Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megpróbálom részben megismételni, részben összegezni azt a vitát, ami elhangzott a bizottsági ülésen. Sajnos, a szakmai részek nem mentek át, ahogy mondani szokás. Az én véleményem az, hogy még mindig nem alkotmányos ez a javaslat. A főbb problémák ki lettek lőve, tudniillik most már megismerhetőek, illetve közpénzek maradnak az alapítványoknál elhelyezett százmilliárdok. Ez tulajdonképpen nem is volt kérdés soha, bár hallgatva Vas Imrét, aki most nincs itt a teremben, ahogy látom, lehet, hogy számára ez nagy nóvum volt.

A bizottság ülésén is elhangzott, hogy az Alkotmánybíróság, a fideszes többség Alkotmánybírósága is így döntött; nem is nagyon volt más választása. Mert ha az Alkotmánybíróság azt mondta volna, hogy ez a közel 300 milliárd forint közpénzből magánpénz lesz egy húzással vagy egy törvénymódosítással, szerintem még európai szinten sem állnának szóba jó hosszú ideig az Alkotmánybíróság elnökével, ha egy ilyet meghúzott volna, vagy ezt a lépést nem teszik meg. Ez annyira kirívó törvénytelenség volt, amit egyszerűen az Országgyűlésnek is észlelnie kellett volna ‑ el is mondtuk.

A másik probléma, ami miatt ez a javaslat még mindig a jogi hierarchiába, illetve az Alaptörvénybe ütközik, az az, hogy azt az adatkört, az MNB-nek a gazdasági társaságoknál kezelt adatait olyan tágra nyitja, ami az adatfajták meghatározásáról szól, ami véleményem szerint nem felel meg az infotörvény passzusainak. Hiszen az infotörvény azt mondja, hogy azok a rendelkezések, amelyek egyébként a közpénzügyekre vonatkoznak, illetve a 27. § (2) bekezdés e) pontja egyértelműen elvárja azt, hogy az adatfajták is megjelölésre kerüljenek, amikor tulajdonképpen ebbe a nem nyilvános körbe beletehetőek ezek az adatok.

Azt nem tartom az adatfajták meghatározásának, hogy „bármely feladatának ellátásával kapcsolatos adat”. Tehát tulajdonképpen valóban egy oda-vissza utalás történik. Itt arra is figyelmeztetnék, hogy nemcsak kizárólagos tulajdonában álló cégekről beszélünk, hanem többségiről is. Tehát ha 51 százalékban a Magyar Nemzeti Bank tulajdonol egy céget, hogy ezt alapfeladatai körébe teszi, vagy egyébként nem veszélyeztetve az alapfeladatait ‑ ezen persze lehet vitatkozni, de a jegybanktörvény lehetőséget ad rá, hogy szinte bármilyen céget tulajdonoljon, ha egyébként az az alapfeladatait nem veszélyezteti, ezt meg tudja tenni ‑, mondjuk, 51 százalékban tulajdonol egy bármilyen más, nem a feladataihoz tartozó tevékenységet végző céget, és ennél a cégnél keletkezett bármely adat nem nyilvánossá tehető, ez nem felel meg az adatfajták tekintetében elvárt kritériumoknak. Egyébként az önök által leírt indokolásnak sem felel meg, hiszen az Alkotmánybíróságot idézve tökéletesen egyértelműen ennek a javaslatnak az indokolásában is lefektetésre kerül, hogy az adatfajták körének leírásra kellett volna kerülnie. Ez nem történik meg.

Tehát ez a javaslat még mindig alaptörvény‑el­lenes. Jobb lett volna, hogy úgy orvosolják a nagyobb hibákat, hogy a kisebbeket sem hagyják benne. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)