Felszólalás adatai

A nemzetpolitika alapjait több jogszabály, jogintézmény jelöli ki. Elvi alapként azonban az új alaptörvény alapvetés fejezetének D) cikke deklarálja a magyar nemzet összetartozását és Magyarország felelősségét a külhoni magyarság iránt. A kormány nemzetpolitikai koncepciójának meghatározó eleme a külhoniakkal való szoros kapcsolat, párbeszéd megvalósítása, a külhoni magyarság véleményének becsatornázása a budapesti döntéshozatalba.

A Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-ei IX. ülésével 2004 után ismét megkezdte működését azzal a céllal, hogy a magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon terjedhessenek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében.

A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodásban és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalában tölt be meghatározó szerepet. A MÁÉRT a plenáris ülésezés politikai szintje mellett szakbizottságainak keretében szakmai egyeztetést is folytat, és a plenáris ülésen kialakított elvi irányok alapján a szakbizottságok rögzítik a szakterületekre vonatkozó útmutatásaikat.

A Magyar Állandó Értekezlet X. ülésére 2011. november végén került sor. A tanácskozás legnagyobb eredményének tekinthető, hogy a külhoni és a magyarországi pártok, szervezetek képviselői egyhangúlag elfogadták a "Magyar nemzetpolitika - A nemzetpolitikai stratégia kerete" című hiánypótló jellegű stratégiai dokumentumot. A dokumentum átfogó célként a magyar nemzeti közösségek gyarapodó közösségekké válását fogalmazza meg. Az átfogó cél elérése érdekében a dokumentum a cselekvési területek széles skáláját jelöli meg, és lépéseket fogalmaz meg a magyar társadalom, közigazgatás, külpolitika, a demográfia, az egyházak, az oktatás, a kultúra, a kulturális örökségvédelem, a tudomány, a gazdaságfejlesztés, az ifjúság, a civil szervezetek, a média és a sport tekintetében. Kiemelten foglalkozik a szórvány és a csángó közösségek, valamint a diaszpóra kérdésével, és célrendszert állít fel problémáik megoldására. Részletezi a nemzetpolitikai célok megvalósítását szolgáló hatékony támogatáspolitika eszközeit is.

(10.10)

A MÁÉRT 2011. november végi ülésének résztvevői a zárónyilatkozatban elfogadták a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának kritériumrendszerét. Egyetértettek a kormány azon szándékával, amely a támogatáspolitikában a normatív alapú, hosszú távú, kiszámítható finanszírozást kívánja előtérbe helyezni a pályázati alapú eseti támogatásokkal szemben. A kormány szándéka, hogy kiszámítható módon járuljon hozzá a szülőföldön való boldogulás szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró intézmények, szervezetek működéséhez, fenntartásához. Előnyben részesülnek az Európai Unió határain kívül eső régiók, így Kárpátalja és a Vajdaság magyarsága. A beérkezett javaslatok alapján a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerét figyelembe véve összesen 56 intézmény és program került a nemzeti jelentőségű intézmények körébe az alábbiak szerint: Erdély 11 intézmény és 5 program, Felvidék 10 intézmény, Vajdaság 11 intézmény, Kárpátalja 12 intézmény, Horvátország 2 intézmény, Szlovénia 2 intézmény, diaszpóra 3 intézmény.

A MÁÉRT XI. ülésére 2012. október 9-én került sor, ahol a külhoni és a magyarországi pártok, szervezetek képviselői zárónyilatkozatot fogadtak el. Ebből idéznék most néhány passzust. Példaértékű sikerként értékelik a "2012 a külhoni magyar óvodák éve" programot. Tekintettel arra, hogy a magyarság jövője szempontjából fontosnak tartják a folytonosságot, az építkező munkát, ezért várakozásukat fejezik ki a program utóélete kapcsán. Közös akarattal meghatározzák, hogy a 2013. év kiemelt programja keretében az oktatási intézményrendszer következő színterére, az alapfokú iskolákra, az óvodai-iskolai átmenetre, az iskolai beiratkozásokra koncentrálnak. Üdvözlik az egyszerűsített honosítási eljárás során magyar állampolgárrá váló külhoni magyarok választójogát a magyarországi parlamenti választásokon, továbberősítve ezáltal a magyar nemzet közjogi egységét. Támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen is szavazati jogával.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény értelmében a Hungarikum Bizottság tagja többek közt a MÁÉRT által delegált három tag. Továbbra is nemzetstratégiai célnak tekintik és támogatják a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit, mint egyetlen valós közjogi megoldást a külhoni magyar közösségek és a többségi államok közötti viszony hosszú távú rendezésére.

