Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Forrong az egészségügy, pontosabban nem csak az egészségügy, de hogyha megnézzük a múlt heti híradásokat, azokból három-négy olyan ügy mindenképpen címlapsztori volt, amelyet itt, azt hiszem, nem szabad szó nélkül hagyni. Az egyik az, hogy a Traumatológiai Társaság egy nagyon komoly közleményben abbéli aggályának adott hangot, hogy nem hajlandók tovább tűrni a romló ellátási körülményeket, követelik a béremelést, az azonnali béremelést, és követelték azt is, hogy értékén fizessék ki a baleseti ellátásokat. Ez utóbbihoz kéne egy-két keresetlen mondatot hozzáfűzni. Egy szakember le is vezette, hogy gyakorlatilag minimum a másfélszeresét kéne hogy megtérítse az állam azoknak a műtéteknek, amelyeket végrehajtanak, tekintettel arra, hogy sokkal kevesebb pénzt kapnak az elvégzett munkáért, mint amennyibe az valójában kerül.

De ugyanilyen címlapra kívánkozó eset volt, Varju képviselőtársam szóba is hozta a sürgősségi centrumoknak az áldatlan állapotát. Köztudomású, hogy Budapesten négy ilyen centrum van, de nem azzal foglalkozik az egészségügyi vezetés, hogy hogyan lehetne szakemberekkel pótolni, a hiányzó feltételeket biztosítani, hanem azzal foglalkoznak az EMMI minisztériumban, hogy magyarázzák, hogy miért lesz jó a három ellátási centrum, amikor a négy is kevés volt. Én azt gondolom, ez meglehetősen gyenge érv ahhoz képest, amivel szembe kéne hogy nézzünk itt a fővárosban.

Idekívánkozik az Orvosi Kamarának az a kvázi közvélemény-kutatása, amely szintén az elmúlt héten látott napvilágot, ahol egyértelművé teszi a kamara vezetése, hogy ma már azt mérik fel, hogy hajlandóake az orvosok demonstrációra, és hajlandóake az önként vállalt túlmunkát felmondani, magyarul: a kötelezően ellátandó feladatokon kívül semmi mást nem végeznek el. Köztudomású, hogy csak májusban 84 olyan orvos volt, aki felmondta a kötelezően elrendelt…, illetve az önkéntesen vállalt túlmunkát, és kizárólag a kötelező túlmunkát hajlandóak elvégezni. Ahogy említettem, arra is rákérdeznek, hogy hajlandóake országos demonstrációban részt venni.

Szeretném idézni az Orvosi Kamara elnökét, szó szerint azt mondta a múlt héten, azt hiszem, pénteken: elszakadt a cérna, ezért felmérjük a terepet, aztán meglátjuk, hogyan tovább. Ezt Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke mondta, majd hozzátette: „Úgy tűnt, van egy eredményes megállapodás, amire azt mondták: májusban aláírjuk. Ez azonban elmaradt. A helyzet rendezéséhez minden feltétel adott a politikai akaraton kívül. Azt is többször elmondtuk, hogy az egész ágazat rendbetételéhez  a bérekkel, a kórházi adósságokkal együtt  bő ezermilliárdra lenne szükség.” Nem elhallás, képviselőtársaim, ezermilliárdot követelnek az Orvosi Kamarában.

Ezen túlmenően én azt látom, hogy egyértelműen kasztosodik a magyar egészségügy. Körülbelül egy jó fél évvel, háromnegyed évvel ezelőtt én magam is többször felhívtam itt a figyelmet arra, hogy ha a kormány semmit nem tesz  de egyébként tesz, csak másik irányba, ellentétes irányba , ha nem tesz semmit, akkor is kétszintűvé válik a magyar egészségügy. Ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy a közoktatás és a felsőoktatás mellett az egészségügy is kasztosodik, és én azt gondolom, hogy ez a társadalom elleni bűncselekmény.

Kedves Képviselőtársaim! Én számtalan helyen azt látom, azt érzékelem, hogy nem működik az állam, és a kormány nincs a helyzet magaslatán. Láthatták a hétvégén, hogy Heves megyére, Borsod megyére, de több megyére is rázúdult a csapadék. Kérem szépen, Heves megyében több települést elöntött a víz és az iszap és a sár, Egerszalók sárban és iszapban úszott, Andornaktályán legalább másfél méteres víz folyt az út menti árkokban, illetve az úton, és még sorolhatnám, ugyanez volt a helyzet Nagyvisnyón és több Borsod megyei városban. Itt, kérem szépen, arról van szó, hogy a természeti katasztrófát nem elviselni kell, hanem fel kell rá készülni, és nem stadionokat kéne építeni, nem Soros-plakátokkal teleragasztani az országot, hanem elvégezni azokat a feladatokat, amelyek az ilyen haváriahelyzetet lehetőség szerint a legkisebbre mérséklik.

(13.40)

De ugyanezt tudom elmondani a MÁV-ról: a vonatok késnek, a vonatok piszkosak, a vonatok büdösek; a kormányablaknál és az okmányirodákban nem lehet egyszerűen ügyeket elintézni, mert a kilenc ablakból csak egy vagy kettőben van ember, aki szóba áll az ügyfelekkel. Nem lehet az országban már tanárt találni, nem lehet óvodapedagógust találni, lasszóval sem lehet őket fogni  ez utóbbiról beszélek. Kérem szépen, a szakemberek azt mondják, az érdekképviseleti szervezetek, hogy 840 óvodapedagógus hiányzik az országból, de ugyanígy nincs egészségügyi szakdolgozó, nincs orvos, nincs szociális munkás. (Dr. Völner Pál: Bezzeg a Gyurcsány idején!)

Erre tessenek válaszolni, és ne „elmúltnyolcévezzen”, államtitkár úr! (Dr. Völner Pál: Lassan már MSZP se lesz!  Az elnök csengetéssel jelzi az idő leteltét.) És legyen kedves, ne ismételje meg, amit elmondott Varju képviselő úrnak. Ezekre a problémákra… (Taps az MSZP soraiból.)