Készült: 2024.05.17.22:04:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

316. ülésnap (2013.10.25.), 6. felszólalás
Felszólaló Kovács Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:24


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Milyen következtetést lehet levonni abból, hogy a kormánypárti képviselők közül, 263 kormánypárti képviselő közül mindössze három van jelen a jövő évi költségvetés vitájában? Ez mutatja azt, hogy a kormánypártok képviselői is mennyire veszik komolyan azt, ami a szakmaiság szempontjából itt, a parlament plenáris ülésén meg kell fogalmazódjon a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban.

Hallhattuk, az elmúlt 24 óra összes híradása mind azt próbálta kommunikálni, amit a Fidesz vezérszónoka a tegnapi napon itt elmondott, hogy ez a költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése. Tisztelt kormánypárti képviselők, arra kérem önöket, hogy mutassanak be egyetlenegy sort is ebből a több száz oldalas költségvetésből, amely vonatkozik a rezsicsökkentésre. Nincs egyetlenegy sor sem. Tehát az, ami itt az elmúlt 24 órában a jövő évi költségvetésről a kormánypártok részéről elhangzott, az egyszerűen hazugság. Nincs ilyen benne. Mert ha legalább azt mondanák, hogy a tartalékok között elkülönítettünk iksz milliárd vagy 10 milliárd forintot arra a célra, hogy például fedezzük a közszolgáltató cégek veszteségeit, amit a rezsicsökkentés kapcsán elszenvednek, akkor azt mondom, hogy igen, van a költségvetésben egy olyan sor, ami azt a célt szolgálja, hogy a rezsicsökkentésből adódó veszteséget valamilyen módon kompenzálják.

Nem tudom, hogy a kormánypárti képviselők tudják-e azt például, hogy egyes közszolgáltató cégek, Borsod megyében például a vízszolgáltató társaságok gyakorlatilag az elmúlt fél évben fizetésképtelenné váltak. Nem tudnak fizetni már most sem, és ha a további rezsicsökkentés megvalósul, akkor, miután ezek többségi állami tulajdonú társaságok, másképpen nem fognak tudni működni, csak ha jelentős tőkeinjekciót kapnak a költségvetéstől, tehát az adófizetők pénzéből.

A másik, nagyon sokszor elhangzó vélemény itt a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, meg úgy általában a kormány kommunikációjában, hogy Magyarország jobban teljesít. Hát akkor nézzük meg, hogy ebben a költségvetésben vannak-e olyan elemek, amelyek ténylegesen azt mutatják, hogy Magyarország jobban teljesít!

Arra, hogy a költségvetés fő számai mit tartalmaznak, és hogy ezek mennyire megalapozottak és megbízható számok, következtethetünk abból, hogy az elmúlt 2-3 évben az akkori költségvetések hogyan valósultak meg, hogyan teljesültek, hány szám teljesült egyáltalán azokból a költségvetésekből, illetve következtethetünk abból, hogy azok a gazdaságpolitikai és pénzügyi szakértők, akik véleményt mondtak erről a benyújtott költségvetésről, milyen véleményt fogalmaztak meg.

Egy se, egy se fogalmazott meg olyan véleményt, hogy az itt leírt alapszámok, fő számok, a GDP-növekedés, az infláció, a beruházási ráta, az államadósság, a költségvetési hiány teljesülni fog. Nem mondtak ilyet. Még az Állami Számvevőszék is azt fogalmazta meg, hogy a bevételek 50 százalékáról nem tudja azt mondani, hogy nagy valószínűséggel és bizonyossággal teljesülni fog. Tehát van jelentős bizonytalanság a jövő évi bevételek oldaláról. Ebből adódóan nyilvánvalóan az fog következni, ami ebben az évben is már bekövetkezett a költségvetésben, hogy hatszor kellett módosítani. Igaz, hogy ez még messze van a tavalyi adattól, mert tavaly meg 13-szor kellett módosítani a költségvetést különböző, de hasonló jellegű okok miatt.

Na, akkor nézzük, hogy tényleg jobban teljesít-e Magyarország! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország gazdasági teljesítőképessége ma a 2005-2006-os szinten van. Hároméves Fidesz-kormányzás után körülbelül a jövő évre tervezetten valósulhat meg annak a növekedésnek, a GDP-növekedésnek a fele, mint ami a kormányváltáskor, 2010-ben a gazdasági világválság után volt Magyarországon. Tehát egyszerűen nem igaz az az állítás sem, hogy Magyarország jobban teljesít. Mert nézzük meg például a forint árfolyamát! A forint árfolyama hogyan alakul most a 2010-eshez viszonyítottan? Mintegy 20 százalékkal rosszabbul áll a forint. Mi következik ebből, tisztelt képviselőtársaim? Az, hogy mindenért, amit nem Magyarországon gyártanak, hanem importból hoznak be, azért körülbelül ilyen magasabb árat kell fizetni.

Itt van például az üzemanyagok kérdése. Ugye, emlékszünk arra, kormánypárti képviselők ülnek itt olyanok is, akik az előző ciklusban már itt ültek, teli szájjal követelték, amikor 300 forint volt az üzemanyag ára Magyarországon, a benzin ára, a jövedéki adó csökkentését. Most bőven 400 forint fölött járunk.

