Felszólalás adatai

Én ezt elmondtam most itt, ami nem jelent meg eddig a nyilvánosságban, hogy melyik évtől kezdődően volt ilyen eljárás folyamatban. Azt mondtam mindvégig a bizottsági meghallgatáson is és mindvégig a nyilvánosságnak is, hogy tárgyalni kell, tárgyalni kell, és tárgyalni kell, és a tárgyalások meghozzák az eredményüket. Volt olyan elmarasztaló ítélete Magyarországnak, amelyből 100 milliárd forintos fizetési kötelezettsége származott volna az országnak, de tárgyalásokkal nulla forintra tudtuk ezt a fizetési kötelezettséget lecsökkenteni, ezért azt tudom mondani, hogy ebben a kérdésben is igenis folytatni kellett volna a tárgyalásokat, és biztos vagyok abban, hogy kialakítható lett volna az Európai Bizottsággal egy olyan tárgyalási metodika és egy olyan álláspont, amely alapján ez a bizonyos szerkezetátalakítás nem minősül tiltott támogatásnak. Nagyon sajnálom, ez nem sikerült.

Államtitkár asszony, egy bizonyos: az én ismereteim szerint az új kormányzatból a régi kormány azon személyeit, akik az Európai Bizottság magas rangú embereivel tárgyaltak, senki meg nem kérdezte, hogy ezen tárgyalások hol maradnak félbe, és hol kellene folytatni.

Akkor folytatnám az iménti hozzászólásom többi részét, ha már lehetőségem van rá a következő percekben erről beszélni. Azt írják, hogy a három sikertelen pályázat után, tehát az ÁPV Rt. és a Malév Zrt. privatizációs eljárás lefolytatását belső eljárási rendje szerint úgy értékelte, hogy zárt rendszerben, kétfordulós pályázattal bonyolítja le, de a döntés nem állt összhangban a privatizációs koncepciót meghatározó kormányhatározattal. Összhangban állt. Ezt megint rosszul tudják! Elmondtuk a bizottsági ülésen, de figyelmen kívül hagyják azt, ami a bizottságban történt. A jelentésben, azt gondolom, világosan szerepel az, hogy ennél semmifajta összhangtalanság nem volt. Az ÁPV Rt. a pályázatokra vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva bonyolította le, ezt soha senki nem tudta elvitatni, még önök sem, akik ezt egészen más módon kezelték. Ezzel ellentétes megállapítást sem az Állami Számvevőszék, sem az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága nem tett menet közben, ezért azt tudom mondani, hogy teljesen fölösleges ilyen megállapításokat szerepeltetni a valóságnak meg nem felelő módon. Látszik, hogy nem olvasta el a jelentés készítője azt, hogy mi volt az akkor érvényes jogi körülmény ebben a kérdésben.

A következő téves megállapításuk: a kormányt, illetve az ágazatért felelős minisztert politikai felelősség terheli, hogy három eredménytelen pályázati eljárásnál nem bírálta felül a korábbi privatizációs koncepcióját. Azt miért is? Miért a három után? Semmifajta ilyen jogszabály nincs Magyarországon, nem volt, ebből következően ezt úgy gondolja valaki, hogy akkor ezt meg kellene valakinek tennie. Egyébként ezt a megállapítást a jelentésben szereplő leírtak eleve nem alapozzák meg, és ha a jelentés írója így látta, akkor indokolt lenne azt is megmondani, hogy a privatizációs koncepció melyik elemét kellett volna felülbírálnia a kormánynak. Mi volt az a momentum, amit fölül kellene bírálnia a kormánynak adott esetben? A nemzeti légitársaság státusnak a fenntartását kellett volna felülbírálni? Mert ez van benne a privatizációs koncepcióban. A Malév hitelállományáért való helytállás módjának a bemutatását kellett volna felülbírálni? Ez van benne. Vagy a tőkeemelést kellett volna felülbírálni? Szóval, azt tudom mondani, hogy megint olyan dolgot fogadnak el, ami egészen elképesztő badarságokat tartalmaz.

