Felszólalás adatai

Bár itt most a jelentésről kell vitázni, mégis meg kell hogy jegyezzem, a jelentéssel nem az a legfőbb probléma, ami benne van, hanem ami kimaradt belőle. A bizottság 14 ülésen 32 órában vizsgálta a Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációját és a Malév csődjéhez vezető utat. Kérdés, hogy ez sok vagy kevés. Véleményünk szerint a teljes igazság megismeréséhez nagyon kevés, két ekkora cég működésének a 8 évét áttekinteni, különösen úgy, hogy jelentős gazdasági események és a privatizáció történt meg ebben a 8 évben, ez gyakorlatilag képtelenség. De semmi indoka, oka nem lehetett annak, hogy miért korlátozta be a kormány, illetve a kormánypártok ennyi időre ezt a vizsgálatot, hogy miért nem lehetett mondjuk, még egy fél évvel tovább, miért ne lehetett volna meghallgatni az előre tervezett embereket, nem tudjuk, hogy ennek mi volt az oka, és erre esetleg várjuk a választ, hogy miért kellett ilyen sürgetőlegesen eredményre jutni. Merthogy akkor lehetett volna megalapozottabb, és nyilván, sok minden olyan is kiderülhetett volna, amire így nem volt lehetőség.

Persze, a valóság feltárását már önmagában az is lehetetlenné teszi, hogy a vizsgált időszak a szükséges 14 év helyett mindössze 8 év volt, a kormány kínosan ügyelt rá, hogy egyik Orbán-kormányidőszak se kerüljön bele a vizsgálati időszakba. Ezt sem tudjuk, hogy miért, hiszen ha nincsen takargatnivalójuk, akkor azért ez belefért volna. Persze, folyamatosan próbálnak különböző ideológiákat keríteni, amivel megmagyarázzák, hogy miért csak ezt a 8 évet kellett vizsgálni, ahogy most hallottuk, mert a tiltott állami támogatások időszakát kívánták vizsgálni, de ez megint nem állja meg a helyét, hiszen 2002-ben még nem voltak ilyen támogatások. Ellenben mindkét cég esetében a nem vizsgálható időszakok alatt döntő fontosságú gazdasági események történtek, amelyek mind a két cég jövőbeni működését alapvetően befolyásolták. A Malévnál például a korábbi privatizációs kísérletek és azok kudarcai, vagy a flottabővítések, vagy hibás üzletpolitikai és vezetési döntések sora, a Budapest Airportnál a FUF Kft.-vel kapcsolatos nemzetközi per és annak 18 milliárdos állami kötelezettséges következménye, illetve a meglévő maradék 25 plusz 1 százalék állami tulajdonrész értékesítése. Tehát még egyszer kérdezem, hogy vajon miért nem engedte az Orbán-kormányzat idejére eső intézkedések és események vizsgálatát a kormány. Még azt sem engedték meg, hogy elvileg a vizsgálati időszakba eső, 2010. májustól decemberig terjedő időszakot megvizsgáljuk, pedig ez elvileg a bizottság számára akár még feladatkör is lett volna.

Azt mindenképp el kell mondani, hogy a Jobbik 2011 októberétől több alkalommal is próbálta kezdeményezni a Budapest Airport privatizációjára és igazából az egész 14 évet felölelő folyamat vizsgálatára felállítani egy vizsgálóbizottságot, ezt minduntalan meghiúsították mind a kormánypártok, mind az MSZP. Ehhez 76 aláírást kellett volna összegyűjteni, de nem sikerült egy alkalommal sem, tehát egyformán, mind a Fidesz, mind az MSZP gátolta ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítását. Nyilván, idővel már annyira kínos lett a jelenlegi kormánynak a repülőtér és a Malév által érintett több tízezer ember részéről a helyzet, hogy kreáltak egy ilyen valamit, ami több mint a semmi, de nyilvánvalóan nem lehet azt mondani, hogy kivizsgálták volna az egész folyamatot. Sajnos, ez a bizottsági munka során nyilvánvalóvá vált, hogy igazából egyáltalán nem is kíváncsiak a valóságra, még ennek az időszaknak az igazságára sem, vélhetően pontosan ismerik azt, és a bizottságosdival csak a szavazatszerzést, vagy még inkább a szavazatvesztést próbálták minimalizálni, egy ilyen kisebb színjátéknak felel csak meg. De nézzük tovább!