A magyar nemzetpolitikai stratégiai gondolkodás kulcsmomentuma a diaszpórával egy új, erősebb, szorosabb viszony kialakítása. A diaszpórában élő nyugati magyarság a magyar nemzetpolitika húsz éve háttérbe szoruló szegmense. Cél a diaszpórában élők nemzeti identitásának megerősítése, a diaszpóra szerepének kiaknázása a Magyarországról alkotott kép formálásában, a diaszpórában élő magyarok képzettségének, képességeinek elismerése és terjesztése, illetve a diaszpóra üzleti potenciáljának kiaknázása a magyarság növekedése és sikeressége érdekében. A Diaszpóra Tanács 2. ülésén, 2012. október 8-án elfogadott zárónyilatkozatból szeretnék idézni néhány bekezdést. Üdvözlik a Julianus-program elindítását, amelynek célja, hogy részletes kataszter készüljön a magyar tárgyi örökségekről, épületekről, műalkotásokról, emlékművekről, emléktáblákról, a magyar kultúra széles körű megismerhetősége érdekében. Támogatják a Külföldi Magyar Cserkészszövetség együttműködését a magyar cserkészszövetségekkel, és megállapodnak, hogy a jövőben is kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyar fiatalok identitásának erősítésére.

A nemzetpolitikai tárcaközi bizottság első előkészítő ülésére 2010. július 13-án került sor. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr az ülésen kifejtette, hogy az eddigi struktúra átláthatatlansága miatt vált szükségessé a tárcaközi bizottság létrehozása. Minden olyan államtitkárságot megkerestek az üléssel kapcsolatban, amely tevékenysége során kapcsolatba kerül a nemzetpolitikával, mivel elsődleges cél annak megállapítása, hogy miként épül be a tárcák működésébe a nemzetpolitika. Az egyes tárcák képviselői ezt követően beszámoltak a minisztériumok meglévő, illetve tervezett határon túli intézkedéseiről, programjairól.

A fenti szándéknak megfelelően 2010 augusztusában a kormány a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság létrehozásáról szóló 1177/2010. számú határozatával a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolása érdekében létrehozta a nemzetpolitikai tárcaközi bizottságot. A bizottság elnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, alelnöke Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, titkára pedig Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A bizottság évi két alkalommal ülésezik, de szükség esetén több alkalommal is össze lehet hívni. A bizottság tevékenységét munkacsoportok segítik.

Magyarország Romániával, Ukrajnával, Szlovákiával, Szerbiával, Szlovéniával és Horvátországgal közösen működtet kisebbségi vegyes bizottságokat. A kisebbségi vegyes bizottságok célja a kétoldalú kisebbségvédelmi kérdések megtárgyalásán túl a szomszédos államokban élő magyar közösségek, illetve a magyarországi nemzetiségek helyzete időszerű kérdéseinek megvitatása. A kisebbségi vegyes bizottságok feladatai közé tartozik az üléseken megfogalmazott ajánlások teljesítésének áttekintése, továbbá új ajánlások megfogalmazása az időközben felmerülő problémák mielőbbi megoldása érdekében.

Népszámlálásokra 2011-ben, illetve 2012-ben került sor mind hazánkban, mind a szomszédos országokban. Célunk volt mindenekelőtt és most is az a célunk, hogy a külhonban élők minél nagyobb arányban vallják magukat magyarnak, vállalják identitásukat, hisz jellemzően a szomszédos államok a különböző kisebbségi nyelvhasználati jogokat a kisebbségek arányához kötik. A kormány mindent megtett annak elősegítése érdekében, hogy nemzettársaink a népszámlálások során bátran vállalják magyar identitásukat. A kormány folyamatosan figyelemmel kísérte a szomszédos országokban zajló népszámlálásokat; kedvezőbb statisztikai mutatók elérése érdekében együttműködés valósult meg azokkal a szervezetekkel, amelyek vállalták, hogy segítséget, tájékoztatást nyújtanak a polgároknak.

Magyarország 2011-es EU soros elnöksége valóban történelmi esély volt arra, hogy bemutassuk, népszerűsítsük a magyarság sajátos kultúráját. Az EU soros elnöksége alatt nemzetpolitikai céljaink szempontjából kiemelten az alábbi három dosszié volt releváns. Az első: határozati javaslat az Európai Parlament és Tanács részére az "európai örökség" cím létrehozására irányuló európai uniós fellépésről; a második: tanácsi következtetések a művészek és más kulturális szakemberek mobilitását elősegítő információszolgáltatásokról; és a harmadik: a kultúra hozzájárulása az Európa 2020 stratégia végrehajtásához.

