Felszólalás adatai

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Elnézést kérek, hogy ilyen későn nyomtam meg a gombot. Szeretném jelezni önnek, hogy ha esetleg később is ilyen hibába esnék, akkor a hatodik és hetedik szakasz kivételével mindegyik szakaszhoz egy nagyon rövid hozzászólást tervezek.

Ennél az ajánlási pontnál szeretném elmondani az egész törvényen végighúzódó javaslatunk indoklását és lényegét. Ez egy indítvány, de mintegy 66 ajánlási pont alatt szerepel, ezek a Magyar Postával kapcsolatos szabályozási kérdések.

Mi úgy gondoljuk, hogy miközben a törvény egész szövege, egész megközelítése, nagyon helyesen, egy piaci liberalizációs irányt vesz, addig a távközlési piacra igaz állítás messze nem igaz a Magyar Postával kapcsolatos törvényben szereplő szabályokra. Azt látjuk, azt tapasztaljuk, hogy a Magyar Posta ebben a törvényben monopolhelyzetbe kerül, monopolszerepet kap; olyan szituáció teremtődik, amely alapján a Magyar Posta mellett piaci versenytársak megjelenésére igazából semmi esély sincsen.

Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a törvény egy későbbi paragrafusában a Magyar Posta felhatalmazást kapna pénzintézeti tevékenység végzésére. Tudomásunk van arról, hogy a Magyar Posta komoly szándékokkal bír abban az irányban, hogy a távközlési piacon ne csak mint tulajdonos jelenjen meg, hanem a kormányzati belső kommunikáció, úgynevezett TETRA-rendszer működtetésében is szerepet kívánna vállalni. Ez nyilván csak egy ellenzéki félelem, hogy még pluszban hozzátesszük: nem nagy örömmel vettük tudomásul, hogy 51 százalékot szerzett a Defend Kft.-ben. Tehát egy olyan birodalom kiépítésének vagyunk a tanúi, amit politikai értelemben elfogadhatatlannak tartunk.

Tulajdonképpen az indoklásunk lényege is az, hogy ha végigtekintünk az uniós szabályozásokon, akkor igenis látunk arra példát, hogy a posta külön szabályozást kap, tehát nem a kvázi egységes törvény keretén belül szabályozzák, hanem egy másik törvényben.

A törvényt végigvizsgálva azt látjuk, hogy gyakorlatilag nincs átfedés a posta tevékenysége és a távközlési piac tevékenysége között. Az a postai szabályozás, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz, nem egy modern postát feltételez, hanem igenis hagyományos eszközökkel dolgozó postát. Ezért a javaslatunk lényege az, és ez húzódik végig az egész ajánláson, hogy a Magyar Posta szabályozása kerüljön ki ebből az egységes hírközlési törvényből. Maradjon érvényben a '92-ben elfogadott postatörvény; és amennyiben ezt igénylik a kormánypárti képviselőtársaink, szükség esetén ennek a módosítására persze hajlandóak vagyunk.

A második megjegyzésem ennél az ajánlási pontnál pedig a következő: a kormány újabban, divatos szóhasználattal, keret jellegű törvényi szabályozásról beszél. Szeretném jelezni önöknek, hogy ilyen típusú szabályozás nem létezik. Különös tekintettel nem létezik egy ilyen mértékű felhatalmazást adó szabályozás, mint amit ez a törvény megcéloz, hiszen többször elmondtuk az általános vitában, hogy 32 helyen a miniszter, 16 helyen pedig a kormány kap olyan felhatalmazást, ami a törvény újraértelmezését vagy átértelmezését is lehetővé teszi majd később a mindenkori kormánynak.

Tehát mi azt javasoljuk képviselőtársaimmal, hogy ne keret jellegű törvényt fogadjunk el. Készek vagyunk arra, hogy egy-két tételt esetlegesen még beemeljünk ebbe, amit szükségesnek tartanak, és ami a törvényben ma szabályozási hatáskörben van. És a törvény szövegében semmiképpen se használjuk a "keret jellegű szabályozás" kifejezést!

Köszönöm a figyelmüket.