Felszólalás adatai

Személyes meggyőződésem, hogy a 2010-es kormányváltást követően új fejezet kezdődött a magyar állam és a nemzetiségek kapcsolatában. Miben nyilvánult ez meg? Immár alaptörvényi szinten deklaráltuk, hogy a nemzetiségek államalkotó tényezők. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, úgy vélem, olyan jogszabály, amely minden európai uniós tagállamnak mintaként kell hogy szolgáljon. Higgyék el, képviselőtársaim, hogy ezt nemcsak a roma nemzetiséghez tartozóként mondom, hanem magyarként is, hiszen ha csak azt várjuk el, hogy a környező országok csak azt biztosítsák az ott kisebbségben élő magyarság számára, amit a Magyar Országgyűlés törvényileg rögzített a hazai nemzetiségeknek, jelentős lépéselőnyben lehetünk. Ezen jogok érvényesülésének biztosítására azonban megfelelő költségvetési keretet kell biztosítani.

Ahogyan a költségvetés minden elemére elmondható, a nemzetiségekre vonatkozó előirányzatokra is, hogy a tavalyi évhez képest nem csökkennek a rendelkezésre álló források. Az előirányzatok itt többek között fedezik a nemzetiségi civil szervezetek működési támogatását, a nemzetiségi intézmények működési és fejlesztési támogatását, a nemzetiségi kulturális identitás erősítésének, valamint a nemzetiségi nevelés-oktatás támogatását, a nemzetiségek napja megszervezésének költségeit, a nemzetiségi ösztöndíj forrásigényének fedezetét, a nemzetiségi intézmények átvételével kapcsolatos feladatbővülés támogatását, az intervenciós támogatások nyújtását az önhibájukon kívül bajba jutott nemzetiségi önkormányzatoknak, a nemzetiségi intézményeknek, és még sorolhatnám.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat külön fejezetben rendezi a helyi önkormányzatokat és a nemzetiségi önkormányzatokat, egyértelművé téve, hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer három szintje egységet képez. Ennek megfelelően a jövőben a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok különféle támogatásai, valamint az országos önkormányzatok támogatásai ugyanazon fejezetben, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által irányított fejezetben szerepelnek, egyszerre biztosítva a nemzetiségi célú támogatások rendszerszerűségét és átláthatóságát.

A törvényi kötelezettségen túl a kisebbségi vegyes bizottságokban vállalt nemzetközi kötelezettségeknek is eleget teszünk. Nagy örömömre szolgál, hogy a költségvetés biztosítja a horvát-magyar kisebbségi vegyes bizottság tizenkettedik ülésének jegyzőkönyve alapján a Pécsi Horvát Színház átalakításának és felújításának támogatását, valamint a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság tizenegyedik ülésének jegyzőkönyve alapján a sátoraljaújhelyi Magyar-Szlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium épületei felújításának támogatását.

Ahogyan a nemzetiségekről nemzetiségek nélkül, úgy a romákról romák nélkül sem érdemes dönteni. Különösen igaz ez a felzárkózás politikája területén. A felzárkózás egyik alappillére az oktatás, és e területen belül kiemelten kezelendő a hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségének, tehetséggondozásának előmozdítása. A roma nemzetiségi oktatási intézmény működésének támogatását, szakkollégiumok további létrehozását és működésének támogatását, valamint további innovatív megoldások felkarolását és támogatását a költségvetési előirányzatok fedezik. A 2014. éves költségvetés biztosítja továbbá a felzárkózás szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró, a roma fiatalok minőségi képzését szolgálni hivatott, a szívemhez oly közeli és kedves Gandhi Gimnázium működésének támogatását. A költségvetés tartalmazza a roma kulturális és módszertani központ felállításához szükséges költségvetési keretet is. A roma kulturális központ majdani feladata lesz a művelődés, kultúra, szellemi értékek, hagyományok feltárása, összegyűjtése, megismertetése, ápolása, valamint ezek közoktatáshoz és képzésekhez kapcsolódó felhasználása. Az oktatás területe mellett természetesen kiemelt fontossággal bír a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés, a lakhatási feltételek javítása is, ezért nagyon fontos, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései, az annak keretében nyújtott foglalkoztatási kedvezmények a 2014. évben is hatályban maradnak, a közfoglalkoztatás pedig a Start-munkaprogram lehetőségeivel kibővül. 30 milliárd forintot irányoznak elő a téli közmunkaprogramra, amely 2013 novemberétől 2014. április végéig tart.

(15.30)

Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, a 2014. évi költségvetést látva megalapozottan reménykedhetnek a nemzetiséghez tartozók is, hogy Magyarország jövőre is jobban teljesít, ezért a mindennapi megélhetés könnyebb lesz.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)