Tekintettel a két cég méretére, a 8 éves időtartamra és az ez alatt történt komoly eseményekre, a tisztánlátás elősegítésére a Jobbik számtalan dokumentumot kért be különböző helyekről, köztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is. Mi azt okkal várhattuk volna el, hogy minden módon segítsék a bizottság munkáját, hiszen kormányzati szerv és intézmény. Kértük például a privatizációs szerződés hiánytalan anyagát. Úgy gondolom, hogy nem egy irreális kérés, amikor az ember, illetve a bizottság magát ezt a folyamatot kívánja vizsgálni. Elég tetemes dokumentumtömeget kaptunk, ez kétségtelen, mindezeket az illetékes hatóságok rendszertelenül, ömlesztve, illetve késve küldték meg. Sőt, sajnos számos kiemelt és fontos dokumentumot, például a legalapvetőbbet, a privatizációs szerződés hiánytalan verzióját nem kaptuk meg a mai napig, vagy például Budai Gyula vizsgálati anyagait sem. Így egy-egy meghívott meghallgatása előtt nem volt ismeretes a képviselőknek a meghívott tekintetében releváns dokumentumok tartalma, tehát így kellett volna érdemi kérdéseket feltenni és vizsgálódni.

Felmerül a kérdés, hogy ezzel vajon a bizottság vagy kifejezetten a Jobbik munkáját kívánták-e az érintett hatóságok ellehetetleníteni. Esetenként például több ezer oldal ömlesztett anyagot kellett a szakértőinknek megpróbálni átválogatni és rendszerezni, ez nyilván egy emberfeletti munka. Mindezek a tények tovább csökkentik a bizottság munkájának hitelességét és értelmét. Ezt közben többször is jeleztük, a folyamat azonban nem változott, ez pedig ismét a kormány valós vizsgálati szándékát kérdőjelezi meg. De hogy a kormány mennyire nem kívánta segíteni a vizsgálatot, mutatja az a súlyos hiányosság is, hogy a bizottság nem kapta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól sem a Budapest Airport Zrt. specifikus fejlesztési kötelezettségvállalásokról szóló teljesítési jelentéseit és az MNV Zrt. azokkal kapcsolatos döntéseit sem. Így aztán a mai napig nem ismeretes, hogy valójában mit teljesített a Budapest Airport Zrt. a vállalásaiból, és mit nem.

A vizsgálóbizottság elfogadta, munkarendjén belül rögzítette a vizsgálat során meghallgatandó személyeket. A bizottság végül is 14 ülésen 27 meghívott személyt hallgatott meg, volt, akit többször is, ami egyébként véleményem szerint egy nagyon komoly mennyiség és nagyon komoly munka volt, de nagyon sajnálatos, hogy a feltárás szempontjából fontos személyek meghallgatása az előzetes egyetértés ellenére elmaradt. Olyan személyeké, akik bizonyíthatóan jelentős befolyással voltak a vizsgált két cég korábbi működésére. Például Borisz Abramovicsot sem tudtuk meghallgatni, vagy Martin Gausst, de itt kell említeni Varga Mihályt, dr. Budai Gyulát és Fellegi Tamást is, akiket nagyon fontos lett volna meghallgatni. Így aztán a mai napig nem sikerült kideríteni azt például, hogy ki volt a másik feljelentő a Malév-ügyben az Európai Bizottságnál, ahogy azt sem sikerült megtudni, hogy ki vagy kik voltak a tulajdonosai annak a Virgin-szigeteki off-shorecégnek, a Bagema Kft.-nek, amely opciós vételi jogot kapott a Malév-privatizáció során a tulajdonosoktól, és hogy ezt miért kapta, azóta is mit kezd vele, illetve hogy áll jelenleg ez az opciós vételi jog.

Külön ki kell emelni két személy meghallgatásának az elmaradását. A vizsgálat során rendelkezésre álló dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Malévnak adott állami támogatás miatt az EU felé a feljelentést a Wizz Air képviselőjeként Váradi József, a Malév korábbi vezérigazgatója tette. Már csak emiatt is Váradi József meghallgatása feltétlenül indokolt lett volna, hiszen a feljelentés miatt a Malévet közel 100 milliárd forintos visszafizetésre kötelezték. Sajnálatos és érthetetlen módon Váradi József a háromszori megkeresés ellenére a vizsgálóbizottság kérésének nem tett eleget, nem jelent meg.

Itt megint felmerül annak a szükségessége, amit a Jobbik már korábban is szorgalmazott Gyurcsány Ferenc kapcsán, aki folyamatosan nem tett eleget a 2006-os eseményeket vizsgáló bizottsági meghívásnak. Igenis komoly szankciókkal kellene sújtani azt, ha valaki nem tesz eleget kötelezettségének, és nem jelenik meg a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatásán. Gaudi-Nagy Tamás képviselőnk erre egy törvényjavaslatot is nyújtott be, amelyben letöltendő szabadságvesztéssel kívánta szankcionálni az ilyet. Természetesen önök, a kormánytöbbség nem szavazta meg, így viszont, ahogy Váradi József távolmaradása is mutatja, a vizsgálóbizottsági munka komolytalan, önmagáért való politikai cirkusznál nem több, mert aki akar, eljön, aki nem akar, az nem jön, és igazából semmi következménye nincs.

Ugyancsak igen sajnálatos és érthetetlen, hogy a vizsgálóbizottság Márton Attila kormánybiztos urat sem hívta meg meghallgatásra. Mint ismeretes, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a 2010. június 18-tól december 18-ig terjedő időszakra, tehát a bizottság által vizsgált időintervallumba nevezte ki Márton Attila képviselő urat légügyi miniszteri biztosnak, akinek feladata volt a légi közlekedést érintő jogszabályok előkészítésében való részvétel, és a légi közlekedés fejlesztését szolgáló intézkedések végrehajtásának koordinálása.

(0.20)

2010. július 11-én a sajtóban megjelentek szerint Márton Attila úr többek között a következőket nyilatkozta. "Reálisan két-három éven belül üzemi szinten nullszaldós lehet a Malév magyar nemzeti légitársaság. A Malév esetében a cél a működőképesség fenntartása, ami nemcsak a munkahelyek megtartása miatt, hanem nemzetgazdasági szempontból is fontos. A szabályozás legfontosabb feladata most az, hogy az elavult légiközlekedési törvény helyett újat alkossanak." A miniszteri biztos elmondta: a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport privatizációban vállalt fejlesztéseit visszamenőlegesen átvizsgálják. És még sorolhatnám.

Ennek az egésznek a lényege az, hogy ezek a témák mind-mind a vizsgálóbizottság témakörét érintik, ezért feltétlenül indokolt lett volna a miniszteri biztos urat is meghallgatnunk. Különösebb alapja nem is lehetett az elutasításnak, hiszen megbízása a vizsgálóbizottsági időszakra esett, mégsem került sor a meghívására.

De a bizottság többszöri kérésem ellenére sem hallgatta meg a pilótákat sem. Ez is érthetetlen, hogy miért nem. A privatizációs folyamatban egy darabig a pilóták szövetsége is versenyben volt, csakhogy az MSZP-kormány érdemben nem tárgyalt velük. Erre természetesen Veres János volt pénzügyminiszter úrnak megvolt a válasza, ami ismereteink szerint korántsem felel meg a valóságnak, mert a hiányolt bankgaranciával igenis rendelkezett a pilóták szövetsége.

Csakhogy ezt a nyilvános szembesítést fontos lett volna megtenni, hiszen teljesen nyilvánvaló felelősséget lehetett volna megállapítani akkor, ha kiderül, hogy valójában indokolatlanul mellőzték a privatizáció során azt a befektetői csapatot, akik magyarok voltak elsősorban, a légügyi szakmához is értettek, és a legjobb eséllyel tudták volna hosszú távra nyereségessé tenni a Malévot. Ahogy arról is érdemben beszélhettek volna, hogy milyen üzletstratégiai döntési hibák történtek a nyolc év alatt, amik szerepet játszottak a csődbe jutásban. De mint említettem, hiába kértem, a Hunalpa vezető képviselőjét nem hallgatta meg a bizottság. A miértre nincs válasz.

A Jobbik szerette volna belevetetni a jelentésbe tételesen, hogy kik azok a személyek, akiknek meghallgatását a bizottság egyes tagjai javasolták, ám arra mégsem került sor, illetve hogy milyen dokumentumok azok, amiket megkaptunk, amik a jelentés elkészítéséhez felhasználásra kerültek, és mik azok, amiket bár megkértünk, mégsem kaptunk meg a bizottsági munka befejezéséig sem, sőt a mai napig sem. Sajnos ezek nem kerültek bele a jelentésbe.

Szükséges megemlítenem, hogy a vizsgálóbizottság nem alkalmazott egyetlen olyan szakértőt sem, aki valóban végigkövette volna az elmúlt 10-15 évben a Malév és a repülőtér körüli történéseket, tehát ezáltal hiteles, szakmailag első kézből származó és alátámasztott, saját tapasztalaton alapuló információkkal rendelkeznének. Pedig az ilyen szakértők alkalmazásával a bekért dokumentumok felhasználása és így a megállapítások is sokkal célzottabbak, megalapozottabbak lettek volna, a jelentés elkészítésekor pedig nem lett volna szükség olyan másodlagos forrásokra hivatkozni, mint a Fehér könyv.

Természetesen ilyen független szakemberek a Jobbik háttérmunkálataiban szép számban részt vettek és segítették azt egészen a jelentés elkészítéséig, ám ezért az Országgyűléstől, a bizottságtól semmilyen díjazásban nem részesültek, a bizottsági üléseken hozzászólási, kérdezési vagy javaslattételi joguk nem volt. Ezt a hozzáállást egy parlamenti vizsgálóbizottság esetében méltatlannak és kisstílűnek tartjuk, vagy szándékosnak, ugyanis a Jobbik többször is kezdeményezte a bizottsági szakértők kérdésének napirendre vételét, ám annak megtárgyalása mindig elmaradt.

Meggyőződésem, hogy a megfelelő szakértők hivatalos bevonásával nagyon komoly dolgokra lehetett volna fényt deríteni. Persze itt megint felmerül a kérdés, hogy tán pont ettől félt a kormány. Ez egy olyan hiányosság a kormány és a bizottság részéről, ami érthetetlen.

Itt felmerül a kérdés, hogy nyilván az volt a szándéka a kormánynak a politikai haszonszerzés szempontjából, hogy csak az derüljön ki, ami számukra mentséget jelenthet ebben a kínos helyzetben, amikor egy hosszú folyamat eredményeképp végül is az ő kormányzásuk alatt és részben az ő tevékenységük nyomán jutott csődbe a Malév és züllik le a végtelenségig a reptér.

Mindezek ellenére a vizsgálóbizottság 14 ülésének 32 órányi munkájából valójában azért fontos információkat lehetett megtudni és következtetéseket levonni. Jól kirajzolódott a vizsgált időszak alatt az MSZP-SZDSZ-kormányok káros, a nemzetgazdaság érdekeit sértő, magánérdekeket szolgáló tevékenysége mindkét cég esetében.

Megfigyelhető volt, hogy a meghallgatottak egyike sem ismerte el semmilyen felelősségét az egész 8 év során. A döntéshozók mindig az információkat nyújtó szakértőkre, jogászokra mutogattak, azok pedig vissza a döntéshozókra.

A vizsgálóbizottság a kormány által engedélyezett keretek alapján történt vizsgálódásból kihozta, amit lehetett véleményünk szerint. A megállapításai alapján hozott javaslatai értékesek, azokat a Jobbik támogatja, annál is inkább, mert ezek közé az ajánlások közé számos kifejezetten a Jobbik kezdeményezésére került be. Csak a legfontosabbakat emelném ki.

Az egyik, hogy készüljön 2013. június 30-ig értékelés egy többségi közösségi tulajdonban lévő nemzetközi, a nemzeti légitársaságnak is bázist adó repülőtér létrehozására.

Szintén, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter indítson belső vizsgálatot annak megállapítására, hogy a Malév privatizációja és működése kapcsán kik, mikor és milyen tartalmú jelentésekben értesítették a szolgálatok vezetőit, illetve a felügyelő minisztert arról, hogy az orosz partner megszegi a szerződéseket, illetve hogy milyen kapcsolati hálója volt a magyar vevőknek.

Készüljön jelentés arról, hogy a vizsgálóbizottság által a Budapest Airport Zrt. privatizációjával kapcsolatban feltárt hiányosságok, mulasztások és jogsértések milyen kárt okoztak a magyar gazdaságnak, és milyen intézkedések szükségesek azok csökkentése érdekében.

A jelentés javaslatai közt a Jobbik szorgalmazza, hogy indítsanak belső vizsgálatokat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nemzetbiztonsági helyzetének átfogó feltárására, valamint hogy vizsgálják felül a kötött felhasználási lehetőségű bevételek tényleges felhasználását, valamint a légiközlekedési alágazatban bekövetkezett igen jelentős változásokra figyelemmel kerüljön kidolgozásra légiközlekedési koncepció.

A vizsgálóbizottság ezekkel az ajánlásokkal a többivel együtt a kormány számára egyértelmű és nagyon fontos feladatokat határozott meg, amelyek a valódi elszámoltatást immár jogi úton is lehetővé tennék. Azok maradéktalan elvégzését a Jobbik szükségesnek tartja. Fontos azonban azt hangsúlyozni, hogy a vizsgálat során is egyértelművé vált, kik voltak azok a személyek, szervezetek, hivatalok, akik tevőlegesen hozzájárultak a légi közlekedésben uralkodó jelenlegi tragikus állapotok kialakulásához. Éppen ezért a Jobbik azt is elengedhetetlennek tartja, hogy megfelelő elszámoltatás eredményeképp ezek a szereplők a jövő kialakításában ne vehessenek részt, végre a közérdek és ne a magánérdek érvényesüljön.

Reméljük, hogy a kormány nemcsak a propagandának szánja, hanem valóban hajlandó lesz megtenni a bizottság által a jelentésben ajánlott lépéseket és a vizsgálatokat lefolytatni, és valóban egy megfelelő szakértői csoporttal megalkotni a légi közlekedés jövőjét.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)