Már többször elmondtam, most is elmondom: önök szeretnek Költő Magdolna személyével foglalkozni. Ugye, csak az a baj, hogy egy dolgot nem vesznek figyelembe. Költő Magdolna sohasem volt eladói pozícióban, remélem, ezt látják tisztességesen, hogy ő nem volt tulajdonos, nem volt tulajdonosi képviselő, ugye, ezt remélem, tudják, ebből következően ő sohasem tárgyalt tulajdonosi oldalról, nem tárgyalhatott sohasem senkivel. Elmondta a bizottsági meghallgatáson, amikor fölmerült a vevőoldali szerepvállalás, attól kezdve a társaságból is visszalépett az igazgatósági tisztségéből.

Nemzetbiztonsági kérdésekben, amit megállapítanak, egészen elképesztő megint. A bizottság megállapítja, hogy a kiemelt nemzetbiztonsági védelmet élvező Malév Holding, ahol NATO-összekötő és több, a leányvállalatokban elhelyezett fedett alkalmazott ellenére a Nemzetbiztonsági Szolgálatok nem kellő körültekintéssel jártak el akkor, amikor az AirBridge Zrt. tulajdonosaként megjelölt személyek nemzetbiztonsági szempontból kockázatmentesnek ítélték. Ez a megállapítás - jobb szót megint nem találok - egyszerűen badarság, a jelentésben írtak sem támasztják ezt alá. Tehát maga a jelentés ezzel a megállapítással abszolút nincs összhangban, mintha nem is ugyanaz a személy írta volna egyiket meg a másikat. A Malév ugyanúgy, mint a Budapest Airport, nemzetbiztonsági védelem alá eső, kiemelt cég, az egész reptér is kiemelt nemzetbiztonsági védelem alá tartozik. Értelemszerűen az egész eljárás részleteit, a részt vevő szereplőket a nemzetbiztonsági ügyek kezelésére hivatott szervezet ismerte, tette a feladatát, és végezte a dolgát.

A döntéshozatalhoz a Nemzetbiztonsági Hivatal álláspontja is a döntéshozók rendelkezésére állt. A nemzetbiztonsági ügyek az arra hivatottak hatáskörébe tartoznak, értve alatta a szigorú eljárási előírások betartásának ellenőrzését is, mindenkire vonatkozóan, aki a reptérüzemben részt vesz. Akkor lenne hiteles és alátámasztott ez a fajta megállapítás, amit szerepeltetnek, akár a jelentésben, akár itt most, ebben a bizonyos összefoglaló részében, hogyha kitérnének arra, hogy mi a kifogása, és ezt konkrétan mire alapozzák, de nem ismertünk meg ilyen jelentést a bizottsági munkában, legalábbis hozzám ilyen nem került el. A nekem átadott elektronikus adathordozókon ilyenek nem voltak, a papíron kiosztottban nem voltak ilyenek. Akkor mire alapozza, aki ilyen megállapítást próbál tenni?

Nem akarok kitérni a Deloitte 10 millió forintos dolgára, ezt elmondtam már a bizottsági ülésen. Egészen komolytalan, amit erről írnak a megállapításban.

Itt már valaki a fideszesek közül mondta, kitérnék erre a pontra. A bizottság nem tartja elfogadhatónak, hogy a hivatalban lévő ágazatért felelős miniszter ne tudjon és ne járuljon hozzá az adóhalasztások engedélyezéséhez. A bizottság meggyőződése, hogy az érintett köztartozás behajtását a kormánynak indítványoznia kellett volna. Az önök kormánya esetén a miniszter beleszólhat abba, ami az adóhivatal jogköre? Felül lehet bírálni egy jogkört? Az elnök úr jogász. Hogy jön ez, egyáltalán hogyan gondol valaki olyat, hogy valaki átnyúl valakinek a feje fölött, és majd meghozza más helyett a döntését? Ez a kérdés csak azért izgalmas, mert erről engem megkérdeztek a bizottsági ülésen meghallgatottként, és elmondtam, hogy az arra illetékes szervezet vezetője hozta meg a döntést, ennek függvényében, hogy mennyi összegről volt szó, ez lehetett egy APEH-hez tartozó középirányító szerv, vagy lehetett egy magasabb beosztású ember. És akkor hogyan kerül egy ilyen ebbe a jelentésbe, amikor nyilvánvalóan választ kaptak, hogy nem merült fel kétely, mert ebben nem tettek fel kérdést?

Akkor miért írnak bele ilyen badarságot, mert ez megint nyilvánvaló badarság, és azt mondja, hogy nem tartja elfogadhatónak, hogy ne járuljon hozzá. Hát ez a jogszabály! A jogszabályt be kell tartani! Máskor azt próbálja Aradszki képviselő úr rendszeresen követelni. Ha itt most a miniszter felülbírálta volna az arra illetékes államigazgatási szereplő döntését, hogyan gondolják ezt? Miután semmifajta ilyen jel nem volt egyébként, ilyen dolog föl nem merült, akkor miért írják be a jelentésbe ezt a - még egyszer mondom - badarságot? Ugyanis nem vizsgálták azt egyszer sem a bizottsági munkában, hogy az adóhalasztásokat ki engedélyezte, melyik esetben, jogkörében eljárva vagy nem jogkörében eljárva engedélyezte valaki. Akkor miért tesznek ilyen megállapítást a végén, megint teljesen butaság megállapítással?

Nem akarok belemenni abba, hogy az Abramovicsék által vállalt vagy személyesen az Abramovics által vállalt viszontgarancia hogyan volt, mint volt, mert itt használják a csalárd módon megkötött szerződést meg hasonlót. Elmondtuk a bizottsági ülésen, nekem nem volt róla tudomásom, tudomásom szerint állami tisztviselőnek nem volt erről tudomása, ebből következően ezt a kérdést azzal kell megbeszélni, akinek erről tudomása volt, és teljesen fölösleges itt beleírni olyanokat, amelyek nem idetartoznak.

(1.20)

"A bizottság meggyőződése, hogy a Malév GH elmaradt adásvételi ügyletét eredendően azért találták ki, hogy biztosítsák a Malév likviditását a visszaállamosítás tárgyalási szakaszában." - írják a jelentésben. A Malév GH-ügylet időpontjában a visszaállamosítás még nem volt napirenden, föl sem merült mint körülmény, föl sem merült mint ötlet. Évek vannak a két dolog között. Nem napok, nem hónapok, évek. Akkor miért írnak ilyen badarságot bele ebbe a jelentésbe? Szóval egészen megdöbbentő, hogy mennyire nem veszik figyelembe a valóságot, mennyire nem veszik figyelembe azt, hogy mi is történt.

Azt mondják, hogy "A bizottság okkal feltételezi, hogy a visszaállamosítás folyamata nem az Európai Unióval egyeztetve történt, mely tény a bizottság álláspontja szerint tovább növelte annak esélyét..." Államtitkár asszony most mit mondott? Ennek az ellenkezőjét. Akkor miért nem veszik azt figyelembe, amit a saját kormányuk egyik tagja mond ebben a kérdésben? Miért írnak badarságot ebbe a papírba? Államtitkár asszony azt mondta, hogy nem fogadta el az Unió, a megkezdett tárgyalások elkezdődtek. Ezt mondta. Ezt mondta, hogy megkezdődtek a tárgyalások, természetesen az egyeztetések folyamatosak voltak. Senki nem mondta azt, hogy lezárt ügy lett volna. Elhangzott a bizottságban is mások meghallgatásán. Nem akarok ebbe jobban belemenni, mert nem én voltam a szereplője a dolognak, önök erről többet tudtak, hiszen önökkel egyeztetett Oszkó Péter. Ebből következően tudniuk kellett volna, ha mástól nem, akkor Varga Mihálytól, akivel ez az egyeztetés folyamatosan történt. Sajnálom, hogy nem került sor Varga Mihály meghallgatására.

A következő megállapítás: "A Bizottság az Európai Bizottság határozatával összhangban megállapítja - nagy egyetértésben ugye, nem pedig vitatkoznak, hanem behódolnak az Unió határozatának -, hogy az állam visszaállamosításával kapcsolatban a legmeglepőbb tény, hogy míg a Malév 99,5 százalékát hozzávetőlegesen 740 000 euróért adták el 2007-ben, 2010-ben az állam de facto 94 millió eurónak megfelelő összeget fizetett a 94,6 százalékos tulajdonért, azaz az eredeti ár 127-szeresét, mely a Bizottság szerint az állam felelős gazdálkodási követelményét figyelembe véve elfogadhatatlan."

Figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy senkinek nem fizetett az állam. Tehát szó nincs arról, hogy az eladók pénzt kaptak volna az államtól. Egy ilyen badarságot hogyan lehet beleírni egy jelentésbe? Ismerik azt a szerződést, láthatták. Abban a szerződésben világosan benne van, hogy az eladó nem kap érte pénzt. Ebben a tranzakcióban pénz a Malévbe került csak. Az eladók ezért nem kaptak egy fillért sem. Akkor miért írnak ilyet bele egy ilyen jelentésbe? Miért nem körültekintőek legalább annyira, hogy a valóságnak megfelelő legyen? Ez a szerződés ismert, ezt a szerződést pontosan láthatták. A nyilvánosság is ismeri. Akkor miért kell ilyen egészen elképesztő dolgot beleírni?

Szelektíve kezelik az Európai Bizottság határozatát, már mondtam, hiszen az Európai Bizottság határozata pontosan tartalmazza azt, hogy 2010 május-augusztusban tulajdonosi kölcsönök és tőke átalakítása - ez a Bizottság határozatának a II.4.3. pontjában van 38. sorszámon, 39. és 40. sorszámon, hogy hogyan is volt. 2010 szeptemberére szintén hivatkozik 41., 42. sorszám alatt, amely nagyon világosan leírja azt, hogy a Fidesz-kormány időszakában pontosan miket kapott, mi volt az az összeg, amelyet ő a tiltott támogatások közé sorol be, éppen azért, mert nem volt egyeztetés az Európai Bizottsággal, és nem volt megállapodás az Európai Bizottsággal.

És akkor nagyon röviden az Airporttal kapcsolatban még egy picit. "A bizottság álláspontja szerint a privatizációs bevétel egyik fő célja volt, hogy a költségvetés 2006. évi pénzforgalmi hiányát csökkenthesse, a 2005. évre számítható hiány pedig megfeleljen az Eurostat számítási módszere szerinti követelményeknek." Látszik, hogy nem is érti, aki írta ezt a jelentést. 2005-ben folyt be a bevétel. Nem a 2006-os pénzforgalmi hiányhoz kötődő bevétel volt. 2005-ben folyt be a bevétel, a 2005-ös pénzforgalmi hiányban volt szerepe vagy nem volt szerepe. Mint kiderült, volt szerepe, ezt megállapította az Állami Számvevőszék is. Ebből következően látszik, hogy fogalma nem volt, aki ezt írta, és önök most meg fogják ezt majd szavazni, hogy a tények tulajdonképpen hogy is vannak.

Azt írják, hogy a bizottság az eljárás hibájának tartja, hogy a pályázati kiírásban a hitelből történő teljesítést is lehetővé tette. Egyszerűen abszurd. Ismernek önök olyan privatizációs kiírást, amelyben meghatározzák a vevőnek, hogy miből fizethet? Európában valahol valamikor volt ilyen, hogy meghatározzák, hogy saját pénzből, hitelből vagy kötvénykibocsátásból vagy részvénykibocsátásból kell fizetni? Egészen megdöbbentő, hogy ilyen dolgokat szerepeltetnek ebben a fejezetben.

És aztán nagyon-nagyon röviden, sajnálom, hogy végül is nagyon egyértelműen kiderül, hogy a vádirat már korábban elkészült, alátámasztása nulla, ebből következően most kiadják a Kehinek azt a feladatot, hogy a Kehi szedje össze, vizsgálja meg azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a Malév Zrt. privatizációjában, illetve reprivatizációjában részt vevő kormányzati szereplők, alkalmazottak, tisztségviselők, szakértők és megbízottak felelősségét alapozzák meg a bizottság megállapításai alapján. De uraim, hölgyeim, nem komolytalanná teszi az egész jelentést, hogy most akarják megalapozni az egyébként már elkészült vádiratot?

Szóval, amit már elmondtam ezzel kapcsolatban, még egyszer szeretném megismételni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Sokkal komolyabban kellett volna venni, ha már ennyi munkát beleöltünk ebbe a vizsgálóbizottságba, és a tényeket leírni ebben a jelentésben. Ez nem a tényeket tartalmazza, ezzel a beadott módosító indítvánnyal szeretném, ha a Malév valóságos csődhelyzetének az okait is megismerhetnénk (Az elnök ismét csenget.), az világossá válhatna mindenki számára.

Köszönöm a figyelmüket.