Felszólalás adatai

Ha visszatekintünk az elmúlt négy évre, akkor azzal kell indítanom, hogy 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, meg kellett menteni az akkor tragikus állapotban lévő költségvetést. Szembesülnünk kellett azzal, hogy az országot az IMF-hitelek tartják életben, amit az előző kormány Magyarország megmentése érdekében felvett, arról a 20 milliárd eurós adósságról beszélek. A kormány elhatározott célja volt, hogy ettől az adósságcsomagtól megszabadul. Azért, mert meg akartunk szabadulni az IMF-től, meg akartunk szabadulni attól a függő helyzettől, hogy nem lehet önálló gazdaságpolitikánk, mert a hitelek fejében az IMF, egy pénzügyi központ szabja meg Magyarország gazdaságpolitikáját. Ezzel szakítanunk kellett. Ez célunk volt, ez sikerült is, mert Magyarország ma önmaga képes finanszírozni költségvetését és azt a most már, hála istennek, szerény hiányt, amit a költségvetésben terveztünk.

Meg kellett állítani az eladósodottsági folyamatot, és szakítani kellett azzal a szégyenteljes gyakorlattal, hogy képtelenek voltunk európai uniós tagságunk óta egyetlen olyan költségvetést beterjeszteni, amely az európai normáknak megfelelt volna a hiány tervezése tekintetében. Ott volt rajtunk az a szorító kényszer, hogy túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt vagyunk 2004 óta. Az Unió elérkezettnek látta a helyzetet arra, hogy Magyarországot azzal fenyegesse, hogy fejlesztési forrásokat von el az országtól. Nyilvánvalóan ezt csak úgy tudtuk elkerülni, hogy a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól kikerültünk. Ez a magyar emberek, a magyar vállalkozások és a kormány közös teljesítménye.

Voltak az elmúlt négy évben olyan akut dolgok, amelyek egész Európában vagy Kelet-Közép-Európában is példátlanok, és amelyekkel nekünk szembesülnünk kellett. Itt elsősorban a devizakitettségünkre gondolok. A magyar állam devizában volt nyakig eladósodva, a magyar vállalatok devizában voltak nyakig eladósodva, az önkormányzati világ, és ami a legtragikusabb, magánszemélyek tömkelege. Mintegy 1 millió család volt kilátástalan helyzetben. Ezt a gondot kezelnünk kellett. Ma az idő rövidsége miatt csak annyit tudok megjegyezni, hogy mondjuk, a magánszemélyek felét valamilyen módon már segítettük ebben a helyzetben, és a kormány a jövő héten már tárgyalja azt az újabb elképzeléssort, amitől a devizahitelesek sorsán való további könnyítés várható.

Aztán megint, azt gondolom, egy speciális magyar jelenség volt, és ez az önök politikájának következménye volt, hogy Magyarországon súlyos százezrek voltak abban a helyzetben, hogy a társadalom perifériáján voltak kénytelenek élni. Önök ezekkel az emberekkel úgy foglalkoztak, hogy egy minimális segélyt adtak számukra, és azt várták mindössze el tőlük, hogy ne is halljanak róluk. A kertjüket se hagyják el, maradjanak békében, kapnak egy minimális segélyt, és majd valamilyen módon ellesznek. Ez egy évtizedes folyamat, amivel szakítani kellett, ezeket az embereket ki kellett vezetni ebből a helyzetből. A szociális segélyezés nagyon megalázó világából a munka világába kellett átvezetni őket.

Találkoztunk egy olyan adószerkezettel az elmúlt négy évben, amelyen szintén korrekciót kellett végrehajtanunk. Ezt az adószerkezetet azzal változtattuk meg, hogy a személyi típusú jövedelmeket sújtó terheket csökkentettük. Azaz egy olyan adórendszert vezettünk be, amely munkára ösztönöz, amely nem fékezi a teljesítményt, és inkább a fogyasztást adóztattuk többlet módon. Szektorális különadókat vezettünk be. Ezt is csak azért tudtuk megtenni, mert nem voltunk már az IMF-re utaltak. Az energiaszektort és a bankokat hatványozottabban adóztattuk, mert azt gondoltuk, eljött az ideje annak, hogy ők jobban járuljanak hozzá a közterhekhez, mint azt tették a szocialista kormányzás időszaka alatt.

