Készült: 2024.05.21.05:12:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

316. ülésnap (2013.10.25.), 212. felszólalás
Felszólaló Dr. Kupcsok Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:48


Felszólalások:  Előző  212  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Két részre bontanám a mondandómat, az első részében nagyon röviden néhány alapvetést tennék, majd utána a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban mondanék el néhány gondolatot.

Amit alapvetésnek gondolunk: a 2014. évi költségvetés egy kiszámítható költségvetés, Magyarország és az emberek számára egyaránt a stabilitást jelenti. A 2014. évi költségvetésben nincs olyan terület, amelyiken kisebb összegből kellene gazdálkodni jövőre, mint azt az idei év folyamán tettük. A cégek helyzete leginkább az adminisztráció csökkentése, az adókedvezmények rugalmasabb igénybevétele révén javul.

A munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései keretében a foglalkoztatási kedvezmények jövőre is hatályban maradnak. A közfoglalkozás terén a Start-munkaprogram lehetőségei kibővülnek, 30 milliárd forintot irányoznak elő a téli közmunkaprogramokra, amely már 2013 novemberétől indul, és 2014. április végéig tart.

A kormány gazdaságpolitikájának legfontosabb pillérei, céljai a versenyképesség javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, az államadósság csökkentése, a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása.

A kormány az elmúlt három és fél évben jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén. A 2014-es költségvetésben több pénz jut majd az egészségügyre, az oktatásra, a szociális terület számára, a kultúrára, a sportra és gazdaságfejlesztésre. Egy korábbi hozzászólásom kapcsán ezeket a számokat már elmondtam, ezek közül egyetlenegyet szeretnék a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani. Gazdaságfejlesztésre a bázisévhez viszonyítva 107,4 százalék, tehát 7,4 százalékkal több jut 2014-ben, mint jutott 2013-ban.

A kormány 2,4 százalékos inflációval számol, tehát reálértéken jelentős növekedés várható a kiemelt területeken, akár az állam-korszerűsítést, az egészségügyet, az oktatást, a közbiztonságot vagy éppen a gazdaságfejlesztést nézzük.

Jelentős tartalék lesz a jövő évi büdzsében: a 100 milliárd forintos Országvédelmi Alap mellett egy 120 milliárd forintos további biztonsági tartalék szolgálja a rendkívüli kiadások fedezetét. A jövő évi költségvetésben továbbra is bevételi forrásként jelenik meg a bankadó és a multiadó, az ebből befolyt összegek a családok adóterheit könnyítik.

A kis- és középvállalkozások vonatkozásában szeretném kiemelni, hogy a 2014. évi költségvetés keretet biztosít a vállalkozásbarát környezet megteremtésére, a gazdaság szabályozási rendszerének ésszerűsítésére, a kis- és középvállalkozási szektor megerősítésére. A 2014-es adópolitika a hosszú távú, stabil, kiszámítható, bizalomerősítő intézkedések irányába fordul. Jövőre számos kedvezmény, adminisztrációcsökkentés járul hozzá a hazai vállalkozások terheinek csökkenéséhez, eljött a finomhangolások időszaka.

A gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen a tőkeexport és a működőtőke-beáramlás elősegítése, ösztönzése. A befektetés- és exportösztönzés célja, hogy állami eszközök felhasználásával segítse elő a magyar vállalatoknak a Kárpát-medencei célterületekre irányuló üzleti befektetéseit. A fejezet 2014. évi költségvetése továbbra is tartalmazza a kötött segélyhitelprogramot, amely a magyar kivitel növekedését szolgálja, emellett hozzájárul a kormány munkahelyteremtés és -megtartás programjához.

Az Eximbank Zrt. további hiteleket biztosít az exportra termelő vállalatok számára. Magyarország külkereskedelmi kapcsolataiban a keleti nyitás politikája mellett a Kárpát-medencei térség különleges szerepet tölt be a külkereskedelmi forgalom növekedésében.

Mindenképpen szeretném kiemelni, hogy a jó pár éve működő Széchenyi-kártya program az elkövetkezendő esztendőben is működni fog, ennek keretében a Széchenyi-kártya folyószámlahitel mellett a vállalkozóknak rendelkezésére áll a Széchenyi forgóeszközhitel, a Széchenyi beruházási hitel, a Széchenyi önerő-kiegészítő és támogatást megelőlegező hitel és az agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitel is.

Az első Széchenyi-tervet követően megalkotásra került középtávú fejlesztési program, az Új Széchenyi-terv hatásaként egyszerűsödött és gyorsult a pályázati rendszer. A támogatási programok átalakításával 16 százalékról 50 százalékra emeltük a termelőszektorhoz jutó támogatások arányát. A vállalkozások jogkövető magatartását segítette az az intézkedés is, amely szerint a hatósági ellenőrzést végző szervek a kkv-kkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén a figyelmeztetést alkalmazták.

A kormány külgazdasági stratégiái és a Wekerle-terv keretében kiemelt kezelésre számít és kiemelt kezelést kap a hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi piacokra történő segítése. A külgazdasági politikánkban a korábbi piacaink mellett felértékelődik az Európán kívüli fejlődő piacok jelentősége. Kezd kiépülni a kis- és középvállalkozások külföldi partnereinek közvetítését elősegítő intézményrendszer. Ennek keretében kiemelném, hogy a nemzetgazdasági miniszter irányítása, felügyelete alatt működik az Eximbank és a Mehib.

Az elfogadott Wekerle-terv mint középtávú szakpolitikai stratégia a vállalkozások térségi piaci pozícióinak erősítését, a Kárpát-medencei célterületekre irányuló befektetések és üzleti kapcsolatok elősegítését a jövő esztendőben is szolgálni fogja. A tervhez kapcsolódóan a Kárpát Régió Üzleti Hálózat hat szomszédos országban 12 működő üzletfejlesztési irodát hozott létre és működtet, ezeknek a feladata a hazai vállalkozások külpiaci tevékenységének segítése, a határokon átívelő üzleti kapcsolatok erősítése. Az irodák az érdeklődő gazdálkodó szervezetekről adatbázist alakítanak ki, ami lehetővé teszi a vállalati igények pontos felmérését, beszállítói együttműködési lehetőségek feltárását, az üzleti partnerek felkutatását. Az eltelt, viszonylag rövid időben is több ezer cég kereste fel ezeket az irodákat, és kérte azoknak a gazdaságszervezési segítségét. A 2014-2020-as tervezési időszak megalapozására pedig előkészítés alatt áll a kis- és középvállalkozások új stratégiája, amely még az idén a kormány elé kerülhet.

Végezetül a Kárpát Régió Üzleti Hálózat vonatkozásában annyit szeretnék a tisztelt képviselőtársak figyelmébe ajánlani, hogy hamarosan megnyitjuk a magyar-szlovák üzleti és tájékoztatási központot, amely Törökbálinton, Pest megyében 12 ezer négyzetméter alapterületen, 2300 négyzetméteres üzleti és tájékoztatási központtal fogja segíteni a vállalkozókat. Kamaratörténeti beruházásról van szó, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hajtja végre. A határ menti országokkal soha ilyen mértékű beruházás nem létesült.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  212  Következő    Ülésnap adatai