Felszólalás adatai

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint többször elhangzott már, rövid törvényjavaslat van előttünk, mindössze három paragrafusból áll, de azt gondolom - szabadon idézve a miniszterelnök úrnak a Fidesz kongresszusán mondott beszédét -, hogy hatparagrafusnyi kárt is lehet okozni ezzel a törvénnyel. Ugyanis ez a törvényjavaslat, amelyet a kormánypártok nyilván meg fognak szavazni, tovább folytatja azt a visszautat, amelyet a jövő választásával kampányoló kormánykoalíció a magyar múltba meg az európai múltba folytat.

Azt is hallottuk erről a Fidesz-kongresszusról, hogy itt elfogadtak, útjára indítottak egy vitaanyagot, amiben ebben a tekintetben például az szerepel, hogy lehetővé kell tenni, hogy aki egyházi esküvőt köt, annak ne kelljen elmenni a polgári anyakönyvvezetőhöz.

Mikorra is akarnak önök visszamenni, tisztelt képviselőtársaim? Mikor is, ezernyolcszázhányban jutott el Magyarország oda, hogy a polgári házasság, a polgári anyakönyvvezetés függetlenedik az egyházi házasságtól? Nincs Európában talán olyan ország, de ezt nem tudom pontosan... (Várhegyi Attila: Nem jól tudja, képviselő úr!) Oké, azt mondtam, talán. Magyarország számára, egy sokhitű, szekularizált ország számára, egy olyan ország számára, ahol az állam és az egyház szétválasztása az alkotmányban szerepel... - én tudom, hogy ezt önök nem szeretik, és minden alkalommal az együttműködésről beszélnek az elválasztás helyett, de egyelőre az alkotmányt talán még a következő választások után sem lesz módjukban módosítani.

Azt mondta az államtitkár úr, hogy az egyházak ne lássanak el állami közhatalmi funkciót. Ezt mondta ma itt. Márpedig ha az anyakönyvvezetést átveszik az államtól, ami az önök vitairatában szerepel, ez éppen azt jelentené, hogy állami közhatalmi funkciót vesznek át. Ezek a Fidesz, a jelenlegi Fidesz jelenlegi kormányának tervei. A jövő választása helyett a múlt választása!

Ez a rövid törvényjavaslat persze ezt még nem tartalmazza. De amit tartalmaz, az is a múlt választása. De mielőtt a rövid paragrafusokra rátérnék, még egy pontra szeretnék visszatérni abból, amit az államtitkár úr itt ma az expozéjában mondott el. Mert hiszen az államtitkár úr sem korlátozódott a törvényjavaslat pontjainak ismertetésére, hanem belehelyezte egy széles egyház-politikai összefüggésbe, ami helyénvaló is, hiszen egy expozénak így kell kinézni. Csakhogy ennek kapcsán megint - hogy mondjam - a valóságnak nem megfelelő állítást tett, mert én nem fogalmazok úgy, ahogy azt a jelenlegi miniszterelnök az első ciklusban az Antall-kormányt illetően még ellenzéki politikusként tette, én ilyen finom megfogalmazást alkalmazok.

Mit mondott az államtitkár úr? Azt mondta, hogy az előző ciklusban megszüntették a hitoktatás támogatását - ugye ezt mondta. De ugye tudja az államtitkár úr, hogy az a bizonyos vatikáni megállapodás, a katolikus egyház és a magyar kormány közötti megállapodás, kompromisszumos megállapodás úgy lett kialakítva, hogy a hitoktatás támogatását, az erre szánt évi egymilliárdot beleépítették az állam által a katolikus egyháznak adott támogatásba. Nem megszüntették, tisztelt államtitkár úr, hanem beépítették. Ezt írta alá a Vatikán képviselője a Horn-kormánnyal! Így lett kiszámítva az a támogatás.

Miért? Mert abba az elvi alapba egyezett bele akkor az egyház, amikor még az előző kormánnyal tárgyalt, hogy a közcélú tevékenységek támogatását kapják az egyház létesítményei az államtól, és a kifejezetten hitéleti tevékenység támogatását - és a hitoktatás ez -, hogy úgy mondjam, saját pénzéből finanszírozza az egyház, amely saját pénzt egyébként szintén az államtól kapja jelentős részben. Ez volt az elvi alapja ennek a megállapodásnak és annak a törvényalkotásnak, amely az előző ciklusban történt, és aztán önök ezt a valótlan állítást hangoztatták - nemcsak önök sajnos, hanem egyházi képviselők is -, hogy megszűnt, és önök visszaállították; ami azt jelenti, tisztelt államtitkár úr, hogy önök kétszer adják oda ugyanazt a pénzt az egyházaknak, hogy jó pontokat szerezzenek az egyházaknál a maguk politikai megfontolásaiból.

Valótlan az állítás, államtitkár úr, amit önök három éve ebben a kérdésben mondanak és amit ön ma megismételt.

A másik valótlan állítása az volt, hogy azt a bizonyos módosítást, amit az előző ciklusban megalkottunk, és amit önök a jelen törvényjavaslat 3. §-ával hatályon kívül akarnak helyezni, arról az államtitkár úr nem tudja, hogy azt a módosítást miért tettük. Nos, ha nem tudja, akkor forduljon, mondjuk, a miniszter úrhoz, Rockenbauer miniszter úrhoz, aki ugyanis öntől eltérően már ott ült a Fidesz-frakcióban 1991-ben, és részt vett azon a név szerinti szavazáson... - mert Fodor Gábor csak ezt az egy pontot nem említette, amikor visszatért erre a '91-es törvényalkotásra; név szerinti szavazást kért a Fidesz ebben a kérdésben, az egyetlen iskola, a település egyetlen iskolájának visszaadásáról. Ez volt az egyetlen név szerinti szavazás '91-ben ennél a törvényjavaslatnál, amit a Fidesz kezdeményezett, és természetesen a Fidesz, az SZDSZ és az MSZP képviselői szavaztak úgy, hogy az egyetlen iskolát ne lehessen visszaadni. Az MDF, a KDNP és a Kisgazdapárt képviselői szavaztak úgy, hogy vissza lehessen adni. Gondolom, Horváth képviselő úr emlékszik, hiszen ott ült (Horváth Béla: Így van!), és gondolom, Hörcsik képviselő úr is emlékszik, ott ült, ez volt a név szerinti szavazás.

Azért, mert a szocialistáknak, a szabad demokratáknak és a Fidesznek ez volt az álláspontja, ezért amikor a szocialista-szabad demokrata kormánytöbbség az előző ciklusban tovább folytatta az ingatlan-visszaadást, ezt az egy módosítást ezen a törvényen megtette, azt az álláspontot képviselve, amit korábban képviselt. Mert a szocialista-szabad demokrata kormánytöbbség folytatta az ingatlan-visszaadást. Se a szocialisták, se a szabad demokraták nem értettek egyet ezzel a törvénnyel, de ennek a kormánynak, ennek a két pártnak nem az volt a politikája, hogy mindent, amit az előző ciklusban építettek, azt a földig kell rombolni, ha kormányváltás történt. Mi nem ezt csináltuk. Folytattuk, mert nem akartuk fenekestül felforgatni azokat az állapotokat, amelyeket örököltünk, ezt az egy korrekciót megtettük. Önök azonban ezt az egy korrekciót akarják visszacsinálni.

(13.10)

Ha már itt tartunk, és ha már Horváth képviselő úr szóba hozta azt, hogy ki volt itt az első ciklusban, és ki hol volt akkor, és ki hol van most: kétségtelen, hogy Hörcsik Richárd, Horváth Béla nem ugyanabban a pártban van ma, mint amelyikben akkor volt, és Fodor Gábor sem. De mind a hárman ugyanazon a helyen vannak. Mert más pártban ugyan, de Hörcsik Richárd is most a Fideszben, akkor az MDF-ben; Horváth Béla most a Kisgazdapártban, akkor az MDF-ben; és Fodor Gábor most az SZDSZ-ben, akkor a Fideszben ugyanazt az álláspontot képviseli, önök a konzervatív álláspontot, Fodor Gábor a liberális álláspontot.

Annyit hadd mondjak Szászfalvi képviselő úrnak, hogy mi nem nevezzük önt se álkereszténynek, se álkonzervatívnak, se álnemzetinek, ne nevezzen minket álliberálisnak, hagyja meg nekünk a liberalizmust, és ne akarja elvenni tőlünk! (Szászfalvi László közbeszól.)

De hogy ki van a helyén? Azt gondolom, hogy az említettek a helyükön vannak. Aki nincs azon a helyen, amelyiken volt, azaz aki ugyanabban a pártban van, mint amelyikben akkor volt - az államtitkár úr meg a miniszter úr, meg a miniszterelnök úr -, akik az ellenkező álláspontot képviselik most, mint amit 1991-ben képviseltek; ugyanabban a pártban, csak egy más álláspontot.

A másik két paragrafushoz csak nagyon rövid megjegyzést teszek. Azt gondolom, hogy annak a '91-es törvénynek - ezt szerintem Hörcsik és Horváth képviselők is megerősíthetik - az volt a filozófiája, az MDF azt képviselte akkor, hogy részleges, funkcionális legyen a visszaadás. Nem mindent, hanem azt kell visszaadni az egyházaknak, amit arra a célra használni tudnak és kívánnak. S ezt erősítette meg az alkotmánybírósági állásfoglalás is. És ebből következett az, hogy a pénzbeli kártalanítás csak kivételes volt. Ha önök ettől most eltérnek, akkor ettől az alapelvtől térnek el.

Nem fogadjuk el ezt a bizonyos karbantartási kötelezettséget sem, de már nincs időm, hogy erről beszéljek, csak egy befejező megjegyzést szeretnék még tenni. Sok mindenkiről elmondtam már, hogy ugyanazon a helyen van-e, mint korábban. Hegyi Gyula azt mondta itt, hogy az MSZP támogatja, mégpedig feltétel nélkül támogatja ezt a törvényjavaslatot - ezt mondta. Ha ezt mondta, akkor a szocialisták sem ugyanazon a helyen vannak, mint az előző ciklusban, (Szászfalvi László: Senki sincs a helyén. Mindenki rossz helyen van.), mert hiszen az előző ciklusban egy középálláspontot foglaltak el. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha ezt a törvényjavaslatot fogadják el, akkor azzal a kormánytörekvéssel azonosulnak, amely többek között az előző ciklusban elfoglalt szocialista álláspontot is megkérdőjelezi.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiban.)