(8.20)

Amikor az MSZP képviselőcsoportja azt kezdeményezi, hogy tisztelt képviselőtársaim, itt lenne az ideje, hogy csökkentsük a jövedéki adót, mert hiszen ezek már olyan terhek, önök alapvetően elzárkóznak ettől a dologtól, ez is mutatja, hogy egyébként mennyire őszinte volt az a gazdasági kezdeményezésük, amikor 300 forintos árnál követelték a jövedéki adó csökkentését.

De nézzük meg az átlagjövedelmeket, vagy nézzük az adókat, tisztelt képviselőtársaim! Önök annak ellenére, hogy azt ígérték, hogy adócsökkentést kívánnak megvalósítani, ma összességében 400 milliárd forinttal több adót fizetnek be a magyar állampolgárok, mint 2010-ben fizettek. Igaz, hogy vannak olyan állampolgárok, a magasabb jövedelműek, a magas jövedelműek, akik valóban kevesebb adót fizetnek, kisebb az adóterhelésük, de a magyar állampolgárok túlnyomó többségének több adót kell fizetni ma Magyarországon, mint amit fizettek 2010-ben. Tehát ezen a területen biztos, hogy rosszabbul élünk, mint a korábbi időszakban, és Magyarország gazdasága nem teljesít jobban.

Vagy nézzük meg, hogy hány fiatal vándorolt ki Magyarországról azért, hogy munkát találjon 2010-ben és a 2010 előtti években, és hányan voltak kénytelenek elhagyni az országot ebben a három évben, és egyáltalán van-e esély arra, tisztelt képviselők, hogy ezek a fiatalok visszatérjenek valaha is Magyarországra, munkát találjanak, megélhetést találjanak. Erről persze nem beszélnek. Amikor harsogja a rádió a kormány kommunikációját, hogy Magyarország jobban teljesít, hát ezen a területen biztos, hogy nem teljesít jobban, de jó lenne, ha mondanának legalább egy olyan érzékelhető területet, ahol a mindennapok állampolgárai, akik otthon élik mindennapjaikat, és az energiáik túlnyomó többségét leginkább arra fordítják, hogy családjuk és saját maguk megélhetését biztosítsák, mutassanak egy olyan átlag magyar állampolgárt, akinek bizonyos területeken jobb a megélhetése, mint korábban volt.

Azt mondják, harsogják, hogy persze a foglalkoztatás nőtt Magyarországon. Hát hogyne! A tegnapi napon tette közhírré a kormány, hogy 200 ezer főre akarja növelni a közfoglalkoztatottak számát. Ez rendjén való olyan értelemben, hogy azok az emberek, akik semmilyen módon nem találnak maguknak munkát, legalább ily módon valami, valamicske jövedelemhez jutnak. No de hát az a 47 ezer forint, amit ily módon tudnak keresni, az mire elég, tisztelt képviselőtársaim? Ez az a dolog, amikor azt mondhatják el százszor, hogy Magyarország jobban teljesít?

Vagy itt van az államadósság kérdése, tisztelt képviselőtársaim. Két éven keresztül semmi mást nem hallhattunk az önök részéről, mint azt, hogy azért ilyen nehéz a gazdasági helyzet Magyarországon, mert akkora az államadósság. Mi történt? Ez alatt a három évben 3000 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Nem csökkent annak ellenére, hogy elkonfiskáltak 3000 milliárd forintot a nyugdíj-megtakarításokból, hanem 3000 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Ma többet kell fizetnünk.

Azzal dicsekszenek, ilyen hirdetés van, ami egy agymenés, a Magyar Rádióban, hogy Magyarországnak nincs az IMF-fel szemben államadóssága. Tényleg nincs. Megszüntették a 2,5 százalékos kamatozású hitelt, és vettek fel helyette 5-5,5 százalékos hitelt. Ma 50 milliárd forinttal többet kell fizetnie a magyar költségvetésnek adósságfinanszírozásra, mint a korábbi időszakban volt. Szóval, tisztelt képviselőtársaim, vissza kellene térni a szakmaisághoz, a pontos adatokhoz, a valós adatokhoz, nem a vágyálmokhoz, amelyeket a különböző kommunikációs csatornákon megfogalmaznak, és megpróbálják megtéveszteni ezekkel az adatokkal a magyar állampolgárokat, mert a tények, a tényadatok, a tényszámok teljesen mást mutatnak.

Arra kérem a tisztelt kormánypárti képviselőket, akik a következő felszólalásokkal nyilvánvalóan megpróbálják megmagyarázni és megvédeni ezt a költségvetést, hogy próbálják meg ezt tényszámokkal, valós adatokkal és nem pedig vágyálmokkal, mint amelyeket ebben a költségvetésben megfogalmaztak, igazolni, vagy megpróbálják helyes útra terelni azt a kormányt, amelyet három és fél év alatt önök, hiába vannak itt 263-an, ezt nem sikerült megtenni.

Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai