Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy újabb esztendő telt el, és egy, a korábbi években már jól bevált vitának lehetünk itt a részesei mindannyian, nevezetesen a költségvetési vitának. Az Országgyűlésben már a tavaszi ülésszak során van módunk és lehetőségünk arra, hogy a következő évi lehetőségekről, a következő évi költségvetési támogatásokról, azoknak a kereteiről vitatkozzunk, beszélgessünk, egyeztessünk. Ez a tény pedig véleményem szerint mindenképpen növeli a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget a családok, a vállalkozások, az önkormányzatok és az állami hivatalok számára egyaránt.

(15.30)

Ennek fényében a költségvetés június közepi elfogadásától számítottan több mint fél éve lesz a magyar embereknek, a gazdaság szereplőinek, az önkormányzatoknak, valamint az államigazgatásnak, hogy felkészüljenek a gazdaság újraindítását támogató, illetve célzó intézkedésekre.

Ahogy az elmúlt esztendőkben, úgy most is egy felelősségteljes, megalapozott költségvetést nyújtott be a kormány, amely a források jelentős hányadát a gazdaság újraindításának a szolgálatába kívánja állítani. Kétségtelen, hogy a koronavírus-világjárvány rendkívül komoly kihívásokat és nehézségeket okozott a világ minden országa, így Magyarország számára is. Azonban az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően a koronavírus-járvány egy ellenálló és kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot talált nálunk tavaly tavasszal, márciusban, vagyis Magyarország erős fundamentumokkal és stabil államháztartással szállt szembe a kihívásokkal.

Éppen ezért bízhatunke abban, hogy az új kialakult helyzet egyben új esélyt is teremt arra, hogy Magyarország a járvány utáni új világgazdasági korszak nyertes országai közé tartozhasson? Ennek jegyében indítjuk el a gazdaság-újraindítási akciótervet, a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programját, amely a gazdaság újraindításán túl az élet újraindításáról is szól.

A gazdaság-újraindítási akcióterv keretében 2022-ben összesen mintegy 7308 milliárd forint fog rendelkezésre állni, amely egyébként a jövő évi GDP-nek mintegy 13 százalékát teszi ki. Az akcióterv nemcsak munkahelyeket teremt a magyar emberek számára, hanem a segítségével Magyarország újra európai összehasonlításban is kiemelkedő növekedési pályára állhat.

Az előttünk fekvő előterjesztésből az is kiolvasható, hogy a baloldali kormányok idején megszokott megszorítások és adóemelések helyett jövőre újabb adócsökkentésekre lehet számítani. 2022. július 1-jétől további 2 százalékponttal csökken a munkát terhelő adók mértéke, a 25 év alatti fiatalok pedig január 1-jétől mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. E két intézkedésnek köszönhetően több mint 250 milliárd forinttal marad több a családoknál és a vállalkozóknál, ezzel is segítve a gazdaság mielőbbi talpra állását.

Az eddigi családvédelmi intézkedéseken túlmenően tovább bővül a gyermekes és gyermeket vállaló családok támogatása is. Az otthonteremtési program keretében 2022-ben is áfa- és illetékmentességgel segítjük az új otthonba költöző családokat, amely jövőre mintegy 170 milliárd forint megtakarítást jelent számukra.

A 13. havi nyugdíj visszaépítése 2022-ben tovább folytatódik, ahogy már több felszólaló is említette mindezt, és minden idős honfitársunk számolhat a nyugdíjprémium lehetőségével is.

A megkezdett, történelmi léptékű egészségügyi béremelésnek köszönhetően az orvosi fizetések két év alatt átlagosan két és félszeresére nőnek, az egészségügyi szakdolgozók megbecsülését pedig jelzi, hogy 2022-re egy ápoló átlagosan a két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt keresett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Egy ország gazdálkodásának, illetve költségvetésének sikerességét vagy éppen sikertelenségét sokféleképpen lehet mérni. A költségvetésről szóló parlamenti vitákban elsősorban makrogazdasági mutatókkal, a családok, gyermekek, nyugdíjasok helyzetével, béremelésekkel, adócsökkentésekkel vagy éppen az országban megvalósult különféle fejlesztésekkel szoktuk ezt leginkább reprezentálni.

Ha megengedik, a felszólalásomban én kimondottan egy térség, az általam képviselt Somogy 4. választókörzet, illetve a szívemhez oly közel álló balatoni régió gazdasági, turisztikai, illetve infrastrukturális fejlesztéseiről szeretnék néhány gondolatot kiemelni, és egyúttal köszönetet mondani az államtitkár asszonyon és az államtitkár urakon keresztül Magyarország Kormányának az utóbbi években a Balatonnak juttatott, nyugodtan mondhatom, hogy rekordmértékű támogatásokért.

Fontos erről beszélnünk, ugyanis az világosan látszik, hogy a baloldal a Balatonnal kapcsolatos minden elképzelést, mindenféle döntést igyekszik megfúrni, megakadályozni vagy éppen napi szinten rossz színben feltüntetni. Persze, értem én, hogy a baloldalnak nem tetszenek a fejlesztések, hiszen a kormányzásuk alatti időszakból elsősorban a balatoni turisztikai cégek, ingatlanok, strandok és idegenforgalmi érdekeltségek eladására és a be nem teljesült fejlesztési ígéretekre futotta csupán  plusz egy államcsődközeli állapotra, ezt azért tegyük hozzá, a kormányváltás ezt hagyta ránk örökül a baloldali kormányok után, 2010-ben.