Ha csak címszavakban akarnám jellemezni az elmúlt évek költségvetéseit, akkor 2010-ről azt mondtam volna, hogy amikor mi kormányra kerültünk, a költségvetés összeomlását kellett a költségvetési törvény megváltoztatásával elérnünk. 2010-ben indítottuk el azokat a nagy léptékű alkotmányos átszervezéseket, a nagy szektorok átszervezését, aminek ma már, reményeim szerint ezzel önök is egyetértenek, az eredményei is kezdenek látszani. És ezeket az átszervezéseket úgy tudtuk megtenni, hogy 2011-ben, tehát a kormányzásunk első teljes évében már teljesítettük az elvárható maastrichti hiánycélt, azaz 2011-ben már 3 százalék alá szorítottuk a költségvetés hiányát. 2012-ben már a költségvetés egyensúlyi helyzetben volt, 2013-ra azt mondhatom, hogy egy szerény növekedés, szerény emelkedés is elindult az országban. Az idén azt várjuk, hogy a GDP mintegy 0,9 százalékos növekedéséről tudunk majd számot adni az év végén, és ez a növekedés 2014-ben, hiszen a költségvetés erre épít, tovább fog erősödni, mert 2 százalékos GDP-növekedéssel tudjuk tervezni a költségvetést.

Nos, ezek után nézzük, hogy mik azok a konkrét számok, amelyek a 2014-es költségvetésben szerepelnek, és én csak a három legfontosabbat említem meg. A hiányt 2,9 százalékra terveztük, tehát megint a maastrichti hiánymutató alá terveztünk. Az infláció soha nem látott mélységekben van, amit nagyon nagy eredménynek tekintek, a Magyar Nemzeti Bank politikájának is köszönhetően és persze más tényezőknek köszönhetően is, 2,4 százalékkal tervezzük az inflációt. És a növekedés, mint már említettem, 2 százalékos lesz. Na most, ilyen sarokpontokkal azt mondani, hogy mi egy választási költségvetést hoztunk a parlament elé, ami nem fogja túlélni a második félévet, enyhén szólva nevetséges. Attól nem választási költségvetés egy költségvetés, hogy irányai vannak, hogy ki lehet emelni, hogy a kormánynak ilyen meg ilyen törekvései vannak. Ha ezt nem lehetne kiemelni a költségvetésből, az lenne tragikus.

Az a választási költségvetés, amikor rövid távú politikai érdekek érdekében a költségvetés egyensúlyát borítja fel a kormány. Az előbb látott számok alapján azt tudom igazolni, hogy erre törekvése sincs a kormánynak. Ráadásul a Költségvetési Tanács véleménye is, amit a tegnapi napon önök meghallgathattak, ezt támasztja alá. Azaz azt mondhatom a 2014-es költségvetésről, hogy ez egy kiszámítható és stabil költségvetés. Ha azt vizsgálom, hogy ez a költségvetés kinek vagy mely rétegeknek jelent pluszokat, kedvezményeket, akkor megemlítem a családokat. Sokáig kritika érhetett minket azért, hogy amikor az új személyi jövedelemadó-rendszert kialakítottuk, ami, ugye, szerényebb terhelést jelent mindenkinek, és a személyi jövedelemadóba építetten ott van ösztönzésként a gyermekvállalás, a családosok támogatása, a szerényebben keresők nem tudták igénybe venni a kedvezményt.

Itt elérkezett az idő, meg tudjuk teremteni annak feltételeit is, hogy további 260-270 ezer család sorsán könnyítsünk. Ez azt jelenti, hogy egy két gyermeket egyedül nevelő szülő, vagy egy három gyermeket eltartó család, ha csak minimálbéren is keresnek, már igénybe tudnak venni jelentős kedvezményeket.

(12.50)

Egy kétgyerekes, minimálbéren kereső család havi 4 ezer forinttal fog többletjövedelmet kapni, egy háromgyerekes, minimálbéren lévő család pedig havi 16 ezer forinttal. Ezek nagyon jelentős előrelépések. A rosszabbul kereső családok esetében azt mondhatom, hogy mintegy 50-60 milliárd pluszjövedelem marad a családoknál, amit nem von el a költségvetés tőlük. Ha a gyes-extrát vagy a diákhitelek kapcsán beépülő kedvezményeket is ideemelem, azok a diákok, akik gyermeket vállalnak, diákhitel-kedvezményben is részesülnek, akkor azt mondhatom, hogy az a családi adókedvezményi háló, amit mi eddig is felépítettünk, tovább gazdagodik. Ez a 2014-es költségvetés továbbviszi a béremelések rendszerét. Ez már ebben a költségvetési évben a pedagógusokat érintően megtörtént. Ez a következő évben kiteljesedik, csak a pedagógusok esetében ez 160 ezer főt jelent, és a költségvetésnek 153 milliárd forint többletkiadást, a pedagógusoknak nyilvánvalóan többletbevételt.

Nagyon fontosnak gondolom a közmunkák rendszerét. Kétszázezer embert tartunk ebben a rendszerben, csak a téli közmunkára plusz 30 milliárdot fog fordítani a kormány. Nagyon sok kritika éri ezt a rendszert, érdekes módon elsősorban a szocialisták szoktak minket itt bírálni, pedig itt is látható köztünk egy munkamegosztás. A jobboldali kormány most már évek óta megteremtette ezt a rendszert, és munkát ad szegény sorsú családoknak, a baloldaliak pedig erre megteremtették a Közmunkás Szakszervezetet. Tehát mindenki tesz ezen a területen a hagyományainak megfelelően: mi munkát adunk, önök szakszervezetet szerveznek, de azt gondolom, ez így rendjén is van.

Munkavédelmi akcióterv: ami a tavalyi költségvetésben szerepelt, az idei évi költségvetésben is továbbmegy. Azért a világgazdaság és az európai gazdaság még mindig mostoha, ezért a munkahelyek védelmében forrásokat kell biztosítanunk. A devizahitelesek további segítése: már beszéltem erről a kérdésről, várhatók további, ezt a réteget érintő könnyítések.

Amit a legfontosabbnak gondolok, az a rezsicsökkentés rendszere, amit elindítottunk, és a 2014-es költségvetésben is továbbviszünk. Egy átlag családnak, egy kétgyermekes átlag családnak százezer forint megtakarítás, azt gondolom, egy nagyon jelentős megtakarítás. Tegnap hallottam, hogy a költségvetést nem is érinti ez a kérdés, mondta nagy bölcsen Józsa István ezt a tételt. Dehogynem érinti a költségvetést ez a tétel. Akkor, amikor ezeket a szektorokat arra kényszerítjük, hogy többletjövedelmet hagyjanak ott a rezsit igénybe vevő családoknál, akkor arra is gondolnunk kell, hogy nyilvánvalóan a profitjuk, eredményük csökken, ha ez csökken, ez költségvetési bevételkiesést is jelent, tehát az éremnek van egy ilyen oldala is. Ezek a költségvetéssel jócskán összefüggő kérdések. De az egésznek az eredménye, amit elmondtam, az induló béremelések, a foglalkoztatás ösztönzése, a devizagondok további mérséklése, a rezsicsökkentés kapcsán a családoknál ott maradó pluszjövedelem mind-mind belső fogyasztást generál. Most már nemcsak, reményeink szerint, az export húzza majd a magyar gazdaság növekedését, hanem ez a szerényen emelkedő belső fogyasztás is.

Ugyanakkor a költségvetésben ott vannak azok a most már évek óta megszokott tartalékok, amelyek problémás helyzet, veszélyhelyzet esetén jelentenek forrásokat a kormány számára, az Országvédelmi Alap 100 milliárd forinton áll, és van még további 120 milliárd különböző tartalékok címén. Tehát összességében azt mondhatom önöknek... - nem beszélek a kiadási oldalról, a kiadási oldalon is felsorolhatnám azokat a tételeket, hogy a legfontosabb ágazatokban mind-mind a tavalyi évi költségvetéshez képest vagy az idei évi költségvetéshez képest a nagyobb gazdasági növekedés eredményeként már többletforrások is vannak.

Tehát én azt gondolom, hogy ez a költségvetés szervesen épül az előző négy évre, nem egy választási költségvetés, hanem egy racionálisan megtervezett, világos filozófiával rendelkező költségvetés, és ezt az emberek értik. A 23-i látvány ezt mondta számomra. Az emberek nemcsak sétálni jöttek Budapestre, hanem egy gazdaságfilozófiát, egy költségvetési filozófiát értve álltak ki a kormány politikája mellett, míg a Duna másik oldalán egy színpadon álltak nyolcan, és összevissza beszéltek. Én azt gondolom, hogy az nem lehet alternatívája a jelenlegi kormány költségvetésének.

Ez az a költségvetés, a 2014-es költségvetés, amely átvezet majd minket egy új kormányzati ciklusba. Azt hiszem, hogy a szocialistáknak nem kell azzal bajlódniuk, hogy majd azon a költségvetésen korrekciót tegyenek. Az, amit ma ők az országnak kínálnak, ennek semmilyen módon nem alternatívája. Nyilvánvalóan soha nem fogják elismerni azt, amit mi hangoztatunk, hogy Magyarország ma jobban teljesít, és ez a magyar emberek közös teljesítménye, de én azért abban bízom, hogy amikor a képviselő urak, mondjuk, a fürdőszobájukat meglátogatják, és a tükörbe nézve egy országgyűlési képviselővel kezdenek csevegni, akkor ott a fürdőszoba magányában elismerhetik azt, hogy ez tényleg már egy másik Magyarország, aztán az előző kormányzati teljesítményhez képest egy nagyságrendekkel más és jobb kormányzati teljesítmény.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)