A különböző kultúrák együttélésében rejlő lehetőségek bemutatása 2011. május 8-án az Európa-nap megünneplése keretében is megvalósult. Párkány, Nagyszőlős, Sepsiszentgyörgy, Magyarkanizsa, Eszék, Lendva, Alsó- és Felsőőr, valamint a hozzájuk tartozó régiók lakosságát megszólító programokkal mutatták be a helyi jellegzetességeiket, hagyományaikat. Az esemény szlogenje a "Természetesen együtt" lett, amely jól szimbolizálta az európai népek együttélésének szellemiségét.

1995 óta minden évben sor kerül a Kisebbségekért-díj "külhoni magyarságért" tagozat kitüntetés átadására. 2011-ben a díjazottak a MÁÉRT tagszervezeteinek javaslatait figyelembe véve a Kárpát-medence összes régiójából, valamint a diaszpórából kerültek ki.

(10.20)

A kitüntetést a 2011. augusztus 19-ei díjátadó ünnepségen szervezetek és magánszemélyek vették át a magyarságért végzett munkásságuk elismeréseképpen: Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület volt elnöke, nagybányai festőtelep, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület, Tóth Tibor színész, művészeti vezető, a Komáromi Jókai Színház igazgatója, László Sándor színész, rendező, az Újvidéki Művészeti Akadémia osztályvezető tanára, szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ, Pataky András néprajzkutató, Zadravec Szekeres Ilona tanár, Pál Lajos népzenész, Külföldi Magyar Cserkész Szövetség.

2011 végén a Magyarországon bekövetkezett jogszabályi változásokat követően a Kisebbségekért-díj külhoni magyarságért tagozat kitüntetése önállósult, és a Külhoni magyarságért-díj alapításáról szóló rendelet értelmében a díj elnevezése Külhoni magyarságért-díjra változott. 2012-ben az alábbi személyek és intézmények részesültek elismerésben: Berényi Kornélia, Csemadok, Dévai Szent Ferenc Alapítvány, Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, Magyar Ifjúsági Tanács, Szénássy Zoltán, Kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ, Karna Margit, Gulácsy Lajos, Irka című gyermeklap, Csárdás Magyar Kultúregyesület, Csárdás népi tánccsoport.

A módosított állampolgársági törvény 2011. január 1-jén lépett hatályba, és az első állampolgársági eskütételekre a 2011. március 15-i hétvégén került sor. Legelsőként Mohácson március 12-én a horvátországi magyar vezetők tettek esküt, majd 15-én a budai Várban közel száz moldvai csángó, aztán Kolozsvárott, illetve Csíkszeredán és Szabadkán. Semjén miniszterelnök-helyettes úr 2011. június 27-én jelentette be itt, az Országgyűlés plenáris ülésén, hogy beérkezett a százezredik honosítási kérelem. Örömmel tölt el bennünket, hogy az immár 400 ezerhez közelítő állampolgársági kérelem ügyintézése egyre olajozottabbá válik.

Fontos megemlíteni a Magyary egyszerűsítési programot, amely által leegyszerűsödött az állampolgárság megállapítása, ezáltal annak megadása, és így könnyíteni tudjuk nemzettársaink ügyintézésének menetét. A gördülékeny ügyintézés és az egyszerűsített honosítás sikere az igazságügyi, a belügyi, a külügyi és a nemzetpolitikai területek kiváló együttműködésének is köszönhető. Tisztában vagyunk azonban azzal a ténnyel is, hogy becsúszhatnak az ügyintézésben problémák, de úgy gondoljuk, hogy ilyen magas számú igénylés mellett ezek elenyésző számúak, és emberfeletti az a munka, amit a magyar külképviseleteken, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban, illetve a kormányhivatalokban a szakemberek elvégeznek. Ezúton is köszönjük nekik fáradhatatlan munkájukat.

Tisztelt Országgyűlés! Az elvégzett feladatok és a megvalósult programok fényében elmondható, hogy a vizsgált időszakban a kormány komoly előrelépéseket ért el nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítása terén: tovább erősödött a külhoni magyarsággal felépített kapcsolatrendszer és az összetartozás-tudat. A kormány folytatja a megkezdett utat, és a jövőben is minden segítséget meg kíván adni a külhoni magyarságnak önazonossága megőrzése érdekében.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)