Felszólalás adatai

A jól működő önkormányzatiság lenne az az út, amelyen el lehet indulni a valódi társadalmi részvételen alapuló demokratikus működés felé, amelynek középpontjában az önmaga és közösségei sorsáért felelősséget érző polgár és az aktív civil társadalom áll. Alapvető felfogásbeli különbséget jelent az állam szerepét illetően ez a kormánypártokhoz képest, mert amíg számunkra az önkormányzatok nem leküzdendő akadályt jelentenek, hanem az ember közeli és emberközpontú részvételi demokrácia megvalósulásának a lehetőségét, addig a Fidesz-kormány úgy tekint az egyénre és közösségeire, mint szabályozandó tárgyakra csupán, ahol a polgár közvetlenül függ az államtól, ahol minél kiszolgáltatottabb és védtelenebb az egyén, annál hatékonyabb a hatalomgyakorlás. Ezért van útban az önkormányzat és minden olyan közösség, amely a közösségtől kapott hatalom gyakorlásával a központi hatalom akadálytalan és a helyi közösségeken átgázoló szándékait hátráltatja.

A mi felfogásunk szerint nem az egyénnek kell függenie az államtól, hanem éppen fordítva, az államnak kell szolgálnia az őt létrehozó társadalmat. A közösségeknek meg kell adni a jogot és a gazdasági lehetőséget, hogy az őket érintő döntések meghozatalában, helyi közéletük alakításában érdemben részt vehessenek. Mindezt megfogalmaztuk a Magyarország önkormányzatairól szóló törvény vitájában, a járások kialakításáról szóló törvény vitájában, és fontosnak tartjuk most is fölvetni. Amit eddig a kormánytól láttunk, az az önkormányzatok autonómiájának csökkentése, a közigazgatás drasztikus és kaotikus átszervezése, forráskivonás, a közszolgáltatások leépítése, a kistelepülések magukra hagyása. Az új önkormányzati szabályozással, a közös önkormányzati hivatali rendszer létrehozásával, a feladatfinanszírozással, a járási rendszer kialakításával a nagy mű az előző években már elkészült, 2013-ban működésbe lépett, de a kaotikus próbaév eddigi tapasztalatai alapján az önkormányzatokra jövőre sem vár más, mint bizonytalanság és kiszolgáltatottság.

Nézzük meg tehát, milyen problémák is vannak az önkormányzatok finanszírozásában. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége a feladatfinanszírozás bevezetését követően számos problémát észlelt tagjain keresztül, amelyek ma is aktuálisak, és a jövő évi költségvetés esetében is alappal felvethetők. A települési önkormányzatok közül nagyon sokan már a 2013. évi költségvetés tervezésekor megfogalmazták, hogy a költségvetésben szereplő feltételek között a legszigorúbb gazdálkodással is kérdéses, hogy az önkormányzatok költségvetését a jogszabályoknak megfelelően hiány nélkül tervezzék. Konkrét tapasztalat volt számos önkormányzat részéről, hogy a feladatfinanszírozás bevezetésével a törvényben meghatározottak szerint az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátása nem biztosítható. 2013-ban a feladatátvállalásokra hivatkozva a települések központi költségvetésből megillető forrásait drasztikusan csökkentették.

(12.30)

A csökkentés mértéke meghaladta az önkormányzatoktól elkerülő feladatok költségeit. Olyan helyzet alakult ki, hogy sok esetben az állami támogatások a saját bevételekkel együtt sem lettek elegendőek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására. Mindez azt eredményezte, hogy az érintett önkormányzatok súlyos takarékossági intézkedések bevezetésével sem voltak képesek költségvetésüket egyensúlyba hozni. Nem véletlen, hogy 2013-ban jelentősen emelkedtek a helyi adók. Egyes kimutatások szerint a lakosság 29 százalékos tehernövekedést szenvedett el a kommunális adózásban.

A forráshiányon, főleg a kisebb települések esetében a hitelkonszolidáció sem segített érdemben, hiszen a kistelepülések adósságállománya az önkormányzati adósságállomány csekély részét, kevesebb mint 10 százalékát képezte. Az önkormányzatoknál esetleg a korábbi évek megtakarításai vagy az önkormányzati vagyon értékesítése biztosíthatta rövid ideig a működési költségeket, azonban a vagyon ilyen módú felélése nagyon veszélyes folyamat, és a következő években ez újabb jelentős problémák forrása lehet.

2013-ban jelentkezett negatív hatásként az szja helyben maradó 8 százalékának megszüntetése, valamint a gépjárműadó 60 százalékának elvétele is. Emellett a jövedelemdifferenciálódás megszüntetése értelemszerűen tovább sújtja azokat a településeket, amelyek e címen jutottak támogatáshoz a korábbi években. Ezek a források jóval meghaladták azt az összeget, amennyit a köznevelési, igazgatási és egyes szociális feladatok elvonása indokolt, de erről ez idáig hatásvizsgálatot, tanulmányt nem olvashattunk, ezért a jövő évi költségvetés tervezésénél sötétben tapogatózunk.

A szabadon felhasználható pénzeszközöket a települések egyébként már jó ideje javarészt kötelező feladataikra fordították, így ezek megszüntetése a feladatellátást lehetetleníti el. A feladatfinanszírozás rendszere nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat. A helyi önkormányzatok területi elhelyezkedésük, nagyságuk, gazdasági teljesítőképességük, hagyományaik, valamint lakosságuk száma, demográfiai összetétele, annak szociális helyzete alapján különböző adottságokkal rendelkeznek, és a kötelező feladatok ellátása ezen körülmények függvényében történik. Az önkormányzati finanszírozás jelenlegi rendszere azzal, hogy kizárólag a kötelező feladatok finanszírozására helyezi a hangsúlyt, a szabadon felhasználható források elvételével felszámolja a helyi kezdeményezéseket, azt a felhajtóerőt, amely az elmúlt években a több mint ezermilliárd forintnyi mozgástérszűkülés ellenére is működtette a településeket.

Már tavaly is felmerült, hogy az önkormányzati hivatal működési támogatásának meghatározásakor az elismert köztisztviselői létszám nagysága a községek esetében közel 30 százalékkal csökkent, emellett az érintett községek hivatalainak többségétől mindössze 10 százalékarányú feladatmennyiség került át a járási hivatalokba. Megfigyelhető az a jelenség is, hogy az érdemi, több munkaórát és személyes kapcsolatot igénylő munkafolyamatokat a feladatátvállalás ellenére a települési tisztviselő végzi el, mert a járástól kihelyezett munkatársa csak felveszi az ügyet, és rögtön át is adja a helyi dolgozónak. A polgármesteri hivatalra háruló munka többek között emiatt sem csökken az elvitt feladatokkal egyenes arányban.

A finanszírozott létszámmal sok esetben szinte lehetetlen biztosítani a feladatellátást, különösen a több települést ellátó hivatalok, a nagy ügyfélszámmal rendelkező hivatalok, kistelepülések esetében. Tehát az esetek többségében a település üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatellátás támogatása alapján számított bevételek nem nyújtanak fedezetet a legalapvetőbb tevékenységek ellátására.

A zöldterület-gazdálkodás címen nyújtott támogatás a legégetőbb munkákra biztosít forrást, a dologi kiadásokat szűkösen fedezi, míg a gépek, eszközök amortizációját egyáltalán nem. A közvilágítás fenntartására kapott összeg az esetek átlagában a felmerülő költségek 60 százalékára elegendő. A beszámítás összege tovább szűkíti azon települési önkormányzatok mozgásterét, amelyek a vállalkozási környezet megteremtésének, a helyi gazdaság erősítésének köszönhetően nagyobb mértékű iparűzési bevétellel rendelkeznek. A helyben maradó szja 8 százalékának, valamint a gépjárműadó 60 százalékának csökkentése mellett a szabadon felhasználható forrást drasztikusan tovább csökkenti a beszámítás összege. Azok az önkormányzatok sem járnak jól, ahol a beszámítás összege az alacsony iparűzési adó miatt nem jelentős, ugyanis a korábbi években a jövedelemdifferenciálódás címen kapott támogatás megszüntetése miatt jelentős forrástól esnek el.

Sok önkormányzat jelezte azt is, hogy az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása címén járó források még a legcsekélyebb mértékben sem elegendők az alábbi kötelező önkormányzati feladatok ellátásának biztosítására. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt egy elég hosszú lista következik, elég megemlítenem, hogy a településfejlesztéstől a településrendezésen át a katasztrófavédelemig és a víziközmű-szolgáltatásig terjed ez az igen népes lista.

Az óvodai feladatok ellátására biztosított támogatás a bérek fedezetére kizárólag rendkívül takarékos intézkedések mellett nyújt fedezetet, ugyanakkor az üzemeltetés forrása a visszajelzések alapján teljeskörűen nem biztosított. Az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása a kedvezményes étkeztetésben részesülőkre háruló költségeket összességében fedezi, azonban számos észrevétel érkezett azzal kapcsolatosan, hogy a gyermekétkeztetés biztosításának további költségeit - ilyen a rezsi vagy az amortizációs költségek - nem fedezi. Az étkeztetés költségein megtakarítani akkor sincs lehetőség, ha az ételt nem helyben készítik, hanem vállalkozásoktól rendelik meg.

A szociális és gyermekjóléti feladatok támogatásának mértéke - rendkívül takarékos gazdálkodás mellett - a kötelező feladatok biztosítását az esetek egy részében fedezni képes, azonban a nyújtott támogatás nagysága önkormányzati kiegészítés nélkül nem ad érdemi segítséget az igénylőnek. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása többnyire nem elégséges a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok ellátására.

Az építéshatósági feladatok címzettje a járásközpont székhely szerinti jegyzője. Az átalakítások 2013. január 1-jétől az általa vezetett hivatalra jelentős többletterhet rónak, az egyébként kötelező feladatra a központi költségvetés nem biztosít fedezetet. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 74. § (4) bekezdése alapján a 3 ezer főnél nagyobb lakosságszámú település a fenntartói kötelezettsége teljesítése alól felmentést kérhet. A hivatkozott szakasz (6) bekezdése értelmében, ha az önkormányzatok adatszolgáltatása nem, vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. Az önkormányzatoktól beérkezett visszajelzések alapján számos olyan önkormányzatot is működtetési hozzájárulásra köteleztek, amelyek esetében azáltal is bizonyított a működtetési képesség hiánya, hogy a 2013. évi költségvetési egyensúlyukat az elégtelen finanszírozás miatt biztosítani nem tudják.

A rezsiköltségek 10 százalékos csökkentésének következményeként az önkormányzati tulajdonban lévő, nem profitorientált gazdálkodást folytató közszolgáltatók működőképessége, ezáltal a szolgáltatás biztosítása a rezsicsökkentés által keletkező hiány kompenzálása nélkül ellehetetlenül. Az önkormányzatok működése és a feladatellátás veszélyben van. Finanszírozásukra az önkormányzatok a szabad pénzeszközeiket kénytelenek átcsoportosítani, ez azt eredményezi, hogy a jelentős társadalmi hozadékkal rendelkező vállalt feladatok ellátása teljes mértékben ellehetetlenül, elsorvad.

A településeken működő, az értékteremtésben, értékek őrzésében nagy szerepet vállaló kulturális és sportegyesületek, önkormányzati feladatok ellátásában szerepet játszó civil szervezetek - például a polgárőrség - tevékenységüket a későbbiekben ellátni nem tudják. A tavalyi költségvetési helyzet kapcsán megfogalmazott vélemények ma is aktuálisak, mert a jelenlegi források az önkormányzatok feladatainak ellátására, még a kötelező feladatok ellátására sem elegendőek. Az elégtelen finanszírozás következményeként a lakosság szolgáltatásokkal való ellátásának színvonala jelentősen romlik, az esetek többségében ellehetetlenül, kritikus helyzetet előidézve a településeken. A helyzetet tovább rontja, hogy az önként vállalt feladatok biztosítása is megszűnik. Fennáll a veszély, hogy a jelenlegi finanszírozás visszafordíthatatlan folyamatokat indít el a településeken, ugyanis a felszámolt, megszüntetett ellátás későbbi újraindítására vagy egyáltalán nem, vagy kizárólag jelentős többletköltséggel lesz reális lehetőség.

2013-hoz képest a 2014-es javaslatban valójában nem szerepel pluszforrás, annak ellenére sem, hogy a főösszeg 60 milliárd forinttal magasabb, a többletként megjelenített 60 milliárd forint ugyanis döntő mértékben egyes működési feladatokhoz kapcsolódó korrekció. 2014-ben sem elegendő a forrás a gyermekétkeztetés költségeire, annak ellenére, hogy az erre fordítható állami támogatás összege növekszik, mivel a teljes díjat fizető szülők esetén csak a nyersanyagköltség érvényesíthető, a rezsi nem. Legalább még 10 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a feladat ellátható legyen.

(12.40)

Problémát jelent, hogy az előző évhez hasonlóan a központi orvosi ügyelet nem kap támogatást, és nem jut elég forrás a bölcsődei támogatásra sem, amihez legalább még további 2 milliárd forintra lenne szükség. Az iskoláikat működtető települések esetében az iskolaüzemeltetés költségeit figyelembe kell venni a feladatalapú finanszírozásnál, amelynek többletigénye újabb 10 milliárd forint lenne. A közvilágítás, a köztemető, a közútfenntartás jogcímei támogatásának számítása ugyan változik, de a számítási alap nem a tényleges költségeket, hanem az előző évi önkormányzati forrást veszi alapul, ami az előbb ismertetettek szerint szintén elégtelen volt. A tervezett támogatás a településüzemeltetés tekintetében még így sem elégséges a feladat ellátásához.

Összességében tehát megállapítható, hogy az önkormányzatok kivéreztetése tovább folyik. A megfelelő források jövőre sem állnak a települések rendelkezésére, tovább nyílik az olló a szegényebb és gazdagabb települések között. A leszakadásgátló támogatás minimális bevezetése ezt a folyamatot csak lassítani tudja, a vidék élhetőségének fenntartásához nem elég.

Az LMP a költségvetés tervezetét ilyen okok miatt sem fogja támogatni. Köszönöm a figyelmüket.