Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénytervezet pontos tükörképét adja az MSZP választási ígéretei és a szocialista kormányzás valósága közötti égbekiáltó ellentétnek, hiszen mindannyian emlékszünk még a Szocialista Párt választási ígéretére, amikor is minden szövetkezeti üzletrész-tulajdonost biztosítottak üzletrészük megvásárlásáról. Mint tudjuk, ez is egyike maradt a számtalan választási ígéretnek.

És ilyen előzmények után kaptuk kézhez a szövetkezeti törvény tervezetét, amelyből kiderül, hogy a szocialista-liberális kormány immár a belső tagokat is meg kívánja fosztani üzletrészüktől, kvázi őket is a külső üzletrészesek sorsára juttatja. Mindezt az európai szövetkezetek gyakorlatától teljesen idegen, a gazdasági társaságok és a szövetkezetek hibridesítését eredményező gazdálkodási formáció törvénybe erőltetése útján valósítja meg.

Ezt a jelenlegi szövetkezeti törvénykonstrukciót két prioritásnak rendelték alá: a szövetkezeti belső tag üzletrész-tulajdonosok tagi és tulajdonosi jogainak ellehetetlenítése, továbbá ezzel párhuzamosan a befektetői tag intézményének bevezetésével a szövetkezeteknek egy kívülről jövő szűk érdekcsoport felé történő kiszolgáltatása. Mindez akkor történik, amikor a magyar mezőgazdasági szövetkezetekben is már kezdett kialakulni az EU-15-öknél működő gyakorlat, a tulajdonosok és a munkavállalók, külső menedzsment szövetkezeten belüli egészséges koegzisztenciája. Nos, ezt az állapotot készül felrúgni a jelenlegi törvény, a szövetkezeti tag tulajdonosok jogainak és tulajdonuknak relativizálásával.

(22.30)

A túlnyomórészt a foglalkoztatásból már kiszorított, passzív szövetkezeti tagság üzletrésztulajdonból való kirekesztésének ez a törvényi megfogalmazása pedig egyértelműsíti a kívülről érkező, a törvénytervezetben befektetői tagnak nevezett körnek a szövetkezeti tagok tulajdonába érkeztetését támogató spekulációs szándékot. Érdekes, a szövetkezeti tagsággal szembeni törvénymódosító lobbitevékenység olvasható ki a MOSZ felső vezetőjének a mezőgazdasági bizottsághoz írott leveléből, amely szerint: “A jelenleg üzletrésszel rendelkező szövetkezetek vagyona több évtizedes, a mai tulajdonosi összetételhez nem köthető gazdálkodás során jött létre.ö

Érdekes és egyúttal elgondolkodtató a szövetkezeti érdekképviselet egyik vezetőjének eme freudi elszólása, amely nem kevesebbet állít, mint hogy a tulajdonos tagságnak semmi köze sincs a mai szövetkezeti tulajdonhoz. Annak a szövetkezeti tagságnak, amely tagság évtizedek fáradságos és viszontagságos munkájával teremtette meg a jelenlegi szövetkezeti vagyont, ráadásul ennek a derékhadnak a passzív tagi állományba kerülése óta évről évre csökken a szövetkezetek vagyona, és mintha ezt a statisztikai adatot sem ismerné a szövetkezeti érdekképviselet.

Amennyiben a jelenlegi szövetkezeti tagsághoz nem köthető a jelenlegi tulajdon, akkor kinek a gazdálkodásához köthető ez a tulajdon? Talán csak nem az 1988 és 1990 között a szövetkezeti vagyont saját vagyonba apportáló felső vezetéshez köthető a vagyonteremtés, amely vagyonkimenekítés valójában már 1990 előtt tönkretette a szövetkezeteket? Igen. Most érkeztünk el ahhoz a történelmi fordulathoz, amikor a belső tagok jog- és tulajdonfosztása kerül törvényerőre az egyik szövetkezeti érdek-képviseleti szervezet asszisztenciájával. Mint ahogyan a klasszikus szocialista idők forgatókönyvei szerint történni szokott, mindig a dolgozók kérték a számukra hátrányos intézkedéseket, most is a szövetkezeti érdekképviselet kérte a mezőgazdasági bizottságtól a szövetkezeti tagság érdekeivel ellentétes módosítások törvénybe kerülését. Mindig emlékezni fogunk a MOSZ-nak ezen a szövetkezeti tagokkal szembeni politikai állásfoglalására.

A szövetkezeti tagság vagyonteremtő tevékenysége megkérdőjelezésének egyedüli célja az üzletrész-tulajdoni hányaduknak ezáltali megkérdőjelezése, majd törvényi relativizálása. Ezt az üzletrész-tulajdonfosztást a tagok közötti permanens diszkriminálással valósítja meg az előterjesztő. Korábban a külső és belső üzletrész-tulajdonos tagok között folyt a megosztó munka, jelenleg az aktív és passzív szövetkezeti tagok közötti megkülönböztetés van napirenden, amely megosztó politika tudvalevően mindig az illetők vagyoni kifosztását szolgálja.

Mivel jelen esetben ezek a diszkriminációs megnyilvánulások a törvénytervezetbe is bekerültek, a jelenlegi törvénytervezet alkotmányos aggályokat is felvet. A 99. § a szövetkezeti üzletrészek befektetői részjeggyé történő átalakításáról rendelkezik. A jelenleg hatályos 2000. évi új szövetkezeti törvény ezzel szemben az üzletrészek részjeggyé történő átalakítását írja elő, de ezzel a részjeggyel a szövetkezeti tag szabadon rendelkezhet. A befektetői részjegy ezt a tulajdonról való szabad rendelkezést hivatott megszüntetni. A fennmaradó korlátozott lehetőségekről a törvénytervezet 100-102. §-ai rendelkeznek. Ezen paragrafusok lényegi rendelkezései arra irányulnak, hogy az immár befektetői részjegytulajdonossá avanzsált tulajdonos tag semmiféleképpen sem férhessen hozzá a tulajdonához. Az üzletrészeknek befektetői részjeggyé történő konvertálásáról rendelkező 103. § szolgál az átszámítás alapjául: “A megelőző 12 naptári évben alkalmazott, a szövetkezet által visszavásárolt üzletrészek árfolyamának súlyozott számtani átlaga.ö

Mivel közismertek a névérték 5, 10, 15 százalékán történt egykori üzletrészmegváltások, ebből látható a tulajdonos szövetkezeti tagok tulajdonrészének tudatos törvényi leértékelése. Ezáltal az a diszkriminatív helyzet áll elő, hogy a névérték 100 százalékán kifizetett külső üzletrész-tulajdonossal szemben a belső tag tulajdonát a törvény devalválja. Másik diszkriminatív eleme a jelen tervezetnek, hogy miközben a szövetkezeti tag tulajdona leértékelésre kerül, addig a szövetkezet az ÁPV Rt. kezelésében lévő szövetkezeti üzletrészekhez 100 százalékos névértéken, térítés- és tehermentesen jut hozzá. Ugyanazon törvényen belül ugyanazon üzletrésszel kapcsolatban egészen eltérő a szabályozás.

Hasonlóan diszkriminatív törvényi helyeket lehetne idézni az előterjesztő által most kreált befektetői tag jogai és a szövetkezeti tag jogai között. Természetesen itt is a szövetkezeti tag hátrányára történik a kodifikáció.

Mint a törvényalkotásban részt vevő képviselő, hivatalból ádáz ellensége és elutasítója vagyok mindenfajta diszkriminációnak. Ezért képviselői mandátumomból kifolyólag tiltakozom a szövetkezeti törvénybe éppen a szövetkezeti tagok tagi és tulajdoni jogait csorbító, ellehetetlenítő, a jelen törvénytervezet által becsempészni szándékozó, jogilag indokolhatatlan törvényi megkülönböztetés ellen.

A szövetkezeti törvényt nem támogatjuk. (Taps az ellenzék padsoraiban.)