellett a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A jegyzők befejezték a név szerinti szavazás összesítését.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés a médiaszolgáltatásokkal és sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló visszaküldött törvény minősített többséget igénylő részeit 258 igen szavazattal, 93 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/6590. számon, az egységes javaslatot pedig T/6590/59. számon kapták kézhez. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, záróvitára is sor kerül. Az alkotmányügyi bizottság benyújtotta az ezekről elkészített ajánlásait, amelyek T/6590/61. és 66. számon a hálózaton elérhetők.

Kezdeményezem, hogy a módosító javaslatokat összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Így megnyitom a záróvitát a benyújtott indítványokra, amelyeket az ajánlás 1-21. pontjai, valamint a második ajánlás 1-11. pontjai tartalmaznak.

Megadom a szót elsőként Lukács Zoltánnak, az MSZP képviselőjének.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közigazgatásról, az államigazgatásról és az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló különböző jogszabályok kapcsán sokat vitatkoztunk itt a Házban, most éppen a járásokról szóló törvény fekszik előttünk. Ez a járásokról szóló törvény részleteiben akár még elfogadható is lenne, a probléma az, hogy olyan fontos kérdésekre nem ad választ, és olyan fontos kérdésekben nem tükrözi éppen az érintettek véleményét, ami miatt számunkra ez elfogadhatatlan.

Továbbra sem látjuk egészen pontosan, hogy a járások helyileg milyen módon lesznek kialakítva, mely járásokhoz mely települések hogyan fognak kapcsolódni. Ezzel az a baj, hogy azt halljuk a települések vezetőitől és vezető testületeitől, hogy nincs velük egyeztetve az, hogy ők mely járáshoz hogyan fognak kapcsolódni, sőt, vannak olyan kistérségek és vannak olyan térségek, ahol egyébként az önkormányzati képviselő-testületek határozatban kérték azt, hogy mely járáshoz tartozzanak, illetve hogy szeretnének egy járáshoz tartozni. Ehhez képest nemhogy nem hallgatták meg őket, még csak választ sem kaptak erre. Ilyen például a dorogi kistérség, ahol a mai napig azt állítják, hogy nem lettek meghallgatva, és továbbra sem tudják, hogy járásilag az ő kérésük figyelembe lesz-e véve.

A mostani törvényen, illetve törvénymódosításon azonban más is látszik. Az is látszik, amit mi régebben is mondtunk a vitában, hogy ez tulajdonképpen a fideszes politikusok politikai pozicionálásáról szól. Arról szól, hogy ha adott fideszes politikusok esetleg itt a Házban nem tudnak ülőhelyhez jutni, azoknak a jövőjét milyen módon próbálják önök politikailag megoldani. Ezt bizonyítja az a része ennek a törvényjavaslatnak, ami szerint az ötéves szakmai gyakorlatot most már nem csak az igazgatásban eltöltött szakmai évekre vonatkoztatják, hanem az ötéves szakmai gyakorlatba beleszámíthat a polgármesteri, illetve az országgyűlési képviselői megbízatás. Ez nyilván arról szól, hogy azok a képviselőik, akik nyilvánvalóan nem fognak itt a Házban helyet kapni, valamilyen módon elhelyezhetők legyen a közigazgatás eme részeiben, vagyis fideszes országgyűlési képviselőkből akarnak önök hivatalvezetőt faragni a járásoknál. Ehhez az kell, hogy mivel nyilván többségüknek nincs ilyen típusú gyakorlata, ezért aztán betudják nekik közigazgatási gyakorlatnak ezeket az éveket, amiket itt töltöttek az Országgyűlésben. Nem biztos, hogy ez jó irány.

Viszont kell valaki, aki értsen ott a hivatalvezetéshez is, ezért érdekes, hogy viszont a hivatalvezető-helyettesnek nagyon komoly feltételeknek kell megfelelni. A hivatalvezető-helyettesnek felsőfokú igazgatásszervezői vagy jogász- vagy közgazdászdiplomát írnak elő, míg a hivatalvezetőnek nem írnak elő szakirányú diplomát, neki tulajdonképpen bármilyen felsőfokú végzettsége lehet, legfőképpen az a kérdés, hogy mennyire párthűséges, mondjuk, a Fideszhez.

Azt gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, ezzel azt bizonyítják be, hogy a járásoknak sincs semmi más létjogosultsága, illetve semmi más céljuk nem volt ezzel, mint az, hogy elhelyezzék a barátaikat a járási hivatalok vezetőiként, és megnyugtatgassák azokat a fideszes képviselőket, akiknek már nem fog jutni hely, nem tudnak elindulni egyéni körzetben. Láthatóan nagy az idegesség ezekben a körökben, nagyon-nagyon sok hír jön, hogy nagyon komoly problémák vannak ez ügyben. Hát nyilván az a céljuk, hogy ezeket az embereket azzal nyugtatgassák, hogy majd járási hivatalvezetők lesznek. Szeretném mondani, hogy nem lesznek járási hivatalvezetők, ugyanis önök el fogják bukni a választásokat, meg fognak bukni, ebből adódóan nem fognak tudni járási hivatalvezetőket kinevezni. (Derültség, közbeszólások a kormánypártok padsoraiban.) Nevessenek nyugodtan, majd lefagy az arcukról a mosoly! (Taps az MSZP soraiban.)

Sőt, még rosszabb hírem van. Nemhogy meg fognak bukni, hanem már megbuktak, csak még nem volt választás. Jól láthatják, hogy elvesztették a választóik több mint kétharmadát, és ez a folyamat szépen folytatódik, úgyhogy nagyon értem én azt, hogy próbálnak a barátaiknak itt helyeket biztosítani a járási hivatal élén, járási hivatalvezetőként, csak az a probléma, hogy erre nem lesz lehetőségük. Jobb lett volna, ha járási hivatalvezetőknek inkább szakembereket próbálnak kinevezni, ha már csináltak járásokat, és nem pedig politikai visszavonulási pályának használnák ezeket a járási hivatalokat. Mondom még egyszer, teljesen fölösleges, mert egyébként különös lehetőségük arra nem lesz, hogy ezeket kinevezzék.

Köszönöm szépen, természetesen ezt így nem tudjuk támogatni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Arra biztatom kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ne csak velem osszák meg - én hallom - a válaszokat, mert vitaképesek ebben. Öt perc rendelkezésre áll, egyelőre még nem jelentkeztek.

Megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének.

(15.20)

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt időszakban a járások kialakításával kapcsolatban többször megfogalmaztuk a véleményünket, viszont itt a záróvitánál szeretnék arra szorítkozni, ami most derült ki, vagy ami most csúcsosodott ki. Hiszen elmondtuk azt is, hogy az az einstand, amivel az önkormányzatok vagyonát el kívánják venni olyan módon, hogy tulajdonképpen beleszólásuk sincs, vagy egy felülvizsgálat vagy bármiféle bírói döntés bevárása nélkül meg fogják határozni, hogy mi az, amit visz az állam, ez már egy lefutott vita. Viszont az nem volt eddig lefutott vita, hogy a járások élére, ahogy önök fogalmaztak, politikusok vagy szakemberek kerülnek. Ez egy vita volt a Fidesz-KDNP-n belül is. Önök is vitákat folytattak le, nemritkán a közvéleményt is bevonva ebbe, amit én azért nem értettem tökéletesen, mert az elmúlt húsz év bűne, hogy odáig eljutottunk, hogy ez kérdés lehet, hogy politikus vagy szakember.

Ez a kettő azért valahogy a közéletben kettévált, és az embereknek a politikáról és a politikusokról nem a szakmai hozzáértés jut eszükbe, hanem a párthű, csinovnyik hozzáállás az ország ügyeihez. De ez az elmúlt húsz év gyakorlata.

Viszont úgy tűnik, hogy a 6. javaslatban az előterjesztő úgy gondolta, hogy egészen egyértelművé teszi azt, amit egyébként Szabó Erika államtitkár asszony sem vitatott az alkotmányügyi bizottság ülésén. Ott egy az egyben elhangzott, hogy a járások élére politikusok kellenek, merthogy a járások vezetése politikai feladat, az egy olyan feladat, ahová az állam politikai lábának le kell érnie, és bizony harcedzett, nemegyszer országgyűlési képviselői vagy polgármesteri háttérrel vagy múlttal rendelkező személyek kellenek.

Az, hogy ezt ennyire nyíltan kimondják, az azért is érthetetlen és részben fájó, mert még nem is akarják leplezni a valódi célt, azt, ami egyébként itt előttem is elhangzott, hogy azoknak az országgyűlési képviselőiknek szeretnének, egyébként akár aktív országgyűlési képviselőiknek kedvezni, hiszen itt nemcsak a 2014-től kezdődő ciklusról beszélünk, hanem arról, hogy ha elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot, akkor akár holnap ki lehet nevezni országgyűlési képviselőket a járási hivatalok élére. Ráadásul úgy, hogy valóban a helyetteseknél komoly szakmai háttértapasztalatot, végzettséget várunk el, az ő esetükben - és ez valóban abszurd - ötéves közigazgatási gyakorlatnak elismerve a polgármesteri vagy az országgyűlési képviselői tisztség betöltését.

Ez az öt év is elég vicces, mert akkor miért nem négy év, egy ciklus, vagy kettő, nyolc év. Itt valószínűleg arra játszanak, hogy aki az előző ciklusban már bent volt, és most is bent van, annál értelemszerűen már ez az öt év megvan. Ráadásul ez azért még pluszban fájó, mert azt kell látnunk, hogy az országgyűlési képviselőség önmagában semmiféle mély szakmai gyakorlatot nem igényel azoktól a képviselőtársainktól, akik sajnos nem jeleskednek megfelelő aktivitással a bizottsági és a parlamenti munkában. Természetesen vannak kivételek, de nagyon sokan nagyon jól - az elmúlt húsz évben is egyébként - végiglébecoltak négy évet, nyolc évet vagy akár több ciklust is anélkül, hogy értékelhető dolgokat letettek volna az asztalra.

Érthetetlen tehát ez a hozzáállás. Úgy gondoljuk, hogy a járások élén és a járások szintjén nem politikára van szükség, az államigazgatás, közigazgatás helyi szintjén megfelelően képzett szakemberek által, a parlament által meghozott törvényeket kell végrehajtani, végrehajtatni. Nem tudom elképzelni, és várom továbbra is államtitkár asszony válaszát arra, hogy mi az a feladatkör, amiben politikai feladatokat kell ellátni, mi az a feladatkör, ahol nem a parlament által elfogadott törvényeket kell betartatni, hanem politikát kell gyakorolni. Akkor kérem, ne csak annyit mondjanak el, hogy itt politikusokra van szükség, hanem azt is, hogy mi az a tevékenység, amit itt végre szeretnének hajtani ezekkel a politikusokkal. Az pedig egyébként megint csak egy kicsit perverz dolog, hogy önök hangoztatták, hogy a politikusi álláshalmozást megszüntetik, és pont ebben a javaslatban újra kinyitják a kapukat, és újra megengedik azt, hogy aktív országgyűlési képviselők újabb pozíciókat betölthessenek, most éppen a járások élén.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Szilágyi Péternek, az LMP képviselőjének.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A törvényjavaslat általános és részletes vitájánál több vitát is le tudtunk folytatni, és örömmel láttuk azt, hogy a törvényjavaslat azon a ponton bizonyos mértékben a józan ész irányába módosul, hogy önök nem kívánják az állam által einstandolni az önkormányzati vagyont, csupán használati jogot kívánnak az önkormányzatoktól átvenni.

Eddig rendben is volna, ugyanakkor számos javaslatot is tettünk a parlament elé, amit mindenféle indokolás nélkül lesöpörtek. Az egyik ilyen javaslatunk az volt, hogy a törvény garantálja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyét. Tudja, államtitkár asszony, nagyon sok kistelepülésen félnek az emberek attól, hogy hogyan fogják tudni intézni az ügyeiket, és megnyugtató választ még nem kaptak.

Van egy másik pont, ami a járási központokkal kapcsolatos, itt is volt egy javaslatunk, hogy az egyeztetési folyamatokba vegyék bele ne csupán a polgármestereket, a sokszor csupán fideszes polgármestereket, hanem a képviselő-testületeket, az egyszerű lakosokat is. Ezekre sem kaptunk érdemi választ, hogy miért történt így.

Az általános vitában elhangzott az, hogy a megkeresett települések 92 százaléka egyetértett a járási központok kijelölésével. Ez nagyon szép és jó, csak én körülbelül 20-25 településnél kérdeztem meg, hogy náluk volt-e ilyen egyeztetés, és senki nem tudott erről. Ezek kisebb települések voltak, ahol nem fideszes volt a polgármester.

Ugyanakkor látjuk, hogy nagyon fontosnak tartják ezt a törvényjavaslatot, hiszen még zárószavazás előtti módosítónak is érdemesnek tartják azt, hogy a szerencsejáték-szervezés, illetve a szervezett bűnözés elleni fellépést lehetővé tevő törvényeket is módosítsák, és az olyan fajsúlyos kérdéseket, mint a pénznyerő automaták szabályozását is ebbe a törvénybe beemeljék.

De amit már a többi ellenzéki képviselőtársam is elmondott, talán a legfontosabb ezen módosító javaslatok közül az, hogy önök a kétciklusos képviselőiknek egy olyan menekülő pályát kívánnak adni, ami a járási hivatalok élére vezet. Azt szeretném megkérdezni, hogy azokkal a képviselőikkel mi lesz, akik csak egy cikluson keresztül voltak képviselők, őket mivel fogják kifizetni. Merthogy ki kell majd önöket fizetni, az teljesen biztos, hiszen az az út, amin most haladnak, mindenképpen - 2014-ben legkésőbb - bukáshoz fog vezetni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom, és megkérdezem Szabó Erika államtitkár asszonyt, hogy kíván-e válaszolni. (Dr. Szabó Erika bólint.) Igen, megadom a szót államtitkár asszonynak.

DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagy horderejű változtatásra készülünk a területi közigazgatás átalakításában, és azokra a kérdésekre, amelyek most felmerültek a záróvitában, a törvényjavaslat vitája során már mindre válaszoltunk. Úgyhogy lehet, hogy nem kellő felkészültséggel rendelkeznek a most hozzászóló képviselők.

De ismétlésképpen egy-két fontos dolog. A járások székhelyéről, illetékességi területéről kormányrendelet fog rendelkezni. Ez egy államigazgatási területi egység, nem közigazgatási, és az egyeztetések minden megyében a kormánymegbízottak részvételével megtörténtek.

Az, hogy milyen státusa legyen a járási hivatalvezetőnek, valóban hosszas egyeztetés eredményeként került kialakításra. Ezt elismerem, és valóban most kerül be az Országgyűlés elé, hogy a járási hivatalvezető számára ötéves közigazgatási gyakorlatot, valamint felsőfokú végzettséget ír elő a törvény. Az ötéves közigazgatási gyakorlatba beszámít az ötéves országgyűlési képviselői vagy a polgármesteri tisztség is. Ez egy egészen magas követelményszint, ami azt garantálja, hogy a járási hivatalvezető olyan személy lesz, aki ért ahhoz a rendszerépítéshez, ami a járási szintű hivatal összerakását jelenti.

A járásokban ugyanis szakigazgatási szervi kirendeltségek lesznek egyfelől, másfelől a jegyző feladat- és hatáskörei közül az államigazgatási típusú feladatok jelentős része fog átkerülni. Egy új hivatali egység fog létrejönni, egy új államigazgatási területi szerv, és mint ahogy a kormánymegbízottak a kormányhivatal élén 14 szakigazgatási szerv integrációja folytán építettek egy új hivatalt, ugyanúgy a járási hivatal megszervezése is komoly egyeztetést és akár politikai tapasztalatot is igénylő feladat.

(15.30)

Holnaptól nem nevezhető ki egyetlen járási hivatalvezető sem, hiszen 2013. január 1-jétől lesznek Magyarországon járások. Köszönöm az észrevételeiket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár asszony. Köszöntöm képviselőtársaimat.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Ezek mindegyikét támogatja az előterjesztő, de a második ajánlás 1. pontjáról a Fidesz külön szavazást kért.

Arra figyelemmel, hogy a T/6590/61. számú ajánlás 17. pontjában szereplő indítvány minősített többséget igénylő rendelkezés megváltoztatását kezdeményezi, a támogatott indítványokról két részben döntünk.

Kérdezem önöket, elfogadják-e az alkotmányügyi bizottság minősített többséget igénylő módosító javaslatát az első ajánlás 17. pontja szerint.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 250 igen, 83 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő módosító javaslatokról döntünk a T/6590/61. számú ajánlás 1-16. pontjai, valamint 18., 19., 20. és 21. pontjai szerint, továbbá a T/6590/66. számú ajánlás 2-11. pontjai alapján. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 253 igen, 83 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elfogadta.

Most a Fidesz által külön szavazásra kért indítványról döntünk. Az ajánlás 1. pontjában Kósa Lajos a 15. § (2) bekezdésében a hatásköri törvény III. fejezetének módosítását kezdeményezi az építésügyi igazgatás hatósági feladataival kapcsolatban. Az előterjesztő támogatja, de a Fidesz kérésére külön szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 4 igen, 308 nem szavazattal, 25 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Az egységes javaslat 91. §-ának sarkalatossági záradéka szerint a törvényjavaslat 13., 23., 25., 40., 81. és 84. §-ainak elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/6590. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 255 igen, 88 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/6590. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 255 igen szavazattal, 87 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/7029. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/7029/16. és 18. számon kapták kézhez. Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatalok következnek.

Az ajánlás 12., 14., 17., 19., 21., 23., 25., 29., 33., 39. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de az MSZP a 12. ponttal kezdődő javaslatsorról, valamint a 33. és 39. pontokról, a Jobbik pedig a 29. pontról kérte a szavazást. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő az ajánlás 32. pontját, valamint a kiegészítő ajánlás 2/1., 4/1., 11/1., 28/1., 34/1., 35/1., 36/1., 37/1., 38/1., 40/1., 42/1. pontjait támogatja.

A támogatott javaslatok elfogadása kizárja az ajánlás 1., 2., 3., 4., 6., 9., 10., 11., 16., 28., 34., 35., 36., 37., 38., 40., 42., 43. pontjait, ezért ezekről nem döntünk. Az MSZP kérése ellenére szintén nem határozhatunk a 33. és 39. pontokról, mert a támogatott javaslatok ezeket magukban foglalják.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatokat.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 274 igen, 51 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett a támogatott módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Bizottsági állásfoglalásra és frakciókérésre figyelemmel még további javaslatokról is döntenünk kell.

Az ajánlás 5. pontjában Bebes István a törvényjavaslat 2. §-ának módosítását javasolja. A javaslat összefügg a 41. ponttal, így ezekről együtt határozunk. Az érintett rendelkezések Érd megyei jogú város önkormányzatának írják elő a Pest megyei közszolgáltatások biztosításának kötelező feladatait. Az önkormányzati bizottság támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 78 igen, 245 nem szavazattal, 16 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 7. pontjában Varga Zoltán, Pál Tibor és Lukács Zoltán a törvényjavaslat 3. § (1) bekezdésének kiegészítését javasolják. Ebben új átvállalási feltételt terjesztenek elő. Az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 56 igen, 285 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 8. pontjában Gyenes Géza és Kiss Sándor a törvényjavaslat 3. §-át új (4) bekezdéssel javasolják kiegészíteni, amellyel lehetővé teszik a közszolgáltatás társulás formájában történő ellátását is. Az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 72 igen, 266 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 13. pontjában Boldog István és más képviselők a törvényjavaslat 5. §-ának módosítását javasolják. A javaslat összefügg az ajánlás 15., 18., 20., 22., 24., 26. pontjával, így ezekről együtt határozunk. Az érintett rendelkezések állami támogatással összefüggő szabályokat tartalmaznak. Az ajánlás 12., 14., 17., 19., 21., 23. és 25. pontjaiban Varga Zoltán és mások ugyanezen rendelkezések módosítását kezdeményezik, de alternatív módon.

Először a 13. ponttal kezdődő javaslatsorról döntünk. Az önkormányzati bizottság támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 290 igen, 36 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Az ajánlás 27. pontjában Gyenes Géza és Kiss Sándor a 6. § (1) bekezdését új ponttal egészítik ki, amelyben további munkavégzési kötelezettséget állapítanak meg. A bizottságok nem támogatják.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 12 igen, 300 nem szavazattal, 27 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

(15.40)

A 29. pontban Gyenes Géza és Kiss Sándor a 10. § (4) bekezdés módosításával azt javasolják, hogy a díjak megállapításához szükséges legyen a Fogyasztóvédelmi Hatóság egyetértése. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 39 igen szavazattal, 300 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 30. pontjában Varga Zoltán, Pál Tibor és Lukács Zoltán a törvényjavaslat 10. §-ának kiegészítését javasolják. Ezzel a javaslattal szó szerint megegyezik az ajánlás 31. pontja, amelyet Boldog István és mások terjesztettek elő. A rendelkezés szerint a díjhátralék és a késedelmi kamat adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.

A tartalmi azonosságra figyelemmel együtt döntünk a két javaslatról. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 53 igen szavazattal, 283 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/7034. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/7034/5. és 8. számon kapták kézhez. Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatalok következnek.

A kiegészítő ajánlás 1. pontja nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de az LMP kérte róla a szavazást. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő az ajánlás 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. pontjait támogatja.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatokat.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 286 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett a támogatott módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Bizottsági állásfoglalásra és frakciókérésre figyelemmel még további javaslatokról is döntenünk kell.

Az ajánlás 2. pontjában Kósa Lajos a törvényjavaslat 2. §-ában a törvény 7/A. §-ának a módosítását javasolja, amely a lakóingatlanok átvételének egyes szabályait tartalmazza. A javaslat magában foglalja a kiegészítő ajánlás 1. pontjában szereplő indítványt. Az ifjúsági és az önkormányzati bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 43 igen szavazattal, 291 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Most a kiegészítő ajánlás 1. pontjában Vágó Gábor javaslatáról döntünk. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 65 igen szavazattal, 247 nem ellenében, 25 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/7028. számon, az egységes javaslatot pedig T/7028/25. számon kapták kézhez a képviselők.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül. Az alkotmányügyi bizottság ajánlása T/7028/29. számon a hálózaton elérhető.

Kezdeményezem, hogy a módosító javaslatokat összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatomat elfogadta.

Megnyitom a záróvitát az 1-16. pontokra Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából.

Felszólalások:   130   130-138   138      Ülésnap adatai