A 2010-es kormányváltás után azonban megerősödött a gazdaság, és a balatoni térség egyre több támogatást kapott a központi költségvetésből. Megnőtt a beruházási kedv, több lett a vendég, és újra növekedésnek indult a turizmus is. Az elmúlt néhány évben olyan gazdasági, turisztikai és infrastrukturális fejlesztések valósultak meg a Balatonon, illetve térségében, amelyekről korábban, nyugodtan mondhatom, hogy még csak álmodni sem mertünk.

Felsorolni persze nehéz lenne, de a teljesség igénye nélkül mégis néhány példát szeretnék önöknek mondani. Elkészült az új dél-balatoni vasútvonal, a somogyi megyeszékhelyet és a Balatont összekötő R67-es gyorsút, megépült a Balatont keleti irányból elkerülő 710-es számú főút, a Balaton nyugati oldalán az M76-os autóút építése egyébként jelenleg is folyamatban van, sőt az első szakasz már el is készült, továbbá nagy ütemben zajlik a balatoni bringakör szakaszainak kivitelezése is.

Ezzel párhuzamosan soha nem látott korszerűsítésekre került sor a balatoni települések strandjain is, és ha már itt tartunk, a strandokra szánt költségvetési, többségében, szinte száz százalékban hazai forrásokból finanszírozott fejlesztéseknél, akkor érdemes egy picit megállni és a balatoni szabadstrandok elvételéről szóló baloldali hazugságokra reagálni, mert ezekkel szemben az igazság a következő.

Jelenleg 110 strand található a Balaton körül 40 kilométer hosszan. A szabadstrandok hossza 25 kilométer, szemben a fizetős strandok 15 kilométerével. Az általam képviselt Somogy 4. választókörzet nyolc balatoni településén még jobb ez a helyzet: 22 szabadstrand van mintegy 9,5 kilométer hosszan, a fizetős strandok pedig csupán 2,5 kilométert tesznek ki. Ennyit a szabadstrandok elvételéről, amit a baloldalról rendszeresen meghallunk.

De talán még inkább árnyalja a képet, hogy pontosan a polgári kormány döntéseinek köszönhetően több Balaton-parti település is állami vízparti területekhez juthatott az elmúlt években, ráadásul ingyenesen. Csak az általam képviselt választókörzetben erre a legutóbbi példa Siófok városa is, ahol a balatonszéplaki városrész évtizedek óta lezárt partszakasza került át állami kezelésből az egyébként nem kormánypárti vezetésű siófoki önkormányzat használatába. Ennyit arról, hogy kormánypárti és nem kormánypárti vezetésű önkormányzatok között vane különbség az ilyen támogatások megítélése tekintetében.

Szintén a költségvetést érintő, rendkívül lényeges fejlesztési kérdés számunkra, a Balatonnál élők számára a Balatoni Hajózási Zrt. flottájának a megújítása is, amelynek keretein belül szintén hazai támogatásból, költségvetési forrásokból a jövő évben négy új hajó megvásárlására kerülhet sor. Ez régi igénye volt, azt gondolom, nemcsak a balatoniaknak, hanem az odalátogató vendégeinknek, turistáknak egyaránt.

Talán országosan sokan nem is tudnak róla, hogy jelenleg is folyamatban van a Sió-csatorna zsiliprendszerének teljes átépítése és a csatornaszakasz rehabilitációja is. A régi zsiliprendszer fizikai állapotának ismeretében egészen nyugodtan kijelenthető, hogy az utolsó utáni pillanatokban ugyan, de a jelenlegi kormány támogatásának köszönhetően végre ez a beruházás is megvalósulhat.

Itt szeretném kiemelni azt is, hogy a turizmus erősítése érdekében a balatoni önkormányzatok és vállalkozások által elnyert, vissza nem térítendő támogatások révén számos idegenforgalmi attrakció kialakítására, szállás- és vendéglátóhely fejlesztésére, felújítására nyílt lehetőség a Balatonnál az utóbbi években.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásommal a teljesség igényét nélkülözve igyekeztem rávilágítani, hogy ha az ország gazdasági eredményeit és a költségvetési teljesítőképességét a balatoni fejlesztések tükrében próbáljuk meg összehasonlítani a 2010 előtti időszakkal, akkor egyértelműen és világosan megállapítható, hogy a Balaton a mindenki számára elérhető szolgáltatásokat és fejlesztéseket tekintve az utóbbi években sokkal nagyobb léptékben tudott gyarapodni, mint ahogy azt a baloldali kormányok idejében tapasztalhattuk mi, ott élők. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a Balaton fejlesztésére kormány még nem szánt annyi forrást, mint a jelenlegi.

Ezért is szeretném, hogy az elmúlt években tapasztalt, fegyelmezett költségvetési politika és a gazdaság erősödése továbbra is folytatódhasson, és Magyarország a járvány utáni új világgazdasági korszak nyertes országai között lehessen. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat, költségvetési törvény erre mindenféleképpen alkalmas, megfelelő válaszokat ad, hogy ezeket a célokat megfelelő módon és hatékonyan szolgálja.

Ezért tisztelettel kérem, hogy a képviselőtársaim ezt a törvényjavaslatot a vita lefolytatását követően majd szavazataikkal támogassák